Még az informatikáért felelős szakemberek mindegyikében sem feltétlenül tudatosult, hogy elsősorban nem magukat az informatikai rendszereket kell védeni, hanem a rajtuk tárolt és az általuk feldolgozott információt. Pedig ha ezt végiggondolnák, rájöhetnének, hogy másképp kell közelíteni a biztonsági kérdéseket.
Ha az adatainkat akarjuk védeni, akkor a legelső kérdés, amit meg kell válaszolnunk az, hogy egyáltalán milyen adataink vannak és azokat hol, milyen rendszereken tároljuk. Tudjuk-e, hogy ezek közül melyek kritikus fontosságúak az üzletmenet szempontjából, és melyeket kell megőrizni jogszabályi kötelezettség alapján? De ha már fel is térképeztük az adatvagyonunkat, egyből adódik a következő kérdés: milyen felhasználói kör és milyen jogosultságokkal fér hozzá ezekhez az adatokhoz. Ebben az értelemben a felhasználó nemcsak a hús-vér kolléga lehet, hanem azok a hozzáférések is, amelyek fixen bele lettek kódolva az alkalmazások adatbázis-kapcsolataiba.
Az adatszivárgás elleni védelmet kínáló rendszerek (mint a Forcepoint DLP-megoldása) révén ezek a gondok elég jól megoldhatók. Felderítik a fontos adatokat, ellenőrizhetővé és szabályozhatóvá teszik a különféle csatornákon történő adatmozgásokat. Mindezeket még ki lehet egészíteni file-szintű tűzfallal, valamint az adatbázis-biztonságot és a felhőalapú szolgáltatások adatvédelmét garantáló megoldásokkal (a Forcepointhoz az Imperva kínál ilyen rendszereket).
Â
Hozzáféréskezelés egyszerűen
A következő lépcsőfokon a felhasználói hozzáférések problémakörén is el kell gondolkodni. A fejlett hackertámadások korában soha nem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy tényleg a pénzügyi vezető lép-e a rendszerbe a gépéről vagy valaki esetleg átvette az irányítást a gépe felett, és az ő nevében próbál meg garázdálkodni az adataink között. A gyakorlat ezen a téren is azt mutatja, hogy a szervezetek a kényelem vagy a felhasználók kedvéért sokszor beáldozzák a biztonságot.
Ez nem azért veszélyes, mert szándékos károkozást tételezünk fel a munkatársainkról (persze ez sem zárható ki). Sokkal lényegesebb, hogy a széles körű hozzáférési jogosultságokkal bíró felhasználók (és technikai accountok) jóval inkább ki lesznek téve a támadásoknak. Ha a támadó bejutott egy ilyen felhasználó gépére, a jogosultságai révén sokkal könnyebben tud továbblépni a ténylegesen fontos adatokat tartalmazó rendszerek felé.
A fenti gondokra lehet jó megoldás, ha rendszerezzük a hozzáférésekkel kapcsolatos teendőinket és megtámogatjuk egy hatékony jelszószéf megoldással, mint például a CyberArk Privileged Account Security rendszerével. Maga a jelszószéf (a Digital Vault) egy elkülönített szerver, ami biztonságosan tárolja a kulcsokat, jelszavakat, házirend-beállításokat és a kapcsolódó naplófájlokat. A széf gondoskodik a megfelelő erősségű jelszavakról, de a beállított központi szabályrendszernek megfelelő jelszócserékről is. A CyberArk rendszere a különböző alkalmazásokba fixen belekódolt hozzáférési információk kezelésére is megoldást kínál, és kezelni képes a kétfaktoros azonosítást is.





