Homogén és költséghatékony

A kormányzati informatikát a fejlett országokban általában a technológiai fejlesztések egyik motorjaként aposztrofálják. Nálunk, a heterogén rendszerek miatt, ez nem egészen í­gy van, ezért törekedni kell az egységes tervek szerint készülő, s csak a szükséges funkciókat lefedő rendszerek kiépí­tésére.

Fejlettebb gazdasággal bí­ró országokban a kormányzati informatikát és a kapcsolódó megoldásokat egyértelműen élvonalbeli technológia, újí­tás, valamint innovatí­v gondolkodás jellemzi, s a kormányzati it-infrastruktúra minősége már egy ideje a technológiai fejlesztések élvonalát képviseli. Ezzel szemben a fejlődő államokban – í­gy Magyarországon is – a kormányzati informatikai beruházások más gondolkodásmód szerint zajlanak, s a rendszereket nagyfokú heterogenitás jellemzi. Mí­g vannak olyan pontok Magyarországon, ahol kezdetleges az informatikai háttér-infrastruktúra, léteznek olyan helyek is, ahol a szükséges funkciókat jóval felülmúló képességű berendezések találhatók – mondja í‰lő András, a hálózati eszközöket forgalmazó D-Link Magyarország ügyvezető igazgatója.

 

Sem több, sem kevesebb

Ezért lényeges, hogy olyan egységes tervezési és kivitelezési utat találjunk, amely kellőképpen homogén rendszert eredményez, és a szükségesnél sem több, sem kevesebb funkciót nem tartalmaz. Ne legyenek tehát olyan hálózatok, ahol a teljesí­tmény jóval kisebb, mint a felhasználók igényét kiszolgáló optimális szint, s ne legyenek olyanok sem, ahol a funkciók kihasználatlanul hevernek parlagon a felesleges és drága beruházás következményeként.

Ehhez először is azt kellene felmérni, hogy az egyes szervezeteknek milyen feladatokat kell ellátniuk, aztán ezeken belül azonosí­tani kell az informatikai támogatást igénylő elemeket. S ha már körvonalazódott az it-infrastruktúra feladatköre, könnyen hozzá lehet rendelni a szükséges funkciókat is. Mindenhová a megfelelő kapacitású eszközt kell telepí­teni, s ehhez megfelelő sávszélességet és tartalmat rendelni.

Ezzel függ össze az is, hogy a hatékony és fenntartható beruházásokban törekedni kell a minél alacsonyabb üzemeltetési költség elérésére is, többek között környezetkí­mélő, energiatakarékos eszközök beszerzésével.

 

Fejlesztési irányok

Ahogy a szélessáv terjed, s ahogy bővül a kapacitás, az intézmények egyre nagyobb adatmennyiséget próbálnak mozgatni a gerinchálózatokon, egyre nagyobb adatbázisok épülnek. így a hálózatok alapvető funkciókövetelménye egyre inkább a gigabites kapcsolat lesz. Ez a fejlődés olyan ágazatokban is gyümölcsöző lehet, mint a videomegfigyelés, amely az elmúlt két évben megnövekedett vagyon elleni bűncselekményeknek vethet gátat. A megelőzésben és felderí­tésben nagy segí­tség egy olyan megfigyelőrendszer, amely települési vagy kerületi szinten néhány helyen már ki is épült, s amelynek hatására töredékére csökkent az elkövetések száma.

Szintén a kormányzati felelősség és gondoskodás kérdéskörébe tartozik, hogy az internet közművé váljon. Jelenleg az infrastrukturális háttér (egységes adatbázisok, portálok) még nem elég fejlett ahhoz, hogy az internetet ténylegesen közműként lehessen használni, azaz az állampolgárok és a vállalkozások gond nélkül vehessék igénybe elektronikus ügyintézésre.

 

Piaci pozí­ció

A fentiek alapján a D-Link hálózati termékeinek sok helyen van létjogosultsága – húzza alá í‰lő András. A piacon egyébként jól megfér egymással a három vezető szereplő: a Cisco magas szintű gerinchálózati termékeivel, a 3Commal egyesült HP a nagyvállalati szerver-infrastruktúrákban, s a homogén termékportfóliójával – hálózati, tároló- és megfigyelőrendszereivel – minden egyebet kiszolgáló D-Link. A cégnek olyan referenciái vannak, mint a Debreceni Egyetem és más felsőoktatási intézmény, illetve iskola; az Országos Mentőszolgálat, kórházak; s mintegy 240 önkormányzat.

A D-Link elsősorban egyedi, ip alapú megfigyelőrendszereivel és iSCSI tárolómegoldásaival különbözteti meg magát a piacon, de az ár és a teljesí­tmény arányának tekintetében versenyképes a konkurens szállí­tók egyéb termékeivel szemben is.