Seriff védi az online felhasználók jogait

A múlt havi számunkban (a 34. oldalon) részletezett Digital Market Actet (DMA-t) egészíti ki egy másik szabályozás, a Digital Services Act (DSA), azaz a digitális szolgáltatásokról szóló csomag. A jogalkotók mind a fogyasztók, mind a szolgáltatók számára fogalmaztak meg előnyöket.

◼︎ Digitális Európa sorozat – 6. rész: DSA

Az új szabályok elsősorban a felhasználókat akarják megvédeni káros és illegális tartalmaktól. A felhasználóknak több lehetőségük lesz saját maguknak meghatározni, hogy mit látnak online, több információt kapnak arról, hogy miért ajánlanak nekik egy bizonyos tartalmat. Tilos lesz a célzott hirdetés kiskorúak számára és tilos lesz továbbá az olyan érzékeny adatok felhasználása, mint a szexuális irányultság, a vallás vagy az etnikai hovatartozás.

Gyorsabban lehet majd eltávolítani illegális tartalmat, és szigorúbban szabályoznak olyan tartalmakat, amelyek nem illegálisak, de károsak lehetnek, mint például a politikaiak vagy az egészségügyi termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A DSA ugyanakkor olyan szabályokat is előír, amelyek révén az online eladott termékek biztonságosak és megfelelnek az EU legmagasabb követelményeinek. A vásárlók pontosabb információt kapnak a valós eladóról és a megvásárolt termékekről.

A DSA tavaly novemberben lépett életbe és 2024 februárjától lesz alkalmazható az EU-ban. Az Európai Parlament nagy reményeket fűz hozzá. Christel Scheldemose, a Szocialisták és Demokraták csoport képviselője szerint „a digitális világ Vadnyugattá alakult, ahol a nagyobb és az erősebb hozza meg a szabályokat. Most már új seriff van a városban, a DSA. Megerősítjük a szabályokat és a jogokat”.  És úgy tűnik, komolyan gondolják.

Thierry Breton, a jogszabályt felügyelő EU-biztos figyelmeztette Elon Muskot, hogy hatalmas munka lesz a Twittert megfeleltetni a DSA-nak. Egy másik EU-biztos, Vera Jourová is intette: nem nézik jó szemmel technológiai újságírók letiltását a Twitterről. A DSA „megköveteli a sajtószabadság és az alapvető jogok tiszteletben tartását”, írja Jourová – egy Twitter-üzenetben.

Az új jogszabály az olyan digitális szolgáltatásokat célozza meg, amelyek közvetítő szerepet játszanak tartalmak, termékek, szolgáltatások és a fogyasztók között. Azaz nemcsak a Facebook és a Google esik a hatálya alá, hanem például az Amazon és más webáruházak is. Felmerülhet a kérdés, hogy mit kell ez utóbbiakon szabályozni, hiszen csak eladnak termékeket. De itt is érheti kár a fogyasztót, például azzal, hogy hamisított árut kap. Egyéb esetekben a közösségi hálózatokon kiskorúakról készülhetnek felhasználói profilok, és ezek alapján célzott hirdetéseket kaphatnak. Ha a cégek nem adnak megfelelő védelmet ilyen esetek ellen, a szankció a globális árbevétel 6 százaléka lehet, vagy súlyosabb esetekben a szolgáltatás ideiglenes felfüggesztése. A felhasználók pedig kártérítést kérhetnek.

A „nagyvadak” két fajtája

A jogszabály két csoportra osztja a hatálya alá eső cégeket:

– nagy online platformok (Very Large Online Platforms, VLOP)
– nagy keresőmotorok (Very Large Online Search Engines, VLSE).

Az eredeti megfogalmazásban „nagyon nagy” szolgáltatók azok, amelyek 45 millió aktív felhasználóval rendelkeznek havonta. A VLSE-k esetében a Bing és a Google, a VLOP-ok nemcsak nyugat-európai és amerikai cégek – a már említett Amazon, továbbá az Apple, a Booking, a Facebook, a LinkedIn, a Wikipédia, hanem a TikTok vagy az Aliexpress is. Ezeknek nemcsak a mostani működésükkel kapcsolatban kell megfelelő intézkedéseket hozzniuk, hanem a jövőbeliekkel is, azaz azonosítaniuk, elemezniük és értékelniük kell a szolgáltatásaikhoz kapcsolódó rendszerszintű kockázatokat. Ilyenek például:

– illegális tartalom
– alapvető jogok, mint például a véleménynyilvánítás szabadsága, a tömegtájékoztatás szabadsága és pluralizmusa, a megkülönböztetés, a fogyasztóvédelem és a gyermekek jogai
– közbiztonsági és választási folyamatok
– a nemi alapú erőszak, a közegészség, a kiskorúak védelme, valamint a mentális és fizikai jólét.

Megnyílik a független auditorok piaca

Az EU nem elégszik meg azzal, ha a cégek „becsületszóra” jelentik, hogy most már megfelelnek az előírásoknak, hanem független audittal kell igazolniuk. Például olyan részleteket is, hogy hány személy végzi a tartalom moderálást, milyen elven és milyen adatok felhasználásával működnek azok az algoritmusok, amelyek tartalmakat ajánlanak. De ez nemcsak a közösségi médiára vonatkozik, az online piactereknek is, amilyen az Amazon, kockázatfelméréseket kell végeztetniük is független auditorral. Mindez várhatóan ellenállást vált ki a nagy tech cégek részéről, és azzal érvelnek majd, hogy az algoritmusok felfedése megnyitja a kaput hackerek, spammerek és más rosszindulatú szereplők előtt.

Mindez tehát a nagyon nagy platformokra vonatkozik, de mi a helyzet a kisebbekkel? A DSA elve rájuk is vonatkozik, például azzal, hogy a felhasználók több jogot kapnak a tartalmaik kezeléséhez. Továbbá, ha nem elégedettek a cég intézkedésével a bejelentés nyomán, akkor panaszt tehetnek. Ezzel persze vissza is lehet élni, például ha a felhasználó törvényellenes tartalmat tölt fel. Ez esetben a felhasználó hiába tiltakozik a tartalom eltávolítása ellen, a cég akár fel is függesztheti az illető fiókját, ha a szabálysértés megismétlődik.

Jelenleg általános álláspontjuk az online piactereknek, hogy nem felelősek azért, amit az egyes kereskedők forgalmaznak a felületükön. A DSA ezt a védekezést teljesen megszünteti, a piactereknek biztosítaniuk kell, hogy a kereskedők azonosíthatóak legyenek, ahogy az általuk forgalmazott termékek is. Ha kiderül, hogy ezek hamisítványok, előre kidolgozott eljárások szerint kell ezeket eltávolítani. A helyi hatóságok is kérhetik a bizonytalan eredetű termékek eltávolítását.