Az MNB adatvagyonnal kapcsolatos szabályozása állt az immár hivatalosan is megalakult DAMA Hungary legutóbbi rendezvényének középpontjában. Az előadásokból kiderült: az adatvagyon-gazdálkodással nem csak azért érdemes foglalkoznia, mert muszáj.
Ha van szervezet Magyarországon, amely az adatokból él, akkor a Magyar Nemzeti Bank biztosan az. Az MNB 4 ezer adatszolgáltatótól 500 féle adatgyűjtést végez; évente 400 ezer adatszolgáltatási eseményt fogad be, és ezekből 3-4 terabájt adata keletkezik – sorolta az elképesztő számokat Gerendás János, az MNB statisztikai igazgatóságát vezető igazgató a DAMA Hungary nemrégiben tartott rendezvényén.
| Az adat a hivatásuk
Hivatalosan is megalakult a Data Management Association (DAMA) hazai tagszervezete, a DAMA Hungary – jelentette be a rendezvényen az egyesületi formában működő szervezet elnöke, Halász Gábor. A DAMA 1980 óta létező non-profit, gyártófüggetlen szakmai fórum, amely az adatmenedzsmenttel foglalkozó szakembereket gyűjti ernyője alá. A DAMA Hungary célja is elsősorban az, hogy szakmai közösséget kínáljon az adatszakemberek számára, fóruma legyen a tudásmegosztásnak (például munkaközösségek alakításával és rendezvények szervezésével), illetve oktatásokat is tartanak, amelyek legfelső szintjét a CDMP (Certified Data Management Professional) minősítés megszerzése jelenti. A DAMA Hungary egyéni és delegált (szervezeti) tagságot is kínál az érdeklődőknek. |
Az MNB által a pénzügyi szektor szereplői számára előírt adatszolgáltatási kötelezettségek az elmúlt években folyamatosan szélesedtek és mélyültek. Egyre több lett az olyan adatszolgáltatás, ahol nem aggregált, hanem elemi szintű adatokat kér az MNB, így exponenciálisan nőtt a bekért cellák száma. A hatalmas adatmennyiséget több lépcsőben ellenőrzik, folytatta Gerendás János. Egyrészt megnézik, hogy megfelel-e a formai követelményeknek – ez automatikusan történik, összesen 40 ezer (!) szabály van ehhez. Átesnek az adatok automatikus módszertani és gépi tanulásos ellenőrzésen is, és ha szükséges, manuális szakértői vizsgálat is történik.
Az adatszolgáltatás kapcsán fontos tapasztalatokra tett szert az MNB. Azt vették észre, hogy a felügyeleti adatszolgáltatások többnyire a menedzsment igényeitől függetlenül működnek, csak a jogszabályoknak való megfelelés a céljuk, és a szervezeti visszacsatolások sem alakultak ki. Sok helyen az automatizálás is alacsony szinten áll. Vagyis, vonta le a következtetést Gerendás János, a kötelező adatszolgáltatásból származó eredményeket a szervezetek nem használják ki saját üzleti céljaikra.
Az MNB ezért adta ki az adatvagyon-gazdálkodásra és annak szervezeti folyamataira vonatkozó ajánlását. Az ajánlás kiterjed a szervezeti kérdésekre, a belső szabályozásra és nyilvántartásra, a folyamatokra és az azokba beépített (beépítendő) ellenőrzési pontokra, valamint a monitoringra. A cél az, hogy tovább javuljon az adatminőség; átláthatóbb és kontrollálhatóbb legyen az adatszolgáltatási folyamat; iránymutatásul szolgáljon a belső szabályzatok kidolgozásához; és nem utolsósorban támogassa a jelentésszolgálatok hitelintézeteken belüli pozíciójának erősödését.
A feladat nem egyszerű, ismerte el a rendezvénynek otthont adó OTP Bank képviseletében Babos Gergely, a Data Services Technical Tribe vezetője. Adatstratégiát kellett megfogalmazniuk, a bank teljes adatvagyonát be kellett sorolni adatkörökbe és mintegy 60 üzleti területtel egyeztetnek folyamatosan. A cél azonban az, hogy ne csak a szabályozói elvárásoknak feleljenek meg, hanem üzleti értéket teremtsenek az adatokból. „Adatvezérelt vállalattá akarunk válni, ahol a szükséges adatok mindig rendelkezésre állnak, amikor szükség van rájuk. A terveink között szerepel, hogy az adatigények 90 százalékát önkiszolgáló módon tudjuk kielégíteni”, tette hozzá.
