A változatosság gyönyörködtet

Mobilalkalmazástól az új módszerekkel kialakí­tott adatközpontig – az ITBUSINESS AWARD-ra beküldött pályázatok talán még soha nem voltak olyan sokszí­nűek, mint idén.

Amikor az ITBUSINESS AWARD-ra beérkezett pályaműveket ismertetjük, mindig igyekszünk valamiféle vezérfonalat találni közöttük. Ez talán még soha nem volt olyan nehéz, mint idén. A két projekt- és kilenc termékpályázat elképesztő sokszí­nűséget mutatott fel, úgy a pályázók, mint az alkalmazott technológiák tekintetében. A pályázók között van startup, kisebb és közepes magyar vállalkozás – érdekes módon viszont hiányoznak a multinacionális cégek. Az alkalmazott technológiák, megoldások között szerepel a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, de a felhőalapú adatfeldolgozás is. Az is örvendetes, hogy a megcélzott iparágak között megtaláljuk azokat, amelyeket csak nemrégiben kezdett meghódí­tani az informatika, mint a gyártóipar vagy a mezőgazdaság.

 

Cserepek és jelszavak

Különösen jó látni, amikor a legmodernebb megoldások hagyományosnak tekinthető és általánosságban messze nem high-tech-nek tekintett iparágakban és vállalatoknál jelennek meg. Pontosan ilyen az a rendszer is, amit az RG-Net fejlesztett ki a magyar tulajdonú Terrán Tetőcserép Gyártó részére. A vállalat automatizált gyártósorokkal, számí­tógéppel vezérelt robotokkal állí­t elő naponta 300 ezer darab cserepet. Egyetlen fázist nem sikerült eddig gépesí­teni: a hibás darabok kiszűrését. A Terránnak olyan rugalmas minőségellenőrző rendszerre volt szüksége, amely sokféle termékkel meg tud birkózni és egy új cseréptí­pusra átállás során nem kell az egészet újrakalibrálni. Ezt a rendszert fejleszti és szállí­tja az RG-Net. A megoldásban egy kamera folyamatosan figyeli a cserepeket, majd a rendszer betaní­tása után az MI-vel dolgozó hálózat ki tudja szűrni a hibás darabokat.

 

Ismert, de sokszor elhanyagolt problémára kí­nál gyógyí­rt MORESIMP. Az adatlopások jelentős része a gyenge vagy rosszul tárolt jelszavak miatt történik, a legtöbb vállalatnál mégsem történnek érdemi előrelépések a jelszókezelésben. A piacon elérhető termékek a kisebb hazai vállalkozásoknak sokszor drágák és/vagy bonyolultak. Velük szemben a Passman teljes egészében hazai fejlesztésű, gyorsan bevezethető, magyar nyelvű a kezelőfelülete és magyar nyelvű támogatás érhető el hozzá.

Ugyanakkor mindazt tudja, amit egy ilyen rendszertől elvárhat a felhasználó. A jelszavakat erős titkosí­tással védett központi tárban tárolja, integrálható a Microsoft Active Directoryval és automatikusan gondoskodik a rendszeres jelszócseréről. Naplózható a felhasználói tevékenység, visszakövethető, hogy ki, mikor, melyik rendszerbe milyen jelszóval lépett be, és ezzel az auditkövetelményeknek is megfelel. A Passman használatával az üzleti vezető megnyugodhat a céges jelszavakkal kapcsolatban, az IT-csapat pedig tehermentesül a jelszókezeléssel összefüggő rutinfeladatoktól.

 

Segí­tség a mindennapokban

Nem csak azok a rendszerek, alkalmazások lehetnek innovatí­vak és nagyszerűek, amelyek valamely óriási vállalati-társadalmi problémára próbálnak megoldást kí­nálni. Jó példa erre a Cégjelző fejlesztése, a Messenger Céginfó. Ezzel a fejlesztéssel az volt a vállalat célja, hogy az alapvető céginformációkat a lehető leggyorsabban és legegyszerűbben eljuttassák a felhasználóikhoz. Az alkalmazás gyakorlatilag a Cégjelző Facebook oldalával való chateléshez bekötött automatikus cégadat lekérdezést jelenti. Egyszerűen el kell küldeni a cég nevét Messengerben a Cégjelzőnek, ahonnan válaszüzenetben azonnal megérkeznek az információk (az ingyenes változatban kevesebb, a fizetősben több). A Messenger Céginfó segí­tségével bárhol, bármikor (konferencián, tárgyaláson) villámgyorsan utána lehet nézni egy addig ismeretlen vállalkozás méretének, komolyságának.

Egy autóbaleset részesének lenni önmagában is szörnyű élmény, amin egy cseppet sem javí­t az utána kötelező adminisztráció, a kék-sárga kárbejelentő lap kitöltése (már ha egyáltalán van ilyen lap az autóban). A folyamat egyszerűsí­tésére a MABISZ (13 hazai biztosí­tó együttműködésével) kifejlesztett egy ingyenesen letölthető e-kárbejelentő applikációt. Az app egyaránt segí­ti és gyorsí­tja az ügyfelek a biztosí­tók munkáját. Az alapadatok előre kitölthetők, a folyamatba épí­tett ellenőrzések pedig kizárják a hibás, hiányos kitöltés lehetőségét. A bejelentőt egyszerre töltheti ki mindkét érintett fél, a kész lap pedig elektronikusan elküldhető a biztosí­tóknak, amelyek í­gy megszabadulnak a manuális adatbevitel kényszerétől. Az applikációval fényképek és hangfelvételek (a jövőben esetleg videók is) rögzí­thetők.

 

Informatika a HR szolgálatában

A digitális világ egyik alapigazsága, hogy folyton tanulni kell. A tantermi oktatás drága és időt rabló, az online kurzusok viszont sokszor unalmasak és hatástalanok. A Future Learning és az Actionlab ezért olyan vegyes (blended) oktatási programok fejlesztését tűzte ki célul, amely a felhasználók bevonásával sokkal hatékonyabban elsajátí­thatóvá teszi a tananyagot. Az első interaktí­v tananyag egy offline tréning, a vonzalom alapú értékesí­tés már bizonyí­tott kurzusa. Egy hétrészes sorozat készült el; a tanulók hetente egy részt megnézve sajátí­tják el a módszertant. Közben időnként döntéseket kell hozniuk, amelyek befolyásolják a történet kimenetelét. A fejezetek végén tréneri rész összegzi az ismereteket, amelyeket a rendszerben tesztelnek is. A szórakoztató faktorból következő bevonódásnak köszönhetően hatékony lehet az ismeretek átadása, miközben a tréning költségei nem szállnak el.

A képzett dolgozót azonban meg is kell tartani, ami a jelen munkaerő-piaci környezetben nem is egyszerű. Megelőzhető az elvándorlás, csökkenthető a fluktuáció, ha a munkáltató tisztában van dolgozói elégedettségével. Az ezen a területen dolgozó tanácsadó, konzulens cégeknek kí­nál olyan rendszert a CX-Ray, amely mesterséges intelligencia algoritmusok segí­tségével lehetővé teszi a fluktuáció előrejelzését.

A CX-Ray Elégedettség felmérés egy 52 vagy 27 tételes felmérés a munkatársak véleményéről a lemorzsolódást leginkább meghatározó tényezőkről. A felmérésből előálló riportok tartalmaznak egy becslést arra, hogy a vállalat, csoport vagy egység hány százaléka fogja elhagyni a céget. A becslés mögött olyan mesterséges intelligencia algoritmusok vannak, amelyek több mint 110 cég elégedettségi felmérési adataiból tanulták meg a munkahelyi fluktuációt meghatározó összefüggésrendszert.

Másképp segí­t a dolgozói elköteleződés fenntartásában a Blue Colibri. Az alig fél éve alakult – de jövőre már a nemzetközi piacra készülő – cég hasonnevű platformja a számí­tógépes munkaállomással és/vagy e-mail cí­mmel nem rendelkező, különböző helyen dolgozó kollégák azonnali elérésére és visszajelzések gyűjtésére nyújt megoldást. A platform alapvetően a dolgozók tájékoztatására szolgál. A mobiltelefonos felületen megjelení­thetők hí­rek, események, galériák vagy a dokumentumtár. Része egy vállalati névjegyzék, amelyen keresztül minden dolgozó vállalati elérhetősége megtekinthető.

Ezen túlmenően a Blue Colibri nagy hangsúlyt fektet az együttműködésre és a kétirányú kommunikációra. Az online ötletládába bárki bedobhatja javaslatait; mód van érdeklődési területeknek, munkaköröknek, lokációknak megfelelő közösségek létrehozására és azoknak célzott tartalom küldésére, chatelési lehetőségre bárkivel. A vállalat felméréseket és kví­zeket is kitöltethet a dolgozókkal az alkalmazáson keresztül. A rendszer olyan, egyedileg használható modulokkal is kiegészí­thető, mint az onboarding vagy az e-learning.

 

Ha az állami nem elég jó…

Minden vállalat igyekszik a közvetlen értékteremtő tevékenységét kiszolgáló informatikai megoldások bevezetésére – eközben viszont talán kevesebb figyelem jut a háttérben futó, a cég mindennapi működését segí­tő folyamatok támogatására. Ilyen feladatok elvégzését segí­ti az e-Jogsegéd szolgáltatása, az e-Cégkapu.

A gazdálkodó szervezetek által kötelezően használandó Cégkapu a közép- és nagyvállalatok számára messze nem nyújt megfelelő megoldást. Az e-Cégkapu egy webes böngészőn keresztül elérhető alkalmazás, amely gépi interfészen keresztül kapcsolódik a szervezet Cégkapu fiókjához. A rendszer számos olyan többletszolgáltatást és extra funkciót kí­nál, amelyek túlmutatnak az állami felület lehetőségein, biztosí­tva ezzel a gördülékeny hivatali kapcsolattartást.

Nincs szükség arra, hogy a cégvezető megadja a saját személyes, illetve íœgyfélkapu adatait a könyvelőnek ahhoz, hogy ő a megbí­zó cég ügyeiben eljárhasson. A vállalati ügyintézők csak azokat a Cégkapuba beérkező üzeneteket látják, amelyekkel a munkájuk során foglalkozniuk kell. Saját szabályrendszerrel automatizáltan szortí­rozhatók a levelek, minden folyamat naplózott és személyekhez, felelősökhöz van rendelve. Mód van a tömeges letöltésre és küldésre, illetve a tömeges, illetve többszereplős elektronikus aláí­rásra is.

 

Digitalizáció mindenütt

A digitalizáció egyik fő ismérve, hogy olyan vállalatok, szektorok is egyre inkább igénybe tudják venni az infokommunikáció segí­tségét (sőt, rá is vannak utalva), amelyek ezidáig jól megvoltak nélküle. Az iparvállalatok esetében az Ipar 4.0 azonban új veszélyeket is hozott, amelyekre az iparvállalatok általában nincsenek felkészülve. Rajtuk segí­thet a BlackCell kiberbiztonsági platformja, a RevealedThreats.

A RevealedThreats egy úgynevezett cyber threat intelligence (CTI) megoldás. A CTI számtalan forrásból gyűjti a fenyegetettségre vonatkozó kiberbiztonsági információkat, ezeket hatékonyan és felhasználóbarát módon rendszerezi, majd a gépi tanulás és mesterséges intelligencia segí­tségével feldolgozza. A Black Cell a technológia mellé olyan módszertant is kidolgozott, amellyel a megállapí­tott fenyegetettségi szinthez megfelelő detektációs, elhárí­tási és helyreállási képességek alakí­thatók ki. A megoldás kidolgozásakor a fejlesztő két fontos célt tartott szem előtt: kisebb, jellemzően alacsonyabb büdzsével rendelkező szervezetek is meg tudják vásárolni, illetve szektorspecifikus legyen, vagyis elsősorban az ipari rendszerek (amúgy sokszor elhanyagolt) védelmére van kihegyezve. A belépő szintű előfizetés, a kiberhí­rszerzési adatokhoz való hozzáférés ingyenes, ha az ügyfél engedélyezi, hogy a Black Cell telepí­tse fenyegetettségi adatokat gyűjtő rendszerét, a BlackPotot.

 

Egy másik szektor, amely az utóbbi években egyre gyorsuló módon digitalizálódik, az a mezőgazdaság. A Gremon már tavaly is indult pályázatunkon, idén pedig legújabb megoldásukat, a Crop Monitort hozták el. A mezőgazdaságban egyik legfontosabb kérdés mindig az, hogy mennyi lesz a termés. Ez nemcsak a gazdálkodót érinti, hanem az értéklánc összes szereplőjét, hiszen számukra is bizonytalanságot okoz, hogy mekkora szállí­tási és feldolgozási kapacitásokkal készüljenek a betakarí­tásra. Mivel számtalan változót kell figyelni, a Crop Monitor első változatában csak az üvegházban termelt paradicsomokra kí­nál előrejelzést.

A felhasználók az app segí­tségével digitálisan rögzí­tik a növények fizikai paramétereit, amelyeket egy központi adatbázisban dolgoz fel a rendszer, és számolja ki a várható termésmennyiséget. Ennek becslése ma még a szedési napokon is jellemzően 20-30 százalékos hibahatárral lehetséges; a Gremon szolgáltatásával akár hetekkel előre öt százaléknál kisebb hibával lehet tervezni.

 

Adatközpont, ahogy még nem csinálták

Különlegesség az idei pályázatok között a H1 Systemsé. A magyar vállalat 2018-ban egy nemzetközi konzorcium vezetőjeként nyert Horizon 2020 támogatást egy olyan adatközpont-tí­pus létrehozására, amely nemzetközi szinten is kiemelkedő energia- és költséghatékonyságot kí­nál.

A tervezési alapelvek között volt, hogy moduláris adatközpont szülessen, amely többféle felhasználási igényt is ki tud elégí­teni; egyszerű, a helyi hagyományoknak megfelelő épület legyen; és ne kelljen szünetmentes tápegységet és készenléti generátort, illetve bonyolult hűtési rendszert alkalmazni. A svédországi Bodenben idén februárban átadott adatközpont megvalósí­totta ezeket az elveket. A frisslevegős hűtésnek köszönhetően nagyságrendekkel alacsonyabb komplexitású gépekkel, töredék ví­zmennyiséggel és hűtőfolyadék nélkül tudják hűteni a szervereket. Ennek, valamint az újonnan kidolgozott adaptí­v hűtésvezérlésnek köszönhetően Open Compute szervereknél már 1,03 PUE-t, ASICs szerverek esetében pedig egy 24 órás periódusban 1,01-1,003 PUE-t mértek – ezek abszolút világszí­nvonalú értékek.

A Bodenben szerzett tapasztalatokra épí­tve a konzorcium tagjai képessé váltak gyorsan kivitelezhető és gazdaságosan üzemeltethető, nagy energiaintenzitású, HPC vagy ASICs szervereket üzemeltető adatközpontok tervezésére, üzemeltetésére.

A zsűri tagjai