A technológiai szektor több nagy szereplője is elérkezettnek érezte az időt, hogy idén alapvetően átalakítsa működését. Akadtak olyan vállalkozások, amelyek karcsúbban jobban érzik magukat, más a holding-modellel próbálkozik.
Hatalmas meglepetést okozott és számos találgatást indított el a Google azzal, hogy augusztus 10-én bejelentette: teljesen új működési struktúrára váltanak. Az alapítók, Sergey Brin és Larry Page közleményben indokolták az átalakítást, és szavaikból egy olyan dilemma rajzolódik ki, amely számos, innovatív iparágban tevékenykedő tőzsdei vállalatnak okoz komoly kihívást.
Â
Â
Â
íbécé-sorrend
Két oldalról is jelentős nyomás nehezedik ezekre a társaságokra, hiszen miközben a befektetők azt várják, hogy negyedévről-negyedévre egyre nagyobb bevételt és profitot termeljenek, a fejlődés, a riválisok megjelenése és újításai miatt a fejlesztések is elengedhetetlenek. Új megoldásokat, termékeket kell kikísérletezni, létrehozni, azonban ez rendkívül költséges és kockázatos folyamat, hiszen semmi garancia nincs arra, hogy a vállalaton belül zseniális ötletnek gondolt innovációt a fogyasztók, vagy éppen céges ügyfelek is pozitívan fogadják. Ha pedig nem jön be az újítás, akkor elvesztegetett pénzről van szó, amit a befektetők a részvényeik eladásával díjaznak, ami a társaság elértéktelenedéséhez, végső soron bukásához vezethet. Kérdés, hogy mennyire segíthet feloldani ezt a dilemmát a holding struktúra bevezetése.
Az Alphabet nevű vállalat a Google összes érdekeltségének tulajdonosaként összefogja és felügyeli a leánycégek működését. A cégcsoportot a tőzsdén is képviselő új társaság vezérigazgatója Larry Page, míg elnöke Sergey Brin. Ez a modell a várakozások szerint nagyobb rugalmasságot nyújt majd az egyes tagvállalatoknak – köztük a Google-nek, amelyhez a netes kereső, a YouTube, az Android is tartozik –, ugyanakkor az egyes projektek bukása, vesztesége kevésbé befolyásolja az anyacég megítélését.
Azt egyelőre nem nagyon lehet megjósolni, hogy mennyire lesz sikeres ez az átszervezés, az viszont már jól látszik, hogy egy másik nagy technológiai vállalatnál, az eBay-nél igencsak felemásra sikerült a váltás. A társaságból július 19-én vált ki az online fizetési szolgáltatást működtető PayPal, amelynek papírjaival egy nappal később már kereskedtek is a tőzsdén. A lépés két célt is szolgált, egyrészt portfóliótisztítás volt az eBay-nél, másrészt úgy érezték, a fizetési megoldás önálló vállalatként gyorsabban tud fejlődni. A szétválást követően a világ legismertebb aukciós odalát működtető cég részvényeinek árfolyama kisebb ingadozásokkal ugyan, de stabil maradt, augusztus közepén majdnem annyit adtak egy eBay-papírért, mint július 20-án. A PayPal-nál már kissé ellentmondásosabb a helyzet, a leválás után pár nappal majdnem 10 százalékkal zuhant a papírjainak értéke, igaz azóta sokat korrigált az árfolyam. Ez abból a szempontból érdekes, hogy megmutatja, a piac és a befektetők mennyire bíznak a működőképességében. Az viszont már most egyértelmű, hogy az online fizetési szolgáltató jóval értékesebb, mint egykori anyavállalata. Augusztus közepén a PayPal piaci értéke 46,54 milliárd dollár volt, míg az eBay-jé 34,12 milliárd dollár.
Â
A garázs két sarka
Tartogat még egy ennél is jóval nagyobb cégdarabolást ez az év:, november elején végleges lesz a Hewlett-Packard (HP) kettéválása. Az erre vonatkozó elképzelést még tavaly októberben jelentették be, és a hírek szerint házon belül augusztus elejével már meg is valósult az osztódás.
A változás lényege, hogy a személyi számítógép és nyomtató részlegek HP Inc. néven működnek tovább, míg a nagyvállalati megoldásokkal foglalkozó üzletágak HP Enterprise néven kezdenek önálló életet. Utóbbit – amelynek részvényeivel november elsejétől lehet kereskedni – a HP jelenlegi vezérigazgatója, Meg Whitman irányítja, míg a másik társaság vezetője Dion Weisler. A váltás nagyságát jól mutatja, hogy két, egyenként évente mintegy 55 milliárd dollár forgalmú vállalat jön létre, amelyek mindegyike felfér a Fortune 50 listára, illetve világszerte 270 ezer alkalmazottat érint.
