Már egy dobozos kóla áráért is lehet venni személyes adatokat az internetes feketepiacon. Sovány vigasz, hogy nem teljesültek be a legrosszabb félelmek a világ pc-piacán.
Továbbra is a bizalmas személyes és pénzügyi adatok eltulajdonítására irányul az internetes támadások túlnyomó többsége – állapítja meg a Symantec 2008-as jelentése. A cég csupán tavaly 1,6 millió új kártékony kóddal találkozott: ez több mint 60 százaléka az eddig létrehozott összes szignatúrának.
A jelentés szerint több oka is van a fertőzések szaporodásának. Egyre gyakoribbak a web alapú támadások, amikor nem egyes gépeket próbálnak megfertőzni, hanem a nagy közösségi oldalakat, szolgáltatókat. A webes támadások többsége ártalmatlannak látszó oldalak látogatói ellen irányul: a feltört oldalakról a felhasználó számára észrevétlenül letöltődik a rosszindulatú kód, vagy a látogató átirányítódik egy másik, a támadó ellenőrzése alatt álló oldalra.
Adatot ki nem adunk
Szankciókra számíthatnak azok a szolgáltatók, amelyek nem garantálják a személyes adatok védelmét – az emberek többségének ugyanis sejtelme sincs arról, mi mindenre lehet következtetni a virtuális térben maguk után hagyott digitális nyomokból. Nemrégiben a brit BT-t marasztalták el amiatt, hogy több ízben is a felhasználók tudta és beleegyezése nélkül tesztelte a Phorm néven ismert viselkedés alapú hirdetési technológiát. Ennek a lényege, hogy a rendszer – a felhasználó érdeklődési körének feltérképezése céljából – folyamatosan elemzi az ügyfél internetes böngészését, majd bizonyos honlapok megtekintésekor testre szabott reklámokat jelenít meg.
A brit adatvédelmi biztos hivatalához és a rendőrséghez az eset napvilágra kerülése után számos panasz futott be, amelyek nyomán az Európai Bizottság is felemelte a szavát. Viviane Reding információs társadalomért és médiaügyért felelős biztos videoüzenetben figyelmeztetett: az Európai Bizottság nem fogja tétlenül szemlélni, hogy a tagállamokban a vállalatok felhatalmazás nélkül gyűjtsenek adatokat az állampolgárokról.
Óvatos derűlátás a pc-piacon
Jó hír ugyanakkor, hogy nem teljesültek be a legrosszabb félelmek a világ pc-piacán az év első három hónapjában, a visszaesés a vártnál kisebb volt: az eredetileg jelzett 8,2 százalékkal szemben 7,1 százalékkal csökkent a személyi számítógépek eladása az első negyedévben – derült ki az IDC jelentéséből. A jelen gazdasági körülmények között – beleértve a bizonytalan pénzügyi helyzetet, a magas munkanélküliséget és a vállalati technológiai fejlesztések visszavágását – ez már pozitív jelzésként értékelhető. A vártnál jobb eredményeket a csökkenő áraknak és a több új vásárlónak tulajdonítja az IDC.
Válságkezelés cégeladással?
A gazdasági körülmények rovására írható az is, hogy zsúfolt az eladói piac, és a szűkös időkeretek miatt a megszokott tranzakciós normák már nem alkalmazhatók. Ennek következtében a cégeknek most elsősorban likviditásra van szükségük saját mérlegük megerősítéséhez, az esetleges akvizíciók finanszírozásához vagy a tartozások kiegyenlítéséhez.
| NKTH-támogatás az EIT-nek |
|---|
|
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 4300 millió forinttal támogatja azokat a magyar intézményeket, amelyek bekerülnek valamelyik, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által kiválasztott „tudás- és innovációs közösségbe”, illetve azokat is, amelyekkel partneri együttműködést alakítanak ki. Az összeget a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból különítik el. Erről határozott a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács áprilisi ülésén. A budapesti székhelyű EIT 2009. április 2-án írta ki első pályázatát az egyetemek, kutatóintézetek, vállalatok és más innovációban érintett szervezetek alkotta közösségek megalakítására. Az EU a kiadások 25 százalékát fedezi, a fennmaradó részt a közösségeknek kell más forrásokból előteremteniük. |
Az Ernst & Young Értékteremtés a vevői piacon című globális felmérése szerint ennek biztosítására a megkérdezett vállalatok 53 százaléka gondolkozik a közeljövőben vállalatrészeinek eladásában. A 360 nagyvállalat felsővezetőjének részvételével készült jelentés szerint a válaszadók majdnem fele (48 százaléka) vállalatrészeinek eladása során nem hagyományos struktúrákat is hajlandó figyelembe venni, hiszen az egyösszegű készpénzes kifizetés nehezen valósítható meg a jelen gazdasági körülmények között.
A felmérés szerint a készpénzzel rendelkező vevőknek most lehetőségük van olyan üzletekre is szert tenni, amelyek nyugodt gazdasági körülmények között nem lennének elérhetők. Egyértelműen a vevő van most előnyben, maximálisan az ő elvárásaira kell összpontosítania az eladói oldalnak. A sikeres tranzakcióhoz azonban szorosabb együttműködésre és rugalmasságra van szükség vevői és eladói oldalról egyaránt.
A felmérés szerint a szűkös időkeretek között eladásra kényszerülő cégeknek el kell fogadniuk, hogy a megfelelő felkészülés hiányában valószínűleg alacsonyabb értéket tudnak majd biztosítani vállalatrészeikért.
