Van ok a bizakodásra a hazai startup-ökoszisztémával kapcsolatban. A tavalyi év az egyik legsikeresebb volt az innovatív vállalkozások számára itthon, több jelentős befektetés történt, amelyek már nemzetközi szinten is figyelmet keltettek. Ugyanakkor a régióhoz képest kezdünk lemaradni az igazán nagy sztorikkal, mégis, a második Hungarian Startup Report készítése során válaszokat adó cégek 41 százaléka úgy látja, unikornissá nőhetnek, 84 százalékuk pedig arra lát esélyt, hogy nemzetközi szinten is meghatározó társaság lehet belőlük.
Tavaly, a Startup Hungary nevű szervezet által készített első „Hungarian Startup Report” egyik megdöbbentő eredménye volt, hogy feltűnően magas volt azon cégek aránya, amelyek úgy látták, hogy megvan bennük a potenciál arra, hogy a vállalat értéke elérje az egymilliárd dollárt. A 2021-ben megjelent jelentésben a válaszokat adó társaságok 34 százaléka jelezte ezt. Azóta úgy tűnik, hogy még ambiciózusabbak lettek a hazai innovatív cégek, ugyanis az idei felmérésben az unikornis létet reálisnak gondoló startupok aránya már 41 százalékra nőtt. Persze az önmagában egyáltalán nem gond, ha mernek nagyot álmodni a vállalkozók, az már más kérdés, hogy ezek a remények mennyire állnak a valóság talaján.
Ahogyan arra Biás Csongor, a Startup Hungary vezetője is rámutatott, 2015-ben még mindössze 5 unikornis volt Közép-Kelet-Európában, számuk napjainkra 37-re nőtt. Ehhez képest Magyarországról indulva eddig egyetlen cég, a LogMeIn érte el ezt a státuszt, ráadásul ők már jóval több, mint egy évtizede, 2009-ben léptek be a New York-i tőzsdére. Vagyis hiába az elmúlt években tapasztalható megdöbbentő pénzbőség, a startupoknak juttatott több százmilliárd forint, igazán kiugró eredményt az utóbbi pár esztendőben nem sikerült felmutatni.
Sokasodó sikersztorik
| Tőkebevonási tervek
(százalék, elmúlt 12 hónapban történt-e tőkebevonás, illetve tervez-e következő 12 hónapban)
Forrás: Hungarian Startup Report 2021 |
Ígéretes cégek persze akadnak, és mint Biás Csongor jelezte, 2021 a hazai startup-ökoszisztéma egyik legsikeresebb éve volt. Egyrészt több, nemzetközi szinten is elismert és jelentős kockázatitőke-befektető jelent meg, másrészt voltak sikeres exitek, és egyre inkább érződik a hálózatosodás is.
A sikersztorik között mindenképpen meg kell említeni a SEON-t, amely tavaly év elején 10 millió eurós, idén tavasszal pedig újabb, ezúttal már közel 94 millió dolláros befektetést húzott be, de a Bitrise tavaly őszi, 60 millió dolláros tőkebevonása is a jelentős ügyletek közé tartozik. Az exitek sorában pedig a big data piacon komoly sikereket elérő Starschema, vagy a biztonsági megoldásával ismertté vált Tresorit eladását lehet kiemelni.
Az idei felmérés kérdőívét 212 startup töltötte ki, nagyjából annyi, mint tavaly, ugyanakkor a válaszadó cégek között mindössze 60 százalékos az átfedés. A tanulmány készítői ezúttal is megkülönböztették a „bajnokokat” (championokat) és az „akadozókat” (pretendereket). Az előbbi kategóriába azok a társaságok tartoznak, amelyek ismétlődő havi bevétele eléri a 80 ezer eurót, emellett legalább havi 5 százalékos növekedést tudnak felmutatni, vagy van nemzetközileg jegyzett befektetőjük. Az akadozók közé azok a cégek tartoznak, amelyek már több mint 3 évesek, havi bevételük nem éri el a 10 ezer eurót, és nem sikerült még megtalálniuk a megfelelő egyensúlyt a termékük és a piacuk között.
Az idei jelentés készítői elsősorban arra keresték a választ, hogy melyek azok a megkülönböztető tényezők, amelyek az átlagból „bajnokká” emelik ki a startupokat, és amelyek nyilván követendőek a többi innovatív vállalkozás számára is, ha nem csak az álmok szintjén szeretnének unikornisok, vagy éppen a saját szegmensükben nemzetközi szinten meghatározók lenni, amit a mostani felmérésben a válaszadók 84 százaléka tart elképzelhetőnek.
Külföldi bevétel
Az is mutatja, hogy 2021 a magyar startup-ökoszisztéma sikeres éve volt, hogy a bajnokok száma nőtt, ugyanakkor az akadozóké nem kis mértékben csökkent. A mostani kutatás során 27 céget soroltak a bajnokok közé, ez tízzel több, mint egy éve, a másik kategória képviselőinek száma pedig a felével, 37-re csökkent. Azt azért ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az akadozók számának jelentős visszaesésében az is szerepet játszott, hogy sok közülük befejezte működését. Arra a kérdésre pedig, hogy miben mások a bajnokok, mint az akadozók, a rövid válasz a nemzetközi jelenlét. A legsikeresebb hazai startupok fele a jövedelmének 75 százalékát külföldi ügyfelektől szerzi, sokkal nagyobb valószínűséggel vannak a csapatukban más nemzetiségű munkatársak, és jellemzően magán forrásokból, vagy nemzetközi kockázatitőke-cégektől kapnak befektetéseket.
Azt, hogy milyen feszítő ellentét van a nagyívű remények és a realitások között, az is jól érzékelteti, hogy 2020-ban a megkérdezett cégek 34 százaléka jelezte, hogy szeretne nemzetközi forrásból tőkét bevonni, ehhez képest nagyjából csak 10 százalékuknak sikerülhetett ez. Ez persze a vállalkozókedvet nem törte le, a mostani kutatás során már a vállalkozások 42 százaléka állította, hogy külföldről is szeretne forráshoz jutni.
A tőkebevonás kapcsán egyébként jó helyzetben vannak a hazai startupok: a felmérést kitöltő cégek 76 százaléka már kapott valamilyen külső finanszírozást. A kockázatitőke-támogatású csapatok 70 százaléka valamilyen hazai állami vagy fél-állami befektetőtől, leginkább EU-s vagy kormányzati forrásból kap támogatást.
Helyben próbálkoznának
Arról már esett szó, hogy az igazán sikeres startupok bevételének túlnyomó része a nemzetközi piacokról jön. Ehhez persze az kell, hogy egyáltalán jelen legyenek ezeken a piacokon, a potenciális ügyfelek tudjanak róluk. Nos, a helyzet az, hogy miközben sok hazai innovatív vállalkozás véli, hogy globálisan is meghatározó szereplővé válhat, a válaszadók 37 százaléka egyelőre kizárólag a helyi piacra összpontosít, további 19 százalékuk pedig bevételének kevesebb, mint negyedét szerzi nemzetközi értékesítésből.
Legtöbben egyébként elsősorban a kelet-közép-európai országokban szeretnének terjeszkedni, illetve jellemző, hogy szeretnének itthon tesztelni és csak később terjeszkedni más piacokra. Itt pedig a bajnok cégek újabb megkülönböztető jegyét fedezhetjük fel, azok nagy része ugyanis már a kezdetektől nemzetközi piacokra fejleszti, és ott teszteli termékét.
