A vállalatok és az egyetemi élet összefogásának erősítésével lehet javítani az informatikai képzés minőségén; ha beválnak az idén indított programok, nem lesz miről panaszkodnunk. Azoknak, akik kiesnek az oktatásból vagy negyvenes éveikre gondolják meg magukat, sorra indulnak a rövidebb képzéseket biztosító piaci tanfolyamok.
Magyarországon a felvi.hu adatai szerint 115 különböző karon oktatnak felsőfokon informatikával kapcsolatos tudományágat, legyen az gazdaságinformatikus vagy programtervező informatikus. 2016-ban 5784-en kezdték meg tanulmányaikat informatikai szakon és 10400-an műszaki területen (a műszaki területen végzettek közül sokan IT-ban kapnak állást). Jó hír, hogy ez a valamivel több mint 16 ezer ember tudja: jó szakra jelentkezett és jól kereső állás várja tanulmányai befejezésekor.
Â
Az IT-s cégekkel együtt képezzünk
Rossz hír viszont, hogy 50 százalékuk be sem fejezi tanulmányait, 1,5-2 év után lemorzsolódik. Nem azért, mert buták lennének az IT-hez, hanem mert a cégek elhalásszák őket már az egyetemen. A diákok számításai egyszerűek: úgy gondolják, hogy az oktatás befejezése semmilyen pluszt nem jelent nekik. Helyette inkább tapasztalatot és pénzt szereznek valamely IT-s cégnél.
Nyilván nem kell mindenkinek doktori címet viselő IT-szakembernek lennie ahhoz, hogy értse a szakma alapjait és folyamatosan képezze magát ebben a gyorsan változó ágazatban. Az ország versenyképességének erősítésére, az innovatív termékek születéséhez viszont szükség van a magasan képzett szakemberekre is. Szerencsére ezt állami szinten is felismerték, és remélhetőleg nem csak elképzelés szinten megvalósuló programmal szeretnék minél tovább az egyetemen tartani a diákokat. A különböző IT-s cégekkel együttműködve a piaci képzéseket kínáló vállalatok vizsgáira fizetnék be a diákokat – egy plusz, ingyenesen megszerezhető, egyébként meg drága piaci diploma ígérete tovább tartja a padokban őket.
Â
Innovációban gyengék vagyunk
Az állam azt is elismeri, hogy a piaci tudás a vállalatoknál van, ezért ugyancsak eme hosszú nevű program keretében (GINOP 3.1.1 – VEKOP 15-2016-00001 kódszámú, az Oktatási intézmények és IKT vállalkozások közötti együttműködés ösztönzése és támogatása) a cégek vállalják, hogy az egyébként elfoglalt és az állami pénzből megfizethetetlen IT-s szakemberek piaci, gyakorlati tudást adnak át a diákoknak. így mindenki jól jár: a vállalatok jól képzett szakembereket kapnak, az oktatásra fordított állami pénzek meg nem mennek kárba.
A kormány érzékeny területen avatkozik be ezzel a programmal, a cégek és az állami oktatási intézmények hajszálvékony kapcsolatát erősítené. Az ENSZ szervezete által összeállított, az országok innovációs képességeit rangsoroló Global Innovation Index szerint Magyarország gyenge pontja, hogy kevés cég biztosít képzést alkalmazottainak, illetve szinte nem is létezik az egyetemi és a vállalkozói világ közötti együttműködés.
|
Rugalmas, elismert képzés a cél |
|---|
|
Nem az a fontos, hány órás/napos/hónapos a képzés, hanem az, hogy milyen tudással kerülnek a munkapiacra az ott végzettek – mondja Madarász Erik, az IVSZ szak- és felnőttképzési tanácsadója. A szövetség három évvel ezelőtt készített egy azóta rekordszámban idézett kutatást, mely szerint 20-22 ezer informatikus hiányzik a magyar IT-piacról – ennél frissebb számokkal újabb kutatás hiányában nem rendelkeznek. A szakember szerint üdvözlendő, hogy elindultak a piaci informatikusi képzések, melyeknek az a legfőbb céljuk, hogy legyenek az igényekre azonnal reagáló, rugalmasan képezhető szakemberek. Azonban azt is szeretnék elérni, hogy a diákok igénybe tudják venni a felnőttképzésben résztvevőknek járó állami kedvezményeket is. Legyenek akkreditált intézmények, ekkor járnak ugyanis a kedvezmények, ez a logikus megoldás. De ha megszerzik az állami akkreditációt, elvesztik a piac által díjazott rugalmasságukat. Az IVSZ szerepe tehát ebben a történetben az, hogy megszerezze az állami elismertséget az informatikai képzést biztosító szervezetek számára, ezen dolgoznak gőzerővel. |
Â
Jó üzlet az oktatás
Azok számára, akik kiesnek a felsőfokú oktatásból és mégsem találják meg számításaikat a piaci cégeknél (vagy a későn érő negyveneseknek) ott vannak a 4–18 hónapos gyorsképzést biztosító, milliós nagyságrendű tandíjat elkérő oktatási cégek. Hogy ez a rövid képzés mire elég? Arra biztosan, hogy ideiglenesen pótolja a munkaerőhiányt.
Egy logopédus végzettségű, háromgyermekes anyukára a legbüszkébb Fazekas Barbara, a Green Fox Academy ügyvezető igazgatója. A képzést elvégző anyuka a négyhónapos kurzus végén elsírta magát, amikor megtudta, mekkora kezdő fizetést kap. Fazekas Barbaráékhoz olyan emberek jelentkeznek, akik komolyan átgondolták, hogy érdemes egymillió forintot befektetniük ebbe a területbe és ebben az időszakban, és reggeltől estig képesek csupán a képzésre összpontosítani. Vagyis megengedhetik maguknak, hogy négy hónapig jövedelem nélkül legyenek. Náluk 100 ember ment végig a képzéseken, 95-en tettek sikeres záróvizsgát, és 96-an kaptak ezután IT területen munkát (igen, egyikük úgy is kapott munkát, hogy nem lett meg a vizsgája). A képzésre egyre többen jelentkeznek, míg 2015-ben 20-an fogtak neki, 2016-ban már 79-en jelentkeztek, 2017-ben pedig 192 végzőst remélnek elhelyezni IT területen.
Közvetlen konkurenciájuknál, a nemrég tőkeinjekciót kapott CodeCoolnál 12+6 hónapnyi gyakorlati képzésen esik át az ember – ott úgy látják, ennyi időre van szükség ahhoz, hogy tejesen képzett szakemberek kerüljenek ki kezeik alól. Bonyhádi Gábor marketingvezető szerint ez csupán az átlag, hiszen valaki gyorsabban, valaki lassabban teljesíti a követelményeket – a mentorok döntik el, kit engednek tovább és kit kell visszatartani.
Eddig két évfolyam végzett, egy Miskolcon és egy pedig Budapesten, mind a két évfolyam nagyjából 40-45 fővel. A miskolci diákoknak mind találtak munkát, a budapestiek elhelyezése folyamatban van. Jelenleg Miskolcon 1, Budapesten 3 és a friss nemzetközi helyszínen, Krakkóban 2 további évfolyam fut, átlagosan 50-60 fővel.
