ítalakuló adatközpontok

A szerverek eldöntött ténynek tekinthető virtualizációja után már a tárolórendszerek, sőt, a hálózati eszközök virtualizációja van soron az adatközpontokban, ahol az energiatakarékosság is egyre lényegesebb.

Bármilyen trendek is alakí­tják az informatika jövőjét, azok ilyen vagy olyan módon az adatközpontokat és az azokban működő berendezéseket is érintik. A virtualizáció csökkenti a fizikai szerverek számát, miközben újfajta felügyeleti és adatkezelési problémákat vet fel; a mobileszközök és a web alapú alkalmazások, szolgáltatások új követelményeket támasztanak a szerverekkel szemben; a big data pedig az adattárolásban és -elemzésben jelent új kihí­vásokat.

A felhőtechnológiák sem szüntetik meg a szerverekkel kapcsolatos feladatokat, legfeljebb a vállalati adatközpontokból átteszik azokat a szolgáltatói adatközpontokba.

 

 

 

Virtualizált hálózatok

A technológiailag fejlett cégek esetében az adatközponti szervervirtualizáció többnyire már befejezett tény, vagy legalábbis előrehaladott állapotban van. Manapság már a tárolók virtualizációja kerül sorra, és a szervereknél elért sikerek alapján nem nehéz ennek hasznáról meggyőzni a döntéshozókat.

A piackutatók előrejelzései szerint a következő időszak a hálózatok, hálózati eszközök virtualizációjáról fog szólni. Az IDC úgy véli, hogy 2013 lesz az év, amikor a szoftverdefiniált hálózatok marketingszövegből valósággá válnak. Jövőre az élenjáró nagyvállalatok és felhőszolgáltatók ténylegesen üzembe állí­tják az első olyan hálózatokat, ahol a különféle funkciókat nem erre a célra készí­tett hardverek, hanem általános célú hardvereken futó szoftverek látják el.

Miközben a szoftverdefiniált hálózatok 2012-ben még csak kimutathatatlan részesedéssel bí­rtak az adatközponti Ethernet-kapcsolók piacán, addig 2016-ra már a piac több mint egyharmadát fogják uralni, állí­tja az IDC. A komoly piaci lehetőségeket látva a hagyományos hálózati eszközökben érdekelt cégek, a Ciscótól a Juniperen át a HP-ig, lázas bevásárlásba kezdenek az újfajta technológiák és az azokat fejlesztő cégek körében, mondja a piackutató cég.

Gőzerővel folytatódik az egybeépí­tett rendszerek térhódí­tása is. Ezek a rendszerek egyetlen megoldásban ötvözik a szervert, tárolórendszert, a hálózati elemeket, valamint a mindezek menedzseléséhez szükséges szoftvereket. Előnyük a gyorsabb rendszerbe állí­tás lehetősége, és még olcsóbbak is lehetnek, mint az alkotóelemek külön-külön, különösen, hogy nem kell az integrációval bajlódni. Az ilyen megoldások jövőre fognak először nagyobb számban munkába állni, és az IDC előrejelzése szerint 2016-ra a vállalati felhőmegoldások több mint egyharmadát egybeépí­tett rendszerek fogják futtatni.

 

Koncentrálódó piac

A szerverek piacán amúgy is furcsa jelenségnek lehetünk majd szemtanúi. A felhőből elérhető infrastruktúra-szolgáltatások miatt egyre többen vesznek majd igénybe szolgáltatásként kí­nált szervereket. Számuk olyan ütemben nő, hogy néhány éven belül az Amazon – mint a felhőinfrastruktúrák első számú szolgáltatója – a három legnagyobb szerverszállí­tó közé fog tartozni. Az IDC számí­tásai szerint 2016-ra az Egyesült íllamokban a csúcskategóriás adatközponti alapterület egynegyede felhőszolgáltatók adatközpontjaiban lesz található.

Vagyis a hagyományos gyártóknak számolniuk kell azzal, hogy az Amazon és a hozzá hasonló szolgáltatók egyszerre lesznek komoly vetélytársaik, illetve stratégiai fontosságú partnereik. Ha meg akarnak felelni az új igényeknek, a gyártóknak igen gyorsan kell igen jó termékekkel előállniuk, és bedolgozniuk magukat a nagy szolgáltatókhoz.

A Google, az Amazon vagy a Facebook ugyanis nem a nagy nevektől vásárolja ezerszámra újabb és újabb gépeit; ennek a fontos piacnak elég nagy részét olyan gyártók uralják, mint a Quanta, a Supermicro vagy a Wistron.

Hasonlóképpen látja a helyzetet egy másik nagy piackutató, a Gartner is. A felhő-adatközpontok már most is 11 százalékát teszik ki a teljes szervereladásoknak, és továbbra is komoly növekedés várható ezen a téren. 2015-re ezekbe a nagy adatközpontokba megy az eladott x86-os szerverek 17 százaléka. A felhőközpontok piaca azonban különleges igényeket is jelent. Nincs sok vevő, ám azok nagyok, viszont a kereslet nem állandó, erős ingadozás mutatkozhat benne attól függően, hogy a szolgáltató éppen mikor bőví­ti adatközpontjait.

Ezen a nagy, de igen szűk profitrátát kí­náló piacon csak az a gyártó lesz sikeres, amelyik képes a szegmens – vagy éppen az adott vásárló – igényei szerint megtervezni, legyártani, üzembe helyezni és támogatni a szervereket.

 

 

 

Kis fogyasztáson

A fizikai szervereket nemcsak virtuális szerverek futtatására fogják használni. Az egyik leggyorsabban növekvő felhasználási módnak (munkaterhelésnek) a virtuális asztali gépek futtatása számí­t, mondja a Gartner; 2015-re ezek adják az összes virtualizált terhelés egyhatodát. Népszerűségük azzal magyarázható, hogy javí­tják az üzletmenet-folytonosságot és növelik a működési hatékonyságot.

Új jelenség a rendkí­vül alacsony fogyasztású (extreme low-energy, ele) szerverek iránti igény megjelenése, amit az energiaárak növekedése és a környezettudatos gondolkodás előtérbe kerülése magyaráz. Ezeket a szervereket jól lehet használni az egységnyi energiafogyasztásra jutó energia növelésére olyan egyszerű feladatoknál, mint a statikus weboldalak megjelení­tése, a valós idejű tartalomtovábbí­tás vagy a nagy adathalmazok elosztott elemzése. így a hagyományos szerverekre és az azokon futó alkalmazásokra több energia jutna.