íprilis: í–t év hallgatás után új adatok a mobilpiacról

Kiberbiztonságra összpontosí­tó üzleti inkubációs program indult itthon, ezzel is jelezve a terület fontosságát. í‰rdekes, hogy öt év hallgatás után a NMHH újból elkezdett adatokat szolgáltatni a mobilpiaci erőviszonyok alakulásáról, amiből kiderül, hogy a piaci erőviszonyok nem változtak, a legjobb ügyfél pedig a céges előfizető. A legnagyobb közösségi oldalt ebben a hónapban sem kerülte el az adatszivárgási botrány.

í–t évnyi szünet után újból adatokat szolgáltatott a Nemzeti Média és Hí­rközlési Hatóság (NMHH) a mobilpiacról. Ezekből többek között kiderült, hogy a piaci sorrend nem változott, továbbra a Telekom az első, őt követi a Telenor és a Vodafone. Megváltoztak viszont a telefonálási szokások: okostelefonnal mobilozunk és sokat internetezünk, a roaming eltörlésének köszönhetően még külföldön is. A legnagyobb forgalmat (érthető módon) a céges előfizetéses mobilok generálják.

A jelentés azonban először publikált gépek közötti kommunikációra használt SIM kártyákra vonatkozó adatokat, amiből kiderült, hogy stabil, 10-15 százalékos az éves növekedésük üteme, miközben az adatforgalom megháromszorozódott.

Kiberbiztonságba fektetnek

A kiberbiztonságra összpontosí­t az április vége felé bejelentett OXO Cybersecurity Labs. Az Oszkó Péter nevével fémjelzett inkubációs program már 2014 óta általános üzleti inkubációval egyengette a hozzá jelentkező startupok útját, legtöbbjük többkörös befektetést kapott, háromnál pedig az exitet készí­tik elő. Most úgy döntöttek, hogy képzéseiket azokra a speciális szakterületekre fókuszálják, amelyeken a legintenzí­vebb az igény és a legtöbb a lehetőség új technológiai vállalkozások indí­tására. Emiatt fordult a figyelem a kiberbiztonság felé, mely a Gartner adatai szerint évi 100 milliárd dolláros üzletet jelent, mí­g a számí­tógépes bűnözők a Juniper Research szerint 2022-re 8000 milliárd dollárt keresnek tevékenységükkel. A kezdeményezés szakmai mentora Scheidler Balázs, a Balabit IT Security egyik alapí­tója, a vállalat fejlesztési igazgatója, a mostanra iparági szabvánnyá vált syslog-ng naplózó szoftver kifejlesztője.

 

Nem megy jól a tőzsde

Ebben a hónapban sem maradt el a technológiai cégek tőzsdei megjelenése: a digitális tábláiról ismert Pinterestet 12,9 milliárd dolláros vállalatnak értékelte a piac, miután a kezdő napon 19 dollárról 24 dollárra növekedett a részvények ára – és ezt az eredményt úgy tudta felmutatni a cég, hogy továbbra sem nyereséges. Sokkal jobban debütált viszont a magyar berkekben kevésbé ismert Zoom nevű technológiai vállalat, amely videókonferencia-szolgáltatást kí­náló cégként igen nyereségesen működik. Kilenc milliárd dollárra becsülték a vállalat értékét, í­gy már az első napon kilencszeres növekedést mutatott a részvények ára. A Lyft múlt havi optimista tőzsdei megjelenése után a piac kijózanodott, és a részvények ára az indulási ár alá csökkent – de még í­gy is többet ér a cég, mint tőzsdei megjelenése előtt.

Úgy tűnik, a piacnak már elege van azokból a technológiai vállalatokból, amelyek sokat í­gérnek, de nem képesek nyereségesen működni. A Snapchat fele annyit ér jelenleg, mint 2017-es tőzsdei megjelenésekor, a Dropbox részvényei sem sokat mozogtak, és a Facebook-papí­rok első évben elég rosszul teljesí­tettek.

 

Robottaxi és hajlí­tható telefonok

Jövőre már indí­taná is robottaxi szolgáltatását a Tesla – jelentette be a vállalat vezérigazgatója, Elon Musk. A szolgáltatás azért lehet valóság, mert minden új autóba belekerül a vállalat saját fejlesztésű, teljes mértékben sofőr nélküli vezetést biztosí­tó hardverplatformja. A szolgáltatást csak azért nem indí­tják azonnal, mert az ehhez szükséges szoftveren van még mit dolgozni, és vélhetően jövő év elejére forrja ki magát. A szolgáltatás nagy valószí­nűséggel az Amerikai Egyesült íllamok egyes régióiban indul. A robottaxi szolgáltatáshoz a Tesla-tulajdonosok is csatlakozhatnak saját autóikkal, amelyeket a reggeli ingázás után elküldhetnek dolgozni. A cég egymillió robottaxit tervez az utakra küldeni, ahol pedig nincs elég Tesla, ott saját flottát üzemeltetne. A vállalat várhatóan a bevételekből 25-30 százalékot megtartana magának és 70 százalék jutna a tulajdonosoknak.

Nem telt jól a hónap a Samsungnak: PR-rémálommá változott a hajlí­tható telefonok sajtórecenziója. A 2000 dolláros Fold készüléket erőteljes várakozás előzte meg (végre valami változik a mobiltelefonok körül), ám az újságí­róknak kiküldött tesztkészülékek képernyői sorra tönkre mentek. A hibák miatt a vállalat május végére halasztotta a telefon amerikai megjelenését, már ha addig sikerül a hibára orvosságot találni.

Akinél az adat, azé a hatalom

íprilisban két komoly biztonsági incidens is megrázta, de végül érdemben nem érintette a Facebookot. A közösségi oldalról kiderült, hogy 1,5 millió felhasználó e-mailes névjegyzékét töltötte fel szolgáltatásába kéretlenül. Regisztrációkor ugyanis az oldal számos felhasználótól azt kérte, hogy az e-mail cí­mük megerősí­téséhez adják meg e-mail fiókjukhoz tartozó jelszavukat is. Már ez a kérés is sokak számára bicskanyitogató volt, ráadásul kiderült, hogy az oldal a névjegyzékben található e-mail cí­meket automatikusan importálni kezdte, amiket később a célzott hirdetések pontosabbá tételéhez használták fel. Azóta a Facebook szakí­tott ezzel a gyakorlattal és az érintetteket értesí­tette a történtekről.

A hónap elején egy adatszivárgásos incidensben is érintett volt a közösségi oldal: két külső cég az oldalról begyűjtött adatokat egy nyilvánosan elérhető szerveren pihentette. Az egyik esetben egy mexikói cég 146 GB-nyi Facebook-adatot nem védett meg rendesen, mí­g a másik esetben a már 2014-ben megszűnt At the Pool alkalmazás 22 ezernyi felhasználói adatát tartalmazó adathalmazt találtak.