A KiberPajzs program első évét lezáró rendezvényen értékelték a közös munkát az összefogásban részt vevő szervezetek. A 2022 novemberében elindult összefogás a résztvevők egyöntetű véleménye szerint jelentős sikereket ért el, így a program folytatódik, és a tervek szerint ki is bővül.
2022 őszén közös kommunikációs, edukációs és operatív együttműködési kampányként kelt életre a KiberPajzs. A Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Bankszövetség összefogott az Országos Rendőrfőkapitánysággal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetével, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal. A szektoron és szereplőkön átívelő projekthez az év során csatlakozott az Igazságügyi Minisztérium, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, a Magyar Államkincstár és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium is.
Mint elhangzott, a digitalizáció révén egyre hangsúlyosabbá válik az elektronikus pénzforgalom, és ezzel párhuzamosan növekszik a megfigyelhető, sikeres visszaélések száma és aránya is.
A 2022-es MNB-adatok szerint a nem fizetési kártyákhoz kötődő elektronikus visszaélések száma megduplázódott, így közel 6 ezerre nőtt, míg az okozott kár értéke 256 százalékos növekedéssel elérte a 9 milliárd forintot. A hazai kibocsátású kártyákhoz kapcsolódó visszaélések száma 74 százalékkal nőtt, míg a kárérték 135 százalékos emelkedéssel elérte a 4 milliárd forintot.
Veszély – mindenhonnan
Az internetes univerzumban rejlő veszélyek sokrétűek és nap mint nap szembesülünk ezekkel, mondta Dr. Koltai András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke. Adathalászat, elektronikus csalások, hívószámhamisítás – a bűnelkövetők sokféle módon támadhatnak. A KiberPajzs program első évében a hatóságot két téma is közelebbről érintette. Az első a hívószám-hamisítás megnehezítését szolgáló szolgáltatói beavatkozások és az ezekkel kapcsolatos szabályozási lehetőségek áttekintése. Másodikként pedig a postai szolgáltatók nevének és arculatának felhasználásával elkövetett, a pénzügyi szolgáltatások felhasználóit megkárosító csalások.
A Magyar Nemzeti Bank számára kiemelten fontos terület a lakossági fogyasztókat megtévesztő csalások elleni hatékony fellépés, hangsúlyozta Dr. Kandrács Csaba alelnök. A csalások számának és értékének növekedésével kapcsolatban leszögezte: bár nő a dinamika, de ha a teljes pénzforgalmat nézzük akkor egyelőre még ennek elenyésző hányadát jelentik a csalások. A magyar pénzintézetek igen biztonságosak, így európai összehasonlításban is jól állunk, hangsúlyozta az alelnök.
Amit mi fontosnak tartunk, az az azonnali cselekvés, emelte ki dr. Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. A csalás észlelése után mindenre gyorsan sort kell keríteni, ezért az ügyfélnek is azonnal tudnia kell, hogy mit kell tenni akkor, amikor csalás áldozatává válik. A csalásmegelőzés mellett q csaláskezelés is fontos: kezelni kell azt a helyzetet is, amikor már a baj megtörtént. Túri Anikó kiemelte a mikrovállalkozások informatikai biztonságtudatossága emelésének fontosságát is. Végül ismertette a brit, a lengyel és az Európai Uniós jogszabályi környezet eltéréseit, főbb elemeit.
A megelőzés fontossága
Az a legjobb bűncselekmény, amelyet nem követnek el, mutatott rá Dr. Balog János rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány. Nekünk arra kell törekednünk, hogy minél több el nem követett bűncselekmény legyen, hangsúlyozta a megelőzés fontosságát az altábornagy. Mint elmondta, egyre nő a kármegtérülés aránya is: ma már elvárás saját magukkal szemben a 20 százalékos arány elérése – a jelenlegi adatok szerint már a kiberbűnözőkkel szemben is sikerült a 21-22 százalékos arányt elérni. Az ügyeket ott kell kivizsgálni, ahol azok történnek, így hálózatot építünk ki, a tudást és a képességeket a minden megyében dolgozó „kiberzsarukhoz” eljuttatva. Így a rendőrség országos lefedettséget épített ki az online bűncselekmények üldözésében is.
A kiberbiztonság az előttünk álló korszak egyik legnagyobb stratégiai kihívása, emelte ki Dr. Bíró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeletének Hatóságának elnöke. Magyarország az IT-gazdaság területén kivételes történelmi lehetőség előtt áll és ahhoz, hogy ezt valósággá tudjuk váltani, a KiberPajzs és a kiberbiztonság vonatkozásában tett lépések nélkülözhetetlenek. Hazánkban a digitális termékek és szolgáltatások felügyeletét az SZTFH látja el. Első lépésként arra vállalkoztunk, hogy a digitális hálózatra kapcsolt termékek (IoT) esetében határozzuk meg a kiberbiztonságra vonatkozó szabályozást, tette hozzá.
Mindig örömteli, ha egy üdvös célért fog össze egy közösség, hangsúlyozta dr. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes. A szakmailag leginkább érintett szervezetek felismerték, hogy az online tér fenyegető veszélyek elhárítására tett kísérletek csak együttműködve lehetnek sikeresek. Az államtitkár kiemelte a fiatal korosztály biztonságtudatossága növelésének fontosságát is. Nem csupán azért, mert ők már az online világban élik életük jelentős részét, de ők azok, akik az idősebb korosztályt segíteni tudják abban, hogy ők is kisebb eséllyel legyenek a neten keresztül végzett csalások áldozatai.
Célkeresztben az adathalászat
A Nemzetbiztonsági Szolgálat (NBSZ) Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet egyik kiemelt fontosságú missziója az emberek és szervezetek védekezési képességének növelése a kibertérben zajló visszaélésekkel szemben, emelte ki Dr. Kiss Csaba dandártábornok, az NBSZ főigazgatója. Az Intézet az elmúlt év során különösen nagy figyelmet fordított a banki adathalászok elleni küzdelemre. Publikus adatbázisokat felhasználva, nyílt forrású információkat felhasználva figyelték a magyar pénzintézetek érintettségét, a bankok, fizetési szolgáltatók nevével visszaélő csalók tevékenységét.
Bugár Csaba, a Magyar Álláamkincstár (MÁK) elnöke emlékeztetett : ma már forgalmuk 80 százaléka a kibertérben zajlik, így ennek védelme kiemelt fontosságú számukra is. Jól kivehető, hogy nem magát a MÁK kiválóan védett rendszereit támadják a csalók, hanem az ügyfeleket. Éppen ezért fontos a kétfaktoros azonosítás helyes alkalmazása, de emellett az oktatást, az információátadást sem szabad elhanyagolni. Éppen ezért nem csupán az ügyfelek biztonságtudatosságát igyekeznek hatékonya emelni, de az Államkincstár több mint 5200 dolgozójának folyamatos képzését is elvégzik.
Az új kor, az új kihívásokat hoz: a 21. században a digitális korszakra térünk át, mondta el Dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára. Új digitális csatornák alakultak ki, melyek sokkal olcsóbbak, egyszerűbbek és gyorsabbak is – ugyanakkor ez az előrelépés új kockázati forrásokkal, elemekkel is jár. A Covid-19 egyik hatása a digitális társadalmi átalakulás is és az ezzel érkező kihívásokhoz a hazai pénzintézeteknek is alkalmazkodnia kell, emelte ki.
