A közszféra nagy része továbbra sem használja ki az eszközök hálózatba szervezésében rejlő potenciált, de szükség lenne a hazai szélessávú internetelérés terjedésére is.
Noha számítógépeket már évek óta gyakorlatilag valamennyi hazai intézmény alkalmaz, sőt csaknem 95 százaléknál legalább két pc található. Az eszközök jelentős része továbbra is szigetszerűen alkalmazott munkaállomás a hazai intézményi szférában, a hatékonyságot nagyban fokozó, az erőforrások megosztását lehetővé tevő helyi informatikai hálózatok elterjedtsége a BellResearch Magyar Infokommunikációs Jelentése szerint mindössze 70 százalékos.
Különösen az egészségügyi intézmények vannak komoly lemaradásban, az 50 százalék alatti lan-penetráció eléggé szembeötlő, de az önkormányzatok vagy az oktatási intézmények behálózottsága sem éri el – még messziről sem – a 100 százalékot.
Keskeny érdeklődés
A magyarországi szélessáv-penetráció mutatója az egyik legrosszabb az Európai Unióban, mintegy 7 százalékkal van az uniós átlag alatt.
| Pannonból Telenor |
|---|
|
A Pannon bejelentette, hogy felveszi anyavállalata, a Telenor nevét, s ezzel összekapcsolja a 3,6 millió magyar előfizetőt a 13 európai és ázsiai országban jelen lévő Telenor 174 milliós ügyfélkörével. A névváltoztatás – mely piaci információk szerint 2-4 milliárd forintba került – csak idő kérdése volt. A névváltoztatással összhangban a Telenor elkötelezte magát a Digitális Magyarország koncepció iránt is, amely gazdasági és társadalmi téren is segít kiaknázni a mobilinternetes kommunikációban rejlő lehetőségeket. Egy felmérés azt prognosztizálja, hogy az internetezés terjedésével, nagyrészt a mobilszélessávú technológiának köszönhetően 2020-ra mintegy 5,7 millió előfizető, azaz a háztartások 91 és a cégek 96 százaléka rendelkezik majd internet-hozzáféréssel, 54 százalékban pedig vezeték nélküli technológiával. |
Egy friss tanulmány szerint az internethasználat elterjedésének alapvetően három korlátja van: akik nem használják, azok nem tartják hasznosnak, hogy elkezdjék használni; vagy nincs megfelelő digitális képzettségük; vagy nem engedhetik meg maguknak, hogy internet legyen otthon.
Számos országban a korábbi kizárólagos hálózattulajdonos és üzemeltető versenyellenes magatartására fogják az alacsony penetrációt, Magyarországon azonban a Magyar Telekom részesedése 2006 januárja és 2009 júliusa között a szélessávú hozzáférés piacán 12 százalékkal, 41,6 százalékra csökkent, az új belépőké pedig ugyanennyivel nőtt.
Egyezmény
Nem véletlen, hogy a szélessávú internet népszerűsítését zászlajára tűző Szélessáv Műhely tagjai aláírták a Digitális Társadalmi Egyezményt. Olyan projektek életre hívására törekszenek, amelyek előremozdítják a keresleti, illetve kínálati oldalon meglévő akadályok lebontását. Ezeket az erőfeszítéseket harmonizálják a mindenkori kormányzat stratégiájával, továbbá támogatják a területhez kapcsolódó projektek EU-notifikációs folyamatait az Európai Unió brüsszeli központjában lévő megfelelő szervezetekkel.







