Kína szívesen ellátná megrendelésekkel a bigtech nagy szereplőit, az idei esztendő visszhangzott a milliárd dolláros megrendelésektől, miközben az NVIDIA profitja átszakította a sztratoszférát. A megtorpanni látszó kínai gazdaságra lesújtott az amerikai embargó, majd októberre a lépéskényszerbe hozott kínaiak is terítették a lapjaikat és kiderült mire emelték ilyen bátran a téteket. Annyit megelőlegezhetünk: nem üres kézzel játszottak.
Az ősz eseményei végül még az USA-t is alaposan meglepték, nem is ment könnyen a keserű pirula lenyelése, komoly belpolitikai vihart kavart a chip-háború. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük mi is történt pontosan, és keressük meg a pandát az eukaliptusz-erdőben.
A Kínát idén sújtó számos szankció ellenére az ország több technológiai vállalata is nagyon szeretett volna bevásárolni az NVIDIA mesterséges intelligencia-chipjeiből. Ahogy arról már mi is beszámoltunk, a kínai technológiai ipar a nyár végén 5 milliárd dollár értékben rendelt A800-as NVIDIA chipeket. A fejlett chipek azért szükségesek, mert alkalmazásuk kulcsfontosságú az MI és gépi tanulási (ML) rendszerek létrehozásában. A Financial Times jelentése szerint a kínai vállalatok már eleve azért költöttek ilyen sokat ezekre a chipekre, mert tartottak tőle, hogy az Egyesült Államok előbb-utóbb megnehezítheti a chipek vásárlását. Augusztus végén be is következett.
Kínai szereplők és a nagy tervek
Idén a Baidu, a ByteDance, a Tencent és az Alibaba vállalatok 1 milliárd dollár értékben rendeltek az NVIDIA-tól mindösszesen 100 000 darabot a legújabb A800-as mesterségesintelligencia-chipekből. Ezeket a chipeket elvben még idén leszállították volna, ezen felül ezek a kínai vállalatok további 4 milliárd dollár értékben vásároltak grafikus feldolgozó egységeket is, ismételten csak az NVIDIA-tól, 2024-es szállítással. Az A800 chipek valamivel gyengébbek az NVIDIA legfejlettebb A100 chipjeinél, amelyeket adatközpontokban használnak. Ennek oka az Egyesült Államok kormánya által tavaly felállított szabályozás, ami korlátozza, hogy a kínai technológiai cégek miből mennyit vásárolhatnak. A korlátozások miatt a kínai cégek csak A800-at vásárolhattak, amelyek adatátviteli sebessége kisebb, mint az A100-asoké.
Ahogy az elmúlt évben megnőtt az MI iránti érdeklődés, az NVIDIA chipjei globálisan nagyon keresettek lettek a nagy technológiai vállalatok körében.
A kínai cégek saját mesterségesintelligencia-modelljeik létrehozásán dolgoznak, amelyeket az OpenAI ChatGPT chatbotjának sikere inspirált. A TikTok mögött álló ByteDance számos különböző MI-projekten dolgozik, például egy olyan funkción a TikTokhoz ami mesterséges intelligenciát használ a tartalom létrehozásához. Két alkalmazott még augusztusban elmondta a Financial Timesnak, hogy a ByteDance már több mint 10 000 NVIDIA GPU-t gyűjtött össze, és közel 70 000 darab A800 chipet rendeltek a következő évre, 700 millió dollár körüli értékben. Az Alibaba szintén ezeket a chipeket szeretné a nagy nyelvi modelljének működtetésére használni, például az online vásárláshoz vagy térképészeti szolgáltatásaihoz. A Baidu is sorban áll, a ChatGPT-hez hasonló, „Ernie Bot” nevű fejlesztésével, az egyik alkalmazott elmondta, hogy nem képesek nagy nyelvi modelleket alkotni és működtetni az NVIDIA chipek nélkül.
A Tencent Cloud idén tavasszal bemutatott új szerverei egyenesen egy speciális, az NVIDIA legújabb H100-as modelljén alapuló chipet használnak, a H800 GPU-t. Ezt a lapkát Kínában való használatra módosították, és kifejezetten alkalmas a nagy nyelvű modellek feltanítására, az önvezető autók igényeinek kiszolgálására, vagy a tudományos számítások futtatására. Az Alibaba Cloud már eddig is is rengeteg H800 chipet kapott az NVIDIA-tól, míg a ByteDance A800 és A100 NVIDIA chipeket is felhalmozott felhőalapú számítástechnikai eszközeihez. Összességében elmondható, hogy 2023 elején még a legtöbb nagy kínai internetes cég nagyon kevés ilyen chippel rendelkezett a nagy nyelvi modellek betanításához, majd a kereslet robbanásszerű növekedésével ezeknek a chipeknek az ára több mint 50 százalékkal emelkedett.
Túl nagy falat?
Aztán eljött az ősz, és az Egyesült Államok új korlátozásokat vezetett be az NVIDIA-val szemben, megtiltva számukra, hogy mesterséges intelligencia chipeket exportáljanak Nyugat-Ázsia – közismertebb nevén a Közel-Kelet – országaiba. Az USA ugyanis úgy vélte, hogy Kína megpróbálhat trükkös megoldásokat találni a szankciók megkerülésére, más országokon keresztül vásárolva MI-GPU-kat. Igyekeztek hát lezárni a kiskapukat, és megpróbálták minimalizálni a Nagy fal mögé bekerülő NVIDIA chipek számát. A korlátozások a Kínába irányuló exportra már bevezetett egyéb megszorításokon felül léptek életbe és a Közel-keleti országok azért kerültek a kereskedelmi korlátozások fókuszába, mivel a régió legtöbb országa kínai technológiai vállalatokkal dolgozik együtt saját MI-botok és LLM-ek kifejlesztésén.
Az amerikai hatóságok gyakran alkalmaznak exportellenőrzést nemzetbiztonsági problémákra hivatkozva, ami 2022-ben ért el történelmi csúcsot, mikor jelentősen bővítették a Kína technológiai képességeinek csökkentését célzó intézkedéseket.
Az NVIDIA mindenesetre külön közleményben tisztázta, hogy az új engedélyezési követelmény „nem érinti bevételeink jelentős részét, és a cég aktívan együttműködik az Egyesült Államok kormányával az ügy megoldása érdekében.” Még 2022 szeptemberében az NVIDIA versenytársa – ha egyáltalán maradt még ilyen a pénzügyi rekorderedményeket üzleti sikercsúcsokra halmozó vállalatnak – az Advanced Micro Devices (AMD) is arról számolt be, hogy új engedélyeztetési követelményeknek vetették alá, amelyek felfüggesztik MI250 MI chipjei Kínába irányuló exportját. Ezt követően az NVIDIA, az AMD és az Intel is bejelentették, hogy kevésbé hatékony mesterségesintelligencia-chipeket hoznak létre a kínai piaci exportra.
Az NVIDIA nem tette közzé a friss szankciókkal lezárt Közel-Keleti országok listáját, de az beszédes, hogy a július 30-ával végződő pénzügyi negyedévről tudni lehet, hogy 13,5 milliárd dolláros árbevételt értek el, és ennek nagy része az Egyesült Államokból, Kínából és Tajvanból származott. A fennmaradó országok együttesen az eladások mintegy 13,9 százalékát adták, „Nyugat-Ázsiára” vonatkozó részletes bontás nélkül.
A „nem hazugság” fél igazság?
Miután megjelentek a hírek arról, hogy az Egyesült Államok blokkolta a mesterségesintelligencia-chipek értékesítését Nyugat-Ázsia országaiban, a Joe Biden vezette kormányzat mindjárt cáfolta is őket, azt állítva, hogy nem adtak ki ilyen irányelveket. Az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma közleményt adott ki, amely szerint a Joe Biden vezette kormányzat nem akadályozta meg az MI-chipek nyugat-ázsiai országoknak történő értékesítését. Annak ellenére, hogy a Kereskedelmi Minisztérium tagadta, hogy blokkolták volna az MI-chipek értékesítését, nem kommentálták, hogy az egyes amerikai vállalatokra konkrét követelményeket támasztottak-e. Vagyis valószínűleg nem hazudtak, csak nem mondtak el mindent. Érdemes odafigyelni arra is, hogy az Egyesült Államok Kínába irányuló technológiaexportra vonatkozó számos korlátozása az összes licenc teljes megtagadását jelenti.
Az igazi bomba azonban szeptember 5-én robbant, amikor kiderült, hogy Kína talán feltörhette az amerikai technológiát, és rájött, hogyan készítsen összetett és szofisztikált szilícium chipeket egyedül.
Az Egyesült Államok és számos más ország szankciói ellenére a Huawei ugyanis képes volt önállóan 7 nanométeres rendszerchipet (SoC-ot) készíteni. (A SoC, system on a chip, egyetlen integrált áramköri lapkán (IC) tartalmazza az adott rendszerhez, például okostelefonhoz vagy hordható számítógéphez szükséges összes elektronikus áramkört és alkatrészt.) Az új Huawei chip ráadásul gyorsabb is, mint néhány a leggyorsabb 5G-s rendszerchipek közül.
A csak kicsit elavult szellem és a palack
A Huawei Technologies Kína vezető chipgyártójával, a Semiconductor Manufacturing International Corp-pal (SMIC-cel) együttműködve hozta létre a fejlett, 7 nanométeres gyártástechnológiával készülő processzort – amelyet már be is építettek a legújabb, Mate 60 Pro okostelefonba. A TechInsights elemzőcég mindjárt meg is állapította, hogy a fejlesztés jelentős előrelépést jelent Kínának a hazai chip-ökoszisztéma létrehozására irányuló erőfeszítéseiben. A SMIC által gyártott Kirin 9000s chip az első, amely a vállalat legfejlettebb, 7 nm-es technológiáját használja.
A kontextus kedvéért azért tegyük hozzá, hogy 2023-ban már jellemzően 3 nm-es technológiával készülnek a legújabb okostelefonok, a világ nagy része pedig 5 nm-es chipeket használ a már megvásárolt felső kategóriás okostelefonokban.
A Huawei 7 nm-es eljárását az teszi mégis egyedivé, hogy ezt a fejlett chipet a legszigorúbb szankciók hatálya alá került gazdaságban sikerült legyártani, technológiai vagy gyártási segítség nélkül (legalábbis papíron). Tegyük hozzá azt is, hogy a Mate 60 Pro, az alkalmazott régebbi technológia ellenére jobban teljesít, mint a legtöbb jelenlegi 5G-s okostelefon.
Sajátos karakter és szerkezet
Az áttörés miatt a láthatóan megdöbbent Amerikai Kereskedelmi Minisztérium szeptemberben nagyszabású és teljes körű vizsgálatot indított, hogy kiderítsék, a Huawei hogyan tudta elkészíteni az új chipet. Az Egyesült Államok értetlenül állt az előtt, hogy a kínai Huawei hogyan jutott a szükséges technológia birtokába saját, nagy teljesítményű szilícium chipjének előállításához. A Fehér Ház véleményét közvetítve Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója elmondta, hogy az USA informálódni szeretne a Huawei újonnan kiadott Mate 60 Pro-ját vezérlő chip „sajátos karakterével és szerkezetével” kapcsolatban. A vizsgálat célja, hogy kiderüljön, megkerülték-e a fejlett félvezető-technológiák exportjára vonatkozó amerikai ellenőrzést.
A korlátozások ellenére a hírek szerint a SMIC már tavaly megkezdte a fejlett 7 nm-es chipek gyártását bitcoin-bányászathoz.
Noha a SMIC (még?) messze nem egyenrangú partnere a TSMC-nek, szakértők szerint a kínai chipszektor technikai fejlődése, annak ellenére látványos, hogy nem férnek hozzá a legújabb chipek gyártásához használatos extrém-ultraibolya (EUV-) litográfiai eszközökhöz .
Gyorsuló adok-kapok
A chip-háború eseményei olyan tempóban gyorsulnak, hogy az amerikai kongresszusi vizsgálat bejelentésének napján Kína máris visszacsapott. A „járulékos vesztes” ezúttal az Apple lett, amelynek részvényei hatalmasat zuhantak, miután a kínai hatóságok betiltották irodáikban az iPhone készülékeket. A The South China Morning Post által idézett források szerint ezeket az irányelveket Kínában még augusztusban adták ki a befektetésekkel, kereskedelemmel és nemzetközi ügyekkel foglalkozó minisztériumok alkalmazottai számára. A bejelentett használati korlátozások nem vonatkoztak minden minisztériumra, és kizárólag a Kaliforniában tervezett iPhone-okat célozták meg, más külföldi márkák okostelefonjait nem érintve.
Az Apple Inc. az események nyomán egy hónap alatt jelentős részvényár-csökkenést tapasztalt: a részvények konkrétan 3,6 százalékkal, 182,91 dollárra estek vissza New Yorkban. Az Apple továbbra is széles körben népszerű Kínában, ez ugyanis a vállalat legnagyobb nemzetközi piaca, ahol készülékei a bestsellerek közé tartoznak, és gyakran használják őket mind a kormányzati, mind a magánszektorban.
Biztosnak tűnő technológiai szétválás
A Huawei vezére szeptember 19-én a Hunan tartomány fővárosában, Changsában rendezett 2023-as számítástechnikai világkonferencián mondott beszédében azt nyilatkozta, hogy a kínai technológiai cégeknek kínai chipeket kellene venniük, ahelyett, hogy a „rosszabb” külföldi chipekre hagyatkoznának. Eric Xu Zhijun, az Egyesült Államok feketelistáján szereplő Huawei Technologies cég alelnöke sürgette Kínát, hogy támaszkodjanak a hazai fejlesztésű félvezetőkre annak ellenére, hogy elismerte, azok teljesítménye elmarad a külföldi gyártású chipekétől.
Azzal érvelt, hogy a hazai fejlesztésű termékek széles körű használata nélkül a kínait a nyugati technológiától elválasztó szakadék soha nem zárulna be.
Egyelőre bárhogy is legyen, az NVIDIA és az AMD által gyártott amerikai MI-chipek elérhetetlensége komolyan akadályozhatja a kínai vállalatokat a fejlett számítási feladatok költséghatékony elvégzésében, ideértve többek között a kép- és beszédfelismerést. Ezek a képességek nemcsak a végfelhasználókat érintő alkalmazások – például a hangvezérelt okostelefonok – piacait érintik, de jelentős katonai vonatkozásaik is vannak, például a műholdképek elemzése potenciális fegyverek vagy bázisok felismerésével, valamint a digitális kommunikáció szűrése hírszerzési céllal.
