Előre a digitális úton

Az informatikai, távközlési és elektronikai cégek iparági szervezeteként az IVSZ meghatározta azokat a prioritásokat, amelyek a jelenlegi gazdasági körülmények között a képviselt iparágakat új növekedési pályára állíthatják, és egyben segítik a hazai gazdaságot, valamint támogatják az államigazgatás hatékony működését.

– Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége [IVSZ] ebben az évben fokozott aktivitást mutatott. Melyek azok a területek, ahol különösen aktívak akarnak lenni?

– Négy területet jelöltünk meg prioritásként. Ezek: kockázati tőke bevonása az ágazatba, a felnőttképzés, az állam és az iparág kapcsolatának új alapokra helyezése, valamint új területek bevonása az iparágfejlesztésbe a globális versenyképesség növelése érdekében.

– A kockázati tőke bevonása nem annyira újdonság, miért nyert ez most különös fontosságot?

– Alapgondolatunk az, hogy az infokommunikációban az induló vállalkozásoknak nem feltétlenül a hagyományos cégek fejlődési ütemével kell piacra lépniük. Lehet ez az ütem egyenetlen, de sokkal gyorsabb is, ha kockázati tőke áll rendelkezésükre; másrészt, míg egy jó ötletet a dologban fantáziát látó befektetők hajlandók támogatni, addig a bankok ezt aligha teszik meg. Tehát itt a hagyományos finanszírozási formák nem működnek.

Törekvésünk annyi, hogy közös ernyő alá gyűjtsük az összes érdekeltet, ugyanis pénz van a hazai piacon, még több is, mint finanszírozható projekt. Ennek érdekében novemberben munkacsoportot hoztunk létre, amely nem csak IVSZ-tagokból áll. Célunk, hogy fórumot és szakmai támogatást biztosítsunk az érintetteknek, oktatásokat, tréningeket szervezzünk, valamint támogassuk a megjelenést a külföldi piacokon. Fel akarjuk venni a kapcsolatot olyan felsőoktatási intézményekkel és szakmai műhelyekkel, amelyekkel az együttműködés elősegíti az üzleti ötletek megvalósítását, életképes spin-off vállalatok fejlesztését. A munkacsoport egyébként háromfajta kezdeményezést támogatna: a még csak ötlet szintjén lévő „magkezdeményt”, az induló vállalkozásokat, valamint azokat az itthon már sikeres cégeket, amelyek kockázati tőke segítségével kiléphetnek a régióba.

Fontos tényező az internetképesség is, ezért lényeges megértetni az induló vállalkozásokkal, hogy az internet mint technológia nagy segítséget nyújt fejlődésükhöz.

– Az internetképesség szükségessége azonban nemcsak az induló vállalkozások esetében mutatkozik meg, hanem a lakossági szektorban is. Az elmúlt 20-25 évben született generáció számára nem jelent problémát a világháló integrálása a mindennapi életbe; de mi van a „felsőközép”, illetve az idős korosztállyal?

– Az internetes képességek fejlesztése fontos társadalmi prioritás, s ez a nemzeti gazdaságfejlesztési programokban, stratégiákban is tükröződik. Ugyanakkor szeretnénk konkrét akcióterveket látni arról, hogy a kormány miként akarja támogatni ezt a fejlesztést. Mi azt gondoljuk, hogy az egyik leghatékonyabb út a felnőttképzés. Felmérések szerint körülbelül negyvenéves korig nincs probléma az internetes képességekkel, az igazi digitális szakadék ez után kezd mélyülni, s egyre mélyebb lesz, ahogy a korosabbak felé közelítünk. Igaz, húsz év múlva már nem lesz ilyen akut a probléma, de a magyar gazdaságot most kell felzárkóztatni, s ez nemigen megy internetes képességek nélkül – ilyen irányú ismeretek nélkül ma már szinte nem alkalmaznak senkit.

Az IVSZ olyan programot célzott meg, s ez szerepel a Digitális Magyarország Programban is, amit oktatási szakpolitikává kell tenni. Ennek keretében erősíteni kell a természettudományos képzést, akár úgy is, hogy valamelyik területét beemeljük az érettségi tantárgyak közé, vagy hogy a támogatásokat mérnökképzésre fordítjuk. A felnőttképzés ugyanakkor nincs minden probléma nélkül. Akkreditációs folyamata bürokratikus, nehézkes és drága, a tanfolyamok tananyaga sok esetben idegen nyelvű, így nem elszámolható, s a kurzusok az infokommunikációs szakterületen nem mindig az iparág által igényelt képesítéseket adják. Ráadásul a jelenlegi hazai szabályozás hátrányosan érinti a speciális tudást nyújtó mérnökképzéseket, s ezzel nehezül a pályázati forrásokat igénybe vevő magyar cégek dolga is, hiszen például a Támop által támogatott képzések csak akkreditáltak lehetnek. Ezért jó lenne, ha minősített szakmai szervezetek is – mint amilyen például az IVSZ – akkreditálhatnának tanfolyamokat, képzéseket megszabott keretek között. Ezáltal sokkal rátermettebb emberek kerülnének ki az iparba, s nem feltétlenül csak mérnökök, hanem például szakmunkások is.

A felnőttképzésben a kormány tehetne bátrabb lépéseket is; találjon ki valamilyen ösztönző erőt, s ezt foglalja akciótervekbe. Például két-három éven belül kötelezővé tehetné a lakosság számára, hogy bizonyos kormányzati szolgáltatásokat csak elektronikusan, az interneten keresztül vehessenek igénybe. S ahol ez problémát okoz, ott ki kell építeni, illetve meg kell erősíteni a mentorhálózatot, például az eMagyarország pontokon. Ezzel nő az államigazgatás hatékonysága is.

– Ha az IVSZ-nek ilyen sok jó ötlete van, elmehetne akár tanácsadónak is…

– Szándékunkban is áll. Mégpedig olyan független, iparági tanácsadói szerepre törekszünk, amelyben nagy, államigazgatási infokommunikációs projekteket még a nulladik fázisban, azaz azok kiírása és koncepciójuk megalkotása előtt véleményezhessünk. Az IVSZ célja, hogy még a részletes koncepció megalkotása előtt többféle nézőpontból lehessen elemezni a potenciális projektet, és ne határozzák meg idő előtt a megoldásra kiválasztott technológiát. Sőt, az IVSZ ezt még utána sem teszi meg, mindössze felhívja a figyelmet a szóba jöhető megoldásokra. Ezzel a versenyben részt vevő vállalkozások köre jelentősen kibővül, a kiírások átláthatóbbak lesznek. S mivel a versengő vállalatok IVSZ-tagok, biztosított a technológiák versenye, így nem konkrét technológiára, megoldásra íródik ki egy-egy tender.

Magyarországi kockázati és magántőke-befektetések
(A befektetések 2009. évi értékének és darabszámának alakulása a finanszírozott vállalkozások szakágazata szerint)

– Minden országnak célszerű keresnie olyan kitörési pontokat az egyes ágazatokban, amelyek révén a nemzetgazdaság előnyre tehet szert. Magyarország számára mi lenne ez a pont?

– Az elmúlt évek trendjei azt mutatják, hogy az adatközpontok váltak az informatikai szolgáltatások meghatározó színterévé. A jelenkor informatikai igényei azonban mára elavulttá tették a korábbi adatközpontokat. Európában az adatközpontok terén jelenleg a kereslet dominál, a növekedés pedig várhatóan még évekig jelentős lesz. Az ennek nyomán megindult adatközpont-koncentrációban régiónk egy kissé háttérbe szorult a kínált szolgáltatások terén, de ez jelentős fejlesztésekkel behozható. Mivel az adatközpontok az egyik legnagyobb energiafogyasztók, ezek kiszolgálása a széndioxid-kvótákat maximálisan kihasználó országok részéről igen nehézkes. Az olyan országok viszont, mint Magyarország ezt a helyzetet a javukra fordíthatják: a kvóták értékesítése helyett a nagy energiafogyasztók letelepedését támogathatják.

Magyarország Ausztriával és a kelet-közép-európai országokkal versenyez az adatközpont-beruházásokért. A versenyelőny jogszabályokkal, az üzleti környezet fejlesztésével biztosítható, cserébe nagyszámú, világszinten is fejlett informatikai munkahely jön létre. A nagykereskedelmi szolgáltatások közvetlen környezetében pedig nagyobb hozzáadott értékű szolgáltatások telepednek le, valamint a kapcsolódó iparágak is részesülnek a beruházás előnyeiből.

Mivel egy adatközpont költségeinek túlnyomó részét az áramszámla teszi ki, az IVSZ azt javasolja, hogy a kormány két-három éves adókedvezményt vagy adómentességet biztosítson a felhasznált villamos energiára. Ezzel a kedvezménnyel árelőny biztosítható; a kiesett adóbevétel a foglalkoztatás növekedésével és a 20-50 millió eurós beruházás létrejöttével kompenzálható.

A bizalom erősítése érdekében pedig készüljön jogszabály, amely kimondja, hogy az adatközpontokban lévő adatokhoz semmilyen formában nem férhet hozzá más, mint annak tulajdonosa, és akit ő erre feljogosít. Az adatparkok üzemeltetőinek akár a hazai jogkörnyezet alóli mentességet is fel lehetne kínálni.