Mindig is valami misztikus dolog volt a big data, de talán majd szoftverrel is lehet programozni a világ minden adatosítható információját. A kínai Alibaba szárnyal az amerikai piacon, tőzsdére lépése után erősen megszorongatta a legendás Amazont is a hazai pályán. A UPC megvalósította Steve Jobs álmát hazánkban: kiépítette ingyenes wifi-hálózatát. Érdemes viszont egyre jobban odafigyelni, milyen üzenetküldő szoftvereket használunk, mert kiderült, majdnem mindegyik több sebből vérzik.
Hiába sokkal komplexebbek a szoftverek, mint 20 éve, ma is főként kézzel, sorról sorra haladva, egyszerre csak egy soron dolgozva írják őket. Hamarosan viszont ugyanolyan könnyű lehet programozni, mint keresgélni az interneten. A Rice Egyetem vezette, 11 millió DARPA-dollárral támogatott PLINY pont ezt célozza: a kifinomult eszköz segítségével a kód automatikusan kiegészíthető és javítható lesz. Azt teszi, mint a webböngészők és okostelefonok keresést pontosító, helyesírási hibákat korrigáló szoftverei. Célja a több százmilliárd, nyilvánosan elérhető, nyílt forrású kód összegyűjtése és „kibányászása”, tulajdonságaikon, viselkedésükön és sebezhetőségükön alapuló, kereshető adatbázis létrehozása.
|
ITB Club: Kiberbűnözés ma és holnap |
|---|
|
Bármikor tűzzük napirendre, a kiberbűnözés témájára garantált a telt ház. Érthető, mert ma ezen a fronton sokkal komolyabb a veszély, mint néhány éve. A támadók ma türelmesebbek, gondosan megtervezik akcióikat, és kivárják a legmegfelelőbb pillanatot a támadásra. A célzott támadásokhoz kapcsolódó pszichológiai manipuláció is számottevően felértékelődött a kiberbűnözők körében, ami komoly kihívás elé állítja a biztonsági szakembereket. Az év egyik legizgalmasabb klubrendezvényét produkáltuk, amihez Mérő László személye és gondolatai nagyban hozzájárultak. Mert ritkán hall az ember a kiberbűnözés matematikájáról és pszichológiájáról, manipulációs módszerekről, miközben elég jó képet kapunk a kiberbűnözők módszereinek fejlődéséről, viselkedésformáiról, az új trendekből adódó fenyegetésekről. |
Gondoljunk csak bele, mit jelentene, ha új kód írásakor vagy a régi problémáinak megoldásánál a programozók rendelkezésére állna a múltban írt összes kód. Ez lesz, a programozó megír pár sort, megnyom egy billentyűkombinációt, mire a kód maradéka megjelenik, tökéletes összhangban működve a már megírtakkal. A PLINY programozási nyelvek, kódspecifikációk közti különbségek ellenére felismeri, összekapcsolja a különféle mintázatokat. Magja a masszív nyílt forrású kódtárházban folyamatosan vizsgálódó adatbányász motor. A mély elemzés és a big data analitika legfrissebb technikáival dolgozva tölti fel és frissíti a bármikor lekérdezhető adatbázist.
Big data alapú csodaszoftvert fejlesztenek a Stanfordon is. Az Amazon könyv- és a Netflix filmajánlójáról mintázott Quasar az átlagosan kapacitásuk mindössze 20 százalékát kihasználó szerverfarmoknak ad tanácsot, hogyan osszák meg leghatékonyabban a munkát egymás között. Automatikusan dönti el, milyen alkalmazások mely szervereken működnek, illetve hogyan kivitelezhető egy szerveren egymással párhuzamosan több feladat (a multitasking). A szervertípusok erőforrásainak pontos felbecsüléséhez adatbázisa mellett speciális szűrőmegoldást használ. A teszteredmények magukért beszélnek: a Quasar 20 százalékról 70-re növelte a szerverkihasználtságot.
Egy másik stanfordi projekt, a RoboAgy felhőszámításokhoz kapcsolódó felhőrobotikát (cloud robotics) vetít előre: egy online szolgáltatást, mesterségesintelligencia-szoftverrel, folyamatosan bővülő ismeretbázissal. Idővel a világ összes robotja hasznosítani fogja, meríthet belőle, a (nemcsak stanfordi) kutatók bárhonnan vezeték nélkül, ingyen használhatják, bővíthetik.
Kínaiak lába az ajtó mögött
Az Alibaba Group a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi vállalatává vált, forgalma meghaladja az eBay és az Amazon, valamint a PayPal összesített adatait is. A legtöbben ugyan Kínában ismerik, míg Európában és Amerikában kevésbé jelentős a használata. Évente több mint 150 milliárd dollár értékben adnak és vesznek ezen az oldalon keresztül. Tavaly 231 millió vásárló összesen 11 milliárd megrendelését fogadták. Az eredetileg angoltanár Jack Ma 1999-ben alapította a vállalatot, mára Kína leggazdagabb emberévé vált.
Mi is a siker titka? Az elektronikus piacterek okos használata, a hirdetések, szolgáltatási díjak és kereskedési jutalékok profi felhasználása. Számos ígéretes startupot is felvásárolt, de a bevételei ötödét a mobilos alkalmazásoknak köszönheti. Nem véletlen, hogy Kína legnagyobb kereskedelmi oldalán nyitott saját webes boltot az Apple is, hogy termékeit ezen az óriási lehetőséggel kecsegtető piacon el tudja adni – ez a Tmall, amelynek szintén az Alibaba a tulajdonosa. Jelenleg 700 ezer kereskedővel van kapcsolatuk, ők terjesztik a Nike-ot és a Gapet Kínában, de a másik népszerű online bolt, a Taobao is az övék (ez egy ilyen piac).
Az Alibaba értékét 200 milliárd dollárra becsülik az elemzők, be is vonult az amerikai tőzsdére, hogy megszorongassa nagy ellenlábasát, az Amazont a hazájában. A legfelsőbb szintű kínai politikai elit is támogatja, illetve az elit cégei is finanszírozzák. Az Alibaba ma az online kereskedelemben Kínával egyenértékű brand, az egykor kizárólag csak b2b-oldallal rendelkező cég forgalma 160 milliárd dollár.
Mi a recept? Nem kér jutalékot az értékesített termékekből, hanem az oldalán található hirdetések és a prémium szolgáltatások adják a bevételi forrását. Termékkeresésre csak az Alibaba keresője képes, ezért a látogatóknak elég sokat kell bolyongani az oldalakon, nyilván egy-egy reklámra is rákattintanak. Vagyis nem kell vásárolni sem, hogy az Alibaba bevételt termeljen.
Okosan korlátozzák a versenytársak megjelenését is, nehogy a potenciális vásárlók letévedjenek az oldalról. A cél az alacsony vásárlói potenciállal rendelkező vásárlók megszerzése és tudatos vásárlóvá való „felnevelése.” Ez bizony nagyon hasonlít az Amazon rendszerére, ott is van b2b és b2c értékesítési modell. Viszont alacsonyabb bérköltséggel és kedvezőbb adózási feltételekkel tud kereskedni, nem beszélve a politikai hátszélről és a monopóliumáról. Kérdés, hogy mekkora esélye lesz majd megvetni a lábát az amerikai piacon a tőzsdére való bevezetése után, ami nem is indult rosszul. Bejöttek az Alibaba menedzsmentjének várakozásai, a megcélzott ársáv tetején keltek el a részvényei az elsődleges kibocsátás során. Mint egy 168 milliárd dolláros piaci kapitalizációjú cég, nagyobb lett a tőzsdén, mint az Amazon. A jövő még előttük áll. Most már határozottan érdemes megtanulni kínaiul mindenkinek.
És Magyarországon?
A legendás Apple-alapító, Steve Jobs egyik nagy álma is megvalósulni látszik: a UPC jóvoltából itt az országos hazai ingyenwifi. A UPC Wi-Free wifi-hozzáférési pontokat – a szolgáltató saját kapcsolati készülékeit – bárki használhatja, aki otthoni UPC-készülékén nem kapcsolja ki ezt a nyilvános csatornát. Ezzel 200 ezer új ingyenes wifi-elérési pont keletkezett Magyarországon. A szolgáltatás mindenhol él, ahol van UPC, így a kontinensen több millió helyen használható ingyen.
|
Álmok és álmatlanság |
|---|
|
A legendás Electronic Frontier Foundation (EFF) november elején közzétett vizsgálata alapján át kellene gondolni több gyakran használt szoftver leváltását. Az online megfigyelési botrányok kapcsán, a Secure & Usable Crypto kampány keretei között végzett felmérésben a népszerű üzenetküldő alkalmazások biztonságát vizsgálták. Kiderült, hogy a legelterjedtebb megoldások a legkevésbé biztonságosak. A Skype, a WhatsApp, a Viber, a Yahoo! Messenger, a SnapChat, a Facebook Chat, a Hangouts (Google) egyaránt pocsékul teljesített. A sikeres alkalmazások közül az iMessage a legbiztonságosabb. |
„Kép és képtelenség” címen november 17-én álomszerű kiállítás nyílt a Capa Központban. A Központ és a Kitchen Budapest által szervezett (elsősorban haladó felhasználóknak és korai adaptálóknak szóló) esemény új- és következőgenerációs valóságokba, a látáshoz és a megfigyeléshez kapcsolódó innovatív technológiák világába kalauzolta a vendégeket. Google Glass, Leap Motion, Layar, Xbox Kinect, Oculus Rift, vírusmarketing videók, hackerek és gamerek munkái mellett például 3d-nyomtatott vr-sisakot is kipróbálhatnak a látogatók.
Lassan, de épül a kormányzat által meghirdetett Digitális Magyarország. Nyíregyháza lesz az első város a program keretében – hangzott el a T-Systems Symposiumon. Egy másik rendezvényen, az NJSZT „Okosodjunk okosan!” című, 8. Digitális Esélyegyenlőség (DE!) Konferenciáján a hétköznapjainkat mind jobban behálózó, meghatározó smart rendszerek, alkalmazások kapcsán az egyik előadó egy másik magyar várost hozott fel példaként: a szolnoki projekt lényege, hogy „a korszerű infokommunikációs technológiák és szolgáltatások alapjaiban segíthetik egy város életének megszervezését a közszolgáltatásoktól kezdve a közlekedésen, az egészségügyön, az oktatáson és a kereskedelmen át egészen a helyi, önszerveződő közösségek támogatásáig.”
Budapesten is elindult az Uber november 12-én. Az alapdíj 300 forint, a percdíj 25, a kilométerdíj pedig 130. A minimum díj 400 forint, a lemondás ára 600. Az Óbuda–Bulinegyed útvonal kerülőkkel együtt is csak 1800 forint, szemben a hagyományos taxik háromezrével. A jogi helyzet alakul: a személyszállító szolgáltatás szabályait (képzettség, autóállapot és -szín stb.) az Uber-sofőröknek is be kell tartaniuk – elvileg. A taxis cégek által élesen támadott Uber a nemzetközi médiában mondhatni lábon lőtte magát, amikor kiderült, hogy az üzemeltető szoftverük név szerint követheti az utasokat, és ezt néhány újságíró esetében ki is használták.
