Az első jelek szerint mind az Nvidia, mind az Intel részvényesei dörzsölhetik a kezüket azt követően, hogy az Nvidia 5 milliárd dollárt fektetett be az utóbbi időben erős lejtmenetben lévő Intelbe.
1987 októbere, a PC-piac felfutásának kezdete óta nem volt olyan jó napja az Intelnek a tőzsdén, mint amikor az Nvidia-befektetés híre napvilágot látott. Az AI-chipgyártó 23,28 dolláros áron vett Intel-részvényeket, amelyek a kereskedési nap végére már 30,57 dollárt értek, miközben a saját részvényei is 3,5 százalékot emelkedtek.
Az Nvidia közleménye szerint a két vállalat közösen fejleszt majd adatközponti és PC chipeket. Ahogy Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója közleményében „történelmi együttműködésnek” nevezte a megállapodást, amely szorosra fűzi az Nvidia AI-technologiája, valamint az Intel kiterjedt x86-ökoszisztémája közötti kapcsolatokat. A két „világklasszis” platform fúziója révén a számítástechnika következő korszakának alapjait fektetjük le, áll a közleményben.
A pontos részletekről még nem sokat árultak el. Annyi kiderült az eddigi nyilatkozatokból, hogy az Nvidia az Intel x86 CPU-it is felhasználja AI infrastruktúra platformjaihoz (azokban most az Arm CPU-i működnek, és ezt az együttműködést állítólag nem érinti a mostani megállapodás), illetve az Intel olyan x86 rendszerchipeket (system-on-chips) készít PC-khez, amelyek integrálják a másik gyártó RTX GPU-ját. Arról egyelőre nincs szó, hogy az Intel gyáraiban Nvidia chipek készülnének a jövőben, bár a felek ezt a lehetőséget sem zárták ki (jelenleg a tajvani TSMC gyártja az Nvidia lapkáit).
Az Intel számára a mostani ügylet végre kiutat jelenthet abba a zsáktcából, amelybe az elmúlt években kormányozta magát az egykor világelső processzorgyártó. A vállalat előbb a mobil eszközökbe szánt lapkák szegmensében maradt le, majd nem tudott elég gyorsan reagálni, hogy kivegye a részét a mesterséges intelligencia gerjesztette fanatikus kereslet kielégítéséből. A fordulat tavaly kezdődött Lip Bu-Tan vezérigazgatói kinevezésével, majd néhány, Donald Trump elnökkel vívott csörte után az amerikai kormányzat bejelentette, hogy közel 9 milliárd dollárért 10 százalékos részesedést vásárolt az Intelben. (Ezzel közel egyidőben a japán SoftBank is 2 milliárd dollárt fektetett be a cégbe.)
Ezzel együtt az Nvidia is jól járhat, mert újabb jó pontokat szerezhet az amerikai adminisztrációnál. A cég folyamatosan egyensúlyozni kényszerül a chipekre vonatkozó amerikai exportkorlátozások és az óriási kínai piac kiszolgálása között. Ennek érdekében még kisebb teljesítményű chipeket is fejlesztett, hogy azokat eladhassa Kínának, de a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika hol azokra is tilalmat vetett ki, hol engedélyezte exportjukat. Ebben a környezetben az Nvidia folyamatosan kereste a kormányzat kegyeit, hol egy 500 milliárdos gyártási program bejelentésével, hol azzal, hogy beleegyezett: a kínai chipeladásaiból származó jövedelem 15 százalékát átadja az amerikai kincstárnak.
Kérdés, hogy az újabb jó pontok mire lesznek elegendőek, mert a legújabb hírek szerint a kínai kormány tiltotta meg bizonyos Nvidia-chipek behozatalát.
