Idén átlépheti a 300 milliárd dollárt globális szinten a mesterséges intelligencia megoldások piaca. Itthon új központokat hoztak létre, hogy a kkv-k is megismerkedhessenek az új technológiával.
Több tucat startup vezetőjével készítettünk interjút az elmúlt bő egy évben, és amikor a megoldásaikról esett szó, szinte mindegyikük megemlítette, hogy valamilyen formában már a mesterséges intelligenciát (MI-t) is bevetik. Akadt köztük több olyan, amely a képfelismerés és -feldolgozás meggyorsítása érdekében alkalmazta a technológiát, mások az interneten megjelenő információk elemzésére, de fintechek, vagy társadalmi szempontból kiemelten hasznos megoldásokat fejlesztő innovatív vállalkozások is használják.
A pandémia miatt elképesztő módon felpörgő e-kereskedelemben az online vásárlók még hatékonyabb kiszolgálására MI támogatja az ajánló rendszereket, arról nem is beszélve, hogy az egyedi, testre szabott élmény, vagy a még gyorsabb ügyintézés érdekében is előszeretettel élnek már ezzel az eszközzel. Tömegek chateltek már MI-alapon működő szoftverrobottal, és a jövőben ez még általánosabb lesz, ahogy az ügyfélélmény minden eddiginél fontosabb szerepet tölt majd be a cégek sikerében, ezért gyorsabb és relevánsabb reakcióra lesz majd szükség a fogyasztókkal történő online kapcsolattartásra szolgáló felületeken is.
Â
Pár év az 500 milliárdos határ
Az MI fokozott alkalmazása komoly piaci lehetőségeket is hoz. Az IDC előrejelzése alapján idén 15,2 százalékkal, 341,8 milliárd dollárosra bővülhet a globális mesterségesintelligencia- (szoftver-, hardver- és szolgáltatás-) piac. A következő évekre pedig további gyorsulást prognosztizál a piackutató, 2022-ben például 18,8 százalékos növekedéssel számolnak, és 2024-re a teljes piac értéke átlépheti az 500 milliárd dolláros határt.
Jelenleg a teljes szegmens túlnyomó részét (88 százalékát) a szoftver adja, azonban idén és jövőre a technológiához kapcsolódó hardverek piaca nőhet a legnagyobb ütemben, míg 2023-tól a szolgáltatások esetében várható a leggyorsabb fejlődés. A piackutató elemzése szerint az MI a jövő vállalkozásainak kulcsfontosságú eszköze lesz, ami értelemszerűen megnöveli az igényt a területen tevékenykedő cégek megoldásaira.
|
Kockázat alapú besorolás A kockázat alapján kategorizálná a mesterséges intelligencia rendszereket az Európai Bizottság által idén tavasszal vázolt elképzelés, és ehhez igazítanák a szabályozási szigort. A keretszabályozás és intézkedési terv célja, hogy biztonságosabbá tegyék az MI rendszereket. Az új szabályokat valamennyi tagállamban azonos módon, közvetlenül kellene alkalmazni. A szabályzat elfogadhatatlan, magas, korlátozott és minimális kockázati kategóriákba sorolja az MI-alapú megoldásokat. A tiltott alkalmazások közé tartoznak azok a rendszerek, amelyek a felhasználók szabad akaratának megkerülése érdekében manipulálják az emberi viselkedést, illetve amelyek arcfelismerésen alapuló megfigyelést valósítanak meg. |
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztések jelentőségét jól érzékelteti, hogy állami szinten is számos kezdeményezés van világszerte, ami a kutatások felpörgetését célozza. Itthon 2018-ban alakult meg a Mesterséges Intelligencia Koalíció, tavaly pedig elkészült a Mesterséges Intelligencia Stratégia is, ami 2030-ig határozza meg, hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy Magyarország az MI-piac élvonalába kerüljön.
A stratégia alapján kiemelt cél, hogy minél többen ismerjék meg a technológiát, és 2030-ig egymillióan találjanak maguknak magasabb hozzáadott értékű, mesterséges intelligenciát használó munkakört. Az elképzelések között szerepel az is, hogy százezer emberrel úgynevezett alapozó kurzuson ismertetik meg a mesterséges intelligenciát. A stratégia szerint az MI használata 2030-ra 15 százalékot adhat hozzá a nemzeti össztermékhez Magyarországon.
Â
Gyorsabban haladnának
A tavaly szeptemberben bejelentett MI-stratégia végrehajtása során a Mesterséges Intelligencia Koalíció szakemberei valós napi problémákra választ adó projektekre fordítják le az intézkedési tervet. A fókuszterületek közül az energetika, a mezőgazdaság, a logisztika és a közlekedés terén indultak iparági projektek, amelyek többek között a telefonos ügyfélszolgálati folyamatok hang és szöveg alapú MI-támogatását, illetve a mezőgazdasági termelést befolyásoló tényezők előrejelzését helyezik középpontba.
Miután tavaly létrejött az MI vonatkozású kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó MI Nemzeti Laboratórium (MILAB), idén a mesterséges intelligencia alkalmazások széles körű elterjesztéséért felelős MI Innovációs Központ részeként zalaegerszegi és debreceni székhellyel két vidéki Akcelerátor Központ is megnyílt, ahol a kkv-k konzultációs trénerek segítségével ismerkedhetnek meg az MI-re épülő technológiákkal. Az Akcelerátor Központokban az igények felmérését követően prototípusok megalkotására és tesztelésére nyílik lehetőség, vonatkozó kutatási erőforrások vonhatók be, míg a rendelkezésre álló tananyagokkal fejleszthetők az érdeklődők személyes készségei.
