Egy innovatív vállalkozás legfőbb vagyona nem a fizikai eszközeiben, gépeiben van, hanem sokkal inkább az általa előállított és birtokolt szellemi tulajdonban, a felhalmozott tudásban. Ennek a tulajdonnak a védelmére mégis kevesebb erőfeszítést tesznek, mint a fizikai vagyon megóvására – pedig az erre fordított pénz sokszorosan megtérül.
◼︎ A szellemi tulajdon ereje
A szabadalmak, minta- és védjegyoltalmi bejelentések – összefoglaló nevükön az iparjogvédelmi bejelentések – alakulása szorosan összefügg egy ország gazdasági fejlettségével és innovációs képességével. Azokban az országokban, ahol a gazdaság egyre inkább a tudásra és az innovációra épül, a bejelentések száma is növekszik. Az ilyen oltalmak száma és összetétele megbízható mérőszáma annak, hogy egy gazdaság milyen mértékben képes átalakulni ipari-termelési alapú gazdaságból tudásalapú gazdasággá.
„Magyarországon az elmúlt időszak pozitív folyamatai arra utalnak, hogy hazánk is ebbe az irányba mozdul el. A növekvő szabadalmi és védjegybejelentések száma azt mutatja, hogy egyre többen ismerik fel az innovációk, találmányok és kreatív megoldások jogi védelmének gazdasági előnyeit”, mondja Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) elnöke.
A szabadalmi oltalom ugyanis nemcsak szakmai elismerést jelent a feltaláló számára, hanem hosszú távú gazdasági hasznot is. Egy szabadalom ugyanis húsz évre kizárólagos jogot biztosít a találmány hasznosítására, ezzel megerősítve a vállalkozás versenyképességét. Ez a kizárólagosság akadályozza meg, hogy versenytársak jogosulatlanul másolják le az adott megoldást, és így a befektetett idő, energia és pénz megtérülhet.
Védelem és elővigyázatosság
„A szellemi tulajdonvédelem fontossága abban is rejlik, hogy amit nem védenek le, azt könnyen ellophatják vagy lemásolhatják – folytatta Farkas Szabolcs. – Egy új technológia, termék vagy szolgáltatás kifejlesztése jelentős költséggel és időráfordítással jár, és ha ezek az erőfeszítések nincsenek jogi oltalommal biztosítva, a versenytársak könnyen jogosulatlan előnyre tehetnek szert. Ezzel szemben egy megadott szabadalom vagy védjegy lehetőséget teremt arra, hogy akár a jogok hasznosítása révén a befektetés megtérüljön, és a vállalkozás hosszú távon is megőrizze versenyelőnyét.”
Ugyanakkor nemcsak az innovatív cégek számára fontos a szellemi tulajdon védelme. Azok a vállalatok, amelyek termelési vagy szolgáltatási tevékenységet folytatnak, szintén jogi kockázatoknak vannak kitéve, ha nem ellenőrzik, hogy az általuk használt technológiákra, termékekre vagy márkákra másoknak van-e már oltalma.
A figyelmetlenség könnyen vezethet peres eljárásokhoz, amelyek jelentős anyagi terhet róhatnak a vállalkozásokra. Ezért elengedhetetlen, hogy minden cég figyelemmel kísérje a szellemi tulajdonjogi környezetet.
A kkv-szektornak sem mindegy
Míg a nagyvállalatok általában tudatosan kezelik szellemi vagyonukat, a kis- és középvállalkozások körében még mindig alacsony az iparjogvédelmi tudatosság szintje. A nagyobb cégek jellemzően tisztában vannak azzal, hogy védjegyekkel, szabadalmakkal és formatervezési mintákkal meg tudják erősíteni piaci pozíciójukat. Ezzel szemben a kkv-k körében a tudatosság alacsonyabb: a magyar kis- és középvállalkozások mindössze négy százaléka rendelkezik valamilyen szellemi tulajdonjogi oltalommal.
Ez az arány jelentősen elmarad az európai átlagtól, ami komoly kihívást jelent, hiszen a szellemi tulajdonjogokkal rendelkező vállalatok dokumentáltan sikeresebbek. Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala tanulmánya alapján az ilyen cégek esetében a bevétel alkalmazottanként átlagosan huszonnégy százalékkal magasabb, mint azoknál, amelyek nem rendelkeznek ilyen jogokkal.
| Gyorsítósáv az egyetemeknek
Az egyetemek számára az SZTNH szabadalmi gyorsítósávot dolgozott ki: ez lehetőséget ad arra, hogy a kutatók a publikálás előtt ellenőrizzék, az adott kutatási eredmény szabadalmazható-e. Ez kiemelten fontos, hiszen, ha egy találmányt előbb publikálnak, mint ahogy szabadalmi bejelentést tennének, az elveszítheti újdonságát, így a későbbi szabadalmaztatás ellehetetlenülhet. A publikációs kényszer sokszor hátráltatja a szabadalmazási folyamatokat, ezért az SZTNH célja, hogy a kutatóintézetek és egyetemek körében is elterjedjen az a szemlélet, hogy a tudományos publikációt megelőzően érdemes újdonságkutatást kérni. A hazai egyetemek iparjogvédelmi bejelentéseinek száma folyamatosan nő, ami egyértelműen mutatja, hogy egyre többen ismerik fel, milyen fontos a kutatási eredmények jogi védelme. Az elmúlt évben valamennyi oltalmi formában növekedést regisztráltak, a szabadalmi bejelentések száma pedig közel harminc százalékkal emelkedett. |
„Az SZTNH egyik fő célkitűzése ezért az, hogy a jövőben fokozott figyelmet fordítson a kkv-szektor tájékoztatására és támogatására, és segítse őket abban, hogy a szellemi tulajdon védelme ugyanúgy beépüljön működésükbe, mint a pénzügyi vagy jogi háttér biztosítása”, hangsúlyozza a szervezet elnöke.
Támogatás is elérhető
A szabadalmi és védjegyoltalmi rendszerek területi elven működnek, azaz egy oltalom kizárólag azon ország területén érvényes, ahol azt megadták. A leggyakoribb megoldás, hogy a vállalkozások először Magyarországon indítják el a szabadalmi bejelentést, és később döntik el, hogy mely országokban kívánják megszerezni az oltalmat.
A hazai bejelentések vonzerejét növeli, hogy a januárban hatályba lépett törvénymódosítás alapján a magyar hivatalnál indított eljárások esetén a teljes oltalmi időszakban ötvenszázalékos díjkedvezmény érhető el, amely a fenntartási díjakra is vonatkozik. A költségek természetesen változóak. Egy hazai szabadalmi bejelentés indítása néhány tízezer forintból megoldható, de a szabadalmi ügyvivői díjak és a fenntartási költségek ennél jóval magasabbak lehetnek. A nemzetközi eljárások megindítása pedig már milliós nagyságrendű kiadással járhat.
„Magyarországon különösen kedvező támogatási lehetőségek érhetők el a hazai és nemzetközi iparjogvédelmi oltalom megszerzésére – folytatta Farkas Szabolcs. – Az Iparjog pályázat keretében akár százszázalékos támogatás is igénybe vehető, amely fedezi a hivatali költségeket, a szabadalmi ügyvivő díját, sőt, a nemzetközi bejelentések egy részének költségeit is. Az ilyen mértékű támogatás Európában ritka, ezért a vállalkozások számára kiemelt jelentőségű, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.”
Az SZTNH az elmúlt években több szolgáltatást is bevezetett a kis- és középvállalkozások támogatására. Az IP Scan (szellemivagyon-diagnózis) keretében a hivatal szakemberei díjmentesen felmérik a cég szellemi vagyonát, és javaslatot tesznek a megfelelő oltalmi formák használatára. Emellett az SZTNH széleskörű kutatási szolgáltatásokat is nyújt, például annak megállapítására, hogy egy adott technológia esetében milyen fennálló szabadalmak korlátozhatják a gyártást vagy a piaci bevezetést.
