A korai alverziók esetében 2025-ben, a magasabb alverzióknál 2027-ben megszűnik az SAP Business Suite 7 támogatása – egyre kevesebb idő van az SAP S/4 HANA átállásra. Aki eddig nem lépett, annak gyorsan mozdulnia kell, de nem csak a kényszer miatt – saját üzleti érdekeik is ezt diktálják, mondja Pintér Szabolcs, az SAP Magyarország ügyvezető igazgatója.
◼︎ Másfél év maradt
– Megközelítőleg hány magyar ügyfél érintett az S/4 HANA átállásban?
– Magyarországon a Top100 vállalat körében nagyjából 80 százalékos, míg a Top200 esetében 60 százalékos az SAP üzleti alkalmazásainak penetrációja. Itthon tehát néhány száz cégről van szó, azonban ezek az ügyfelek a magyar gazdaság kulcsfontosságú szereplői, nemzetgazdasági érdek is, hogy ne csupán az üzletfolytonossági feltételek teljesüljenek, hanem globális versenyképességüket is megőrizhessék.
Szerencsére a hazai nagyvállalati ügyfeleink szinte mindegyikénél már terítéken van az átállás menetének kidolgozása, megkezdődött az előkészítési szakasz. A kisebb és közepes méretű vállalatoknál ugyanakkor azt látjuk, hogy jellemző a halogatás attitűdje, pedig a bejelentett határidők változatlanok és véglegesek.
– Mi vár a halogatókra, nekik milyen nehézségekkel kell szembenézniük?
– Alapvetően semmilyen retorzió nem éri őket, viszont 2027 után gyártói támogatást csak magasabb díjon fogunk tudni biztosítani, limitált ideig. Saját üzleti érdekük miatt hangsúlyozzuk, hogy ne halogassák ezt a stratégiai lépést. Ha a határidők szorításában egyszerre „ébred fel” sok vállalat, az a tanácsadói kapacitások fényében veszélyeztetheti a jól felépített és gördülékeny átállásokat a későn csatlakozók számára.
A legfontosabb hátrány, hogy a rendszerben elérhető új technológiákat nem fogják tudni kiaknázni, ami a mai piacon jelentős versenyelőnytől fosztja meg őket. A technológiai platform képességei jelentősen bővültek az elmúlt 10 évben. Az új verzió képes riporting platformként is működni, önálló folyamatmonitorozó és benchmarking réteg kapcsolódik hozzá, de kiegészül olyan, ma divatos funkciókkal is, mint a low-code/no-code eszköztár, szoftverrobotok, API platform vagy éppen a mesterséges intelligencia képességek.
A fentebb említett kapacitáshiány, az összetorlódó igények, és a tesztelési, migrációs, oktatási és egyéb bevezetési fázisok miatt is idejében foglalkozni kell az átállással. Ha ezekre nem jut elég idő, az az adott vállalat üzleti teljesítményére is kihatással lehet. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az átállás nem az SAP által kikényszerített technikai verzióváltás, hanem egy olyan üzleti transzformációs folyamat egyik lépése, amelyet a technológiai fejlődés tesz szükségszerűvé. Ez kihagyhatatlan lehetőség, ha a vállalat növekedési pályára szeretné állítani a tevékenységét, és innovációban gondolkozik a jelenben és a jövőben egyaránt.
– Miként tudja saját előnyére fordítani a kényszert egy vállalat? Milyen lehetőségeik vannak az üzleti és informatikai folyamatok újragondolására?
– Az átállás egyik legnagyobb előnye, hogy a fenti képességekre épülő funkciókat és alkalmazásokat a rendszerbe plug-and-play módon illesztve tudják felhasználni. A szoftverrobot közel 100 különböző felhasználási esetre készen elérhető. Rendelkezésre állnak gépi tanuló alkalmazások is, amelyek segítenek például egy bejövő bankkivonat feldolgozásában.
Érdemes összekötni az átállást a meglévő szoftverportfólió felülvizsgálata mellett az üzleti folyamatok átvizsgálásával, majd szükség szerinti átalakításával. Rendelkezésre áll az a kipróbálásra már ingyenesen is elérhető eszköztár (SAP Signavio Process Insights), amely kis ráfordítással, néhány tanácsadói nappal lehetővé teszi az üzleti folyamataink átfogó benchmarkolását és összehasonlítását egy SAP best practice alapú működéssel. Így tényadatok alapján tudnak a cégek üzleti megtérülést számítani.
A teljes IT-infrastruktúra átnézése pedig feltárhatja, hogy melyek az elavult, redundáns, vagy akár biztonsági, üzletfolytonossági kockázatot is magukban hordozó rendszerek. Az S/4 HANA-ra átállás során ezek az elemek kiválthatók egy SAP-kompatibilis modullal, így növelve a rendszer megbízhatóságát, üzemeltetési költséghatékonyságát.
– Ilyen időszakban mennyire tanácsolható az ERP-bevezetés azoknak a cégeknek, amelyek korábban nem használtak SAP-t?
– Nekik sem kell lemondaniuk az ilyen jellegű beruházásról, de értelemszerűen érdemes időben konzultálniuk a bevezetésről. Mind a kisebb, mind a közepes vállalatoknak rendelkezésükre áll olyan bevezetési metodológia, amely a korábbiaknál gyorsabb implementációt biztosít, a hozzá szükséges cloud infrastruktúra megrendelésével kombináltan. A „RISE with SAP” program a közepes és nagyvállalatok ERP-bevezetéseit, korábbi SAP-rendszereik fejlesztését hivatott gyorsítani. A „GROW with SAP” pedig a kis– és közepes cégek igényeihez és lehetőségeihez szabott ERP-bevezetési koncepció, amellyel régóta dédelgetett digitalizációs álmok válhatnak valóra.
– A konverzió előtt álló vállalatok számára milyen segítséget tud kínálni az SAP?
– Elindítottuk itthon az „ERP transzformáció” elnevezésű programunkat, amelynek keretében először technológiai eszközökkel átvilágítjuk a programba jelentkező ügyfeleink rendszereit, majd részletesen átbeszéljük az átállás legjobb módját, feltételeit, ütemezését, valamint segítünk a döntés meghozatalában és a folyamat leghatékonyabb menedzselésében. Jelenleg a programunk ingyenes, bárki jelentkezhet rá.
A kötelező átállás nemzetközi bejelentése óta több szakmai konferenciát, a pandémia idején pedig webináriumot is szervezett az SAP, illetve elérhetők a tájékoztató anyagok mind az SAP-nál, mind pedig a tanácsadó cégeknél, partnereknél. Az érdeklődőknek érdemes továbbá ellátogatni 2023. szeptember 10-12. között az éves konferenciánkra, az SAP NOW-ra, ahol szintén központi téma lesz az ERP-átállás.
– Eddig milyen visszajelzések érkeztek az SAP-hoz az átállással kapcsolatban, akár az ügyfelektől, akár a partnerektől?
– A váltást előkészítő ügyfelek általában megkönnyebbülve igazolják vissza, hogy messze nem olyan „fájdalmas” a folyamat, mint amekkora figyelem és várakozás kíséri ezt a szakma és a sajtó részéről. Ez persze annak is köszönhető, hogy a kötelező átállás bejelentése óta már elég idő eltelt ahhoz, hogy mind az SAP, mind a bevezetésekben közreműködő partnerek tökéletesítsék az átállási folyamatok lépéseit, és a speciális igényekre, egyedi kérdésekre és problémákra felkészülten várják az ügyfeleket, és vezessék végig a folyamaton őket – a projektek egyedi üteméhez és összetettségéhez mérten.
– A mostani technológiai fejlemények, elsősorban a generatív AI előretörése, milyen hatással lesz az SAP megoldásaira? Hogyan tervezi a cég beépíteni a lehetőségeket a szoftvereibe?
– A kilencvenes években már sakkvilágbajnokokat tudott megverni a mesterséges intelligencia. Az óriási hype-ot most az váltja ki, hogy olyanok számára is közérthetővé vált a mesterséges intelligencia előnye, akik nem érzékelték eddig közvetlenül az ebben rejlő lehetőségeket. Valójában a vállalatirányítási rendszerekben és az azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokban évtizedek óta használunk különböző szintű mesterséges intelligenciát, jelenleg is a legfejlettebb üzleti AI-képességek vannak beágyazva az SAP-alkalmazásokba és platformajánlatainkba. Három területen érezhetik már most is az ügyfelek ennek hatásait: egyrészt az automatizációban, amelynek révén ismétlődő emberi feladatokat vesz át a gép az emberektől – például amikor helyettünk tölti ki az egyes cellákat, vagy amikor felajánlja a segítségét a korábban már előállított üzleti beszámoló mintaként való újrahasznosításában.
Másrészt a felhasználói élmény javulásában, amelynek köszönhetően a gép és az ember közötti kapcsolat könnyebbé és élvezhetőbbé válik: gondoljunk például a digitális asszisztensek, chatbotok szerepére. Harmadrészt az adatok értelmezése és csoportosítása révén a döntéstámogatásban és előrejelzések készítésében – az SAP Sales Cloud például az alapján rangsorolja a potenciális ügyfeleket, hogy melyek válnak a legnagyobb valószínűséggel lehetőségekké, az SAP S/4 HANA pedig figyelmeztet a lassú vagy nem mozgó készletekre.
A jövőbe tekintve az látszik, hogy a számítási kapacitás ugrásszerű – és várhatóan továbbra is hasonló ütemet követő – fejlődése miatt az automatizálás túllép majd az eddigi kereteken, és sokkal komplexebb feladatokra lesz alkalmas. Kapcsolatot talál a rendszerelemek között, nem kell interfészekkel és azok fejlesztésével bajlódni, a programnyelvek ismeretét nem a felhasználótól, hanem a mesterséges intelligenciától várhatjuk majd el. Ahogy nő az interaktivitás foka, a szürke eminenciást hajlamosak leszünk plusz kollégaként érzékelni. Ez pedig nemhogy kiváltana munkahelyeket, hanem felszabadíthatja a humán munkaerőt a „nem szeretem” munkák alól, hogy kreatív és magasabb hozzáadott értékű feladatokkal foglalkozhassanak.
