A generatív mesterséges intelligencia térhódításával egyre többen igyekeznek tanulmányozni a technológia társadalmi hatásait, hogy hogyan érzékelik a változásokat az egyéni felhasználók, mennyire alakítja át szokásaikat az MI, és miként viszonyulnak hozzá. A felmérésekből kiderült, hogy többen használják az MI-t, mint gondolnák, és még mindig élnek a félelmek.
◼︎ MI-használat itthon és az Egyesült Államokban
Valamilyen szinten gyakorlatilag minden amerikai használ mesterséges intelligenciát, vagy legalább MI-t tartalmazó terméket, még ha a bő kétharmaduk nincs is tisztában azzal, hogy pont MI-t használ. Ennek ellenére vagy talán éppen ezért, többségük negatív véleménnyel van a technológiáról – derült ki a Gallup-Telescope 2024. november 26. és december 4. között 3975 amerikai felnőtt körében végzett, január közepén publikált reprezentatív felméréséből.
Definíciós zavarok
Arra a kérdésre, hogy az elmúlt hét napban használtak-e MI-kompatibilis eszközt, a megkérdezettek 36 százaléka igennel, 50 százaléka nemmel válaszolt, 14 százalékuk nem volt biztos benne. Amikor viszont a kérdés hat általánosan használt MI-termékre (személyes virtuális asszisztens, navigációs app, időjárás-előrejelző alkalmazás vagy oldal, közösségimédia-platform, streaming szolgáltatás, online bevásárló app vagy oldal) vonatkozott, kiderült, hogy 99 százalékuk legalább egyszer, 83 százalékuk pedig minimum négyszer. Az eredeti kérdésre nemmel válaszolók fele ötöt vagy hatot, 37 százalékuk hármat vagy négyet.
Az első kérdésre adott válaszok és a valóság közötti ellentmondás leginkább az MI definíciója körüli zavarokkal magyarázható. A megkérdezettek nagy része nem tesz különbséget egyszerű számítógépes programok és MI-vel működő eszközök között. Nyilvánvalóan közrejátszik az a jelenség is, hogy mihelyst egy MI-technológia elveszítette újdonság jellegét, az átlag felhasználó többé már nem mesterséges intelligenciaként, hanem a mindennapokban rutinszerűen kezelt eszközként, például időjárás-előrejelző alkalmazásként tekint rá.
A legnépszerűbbek egyébként pont az időjárás-előrejelző appok/honlapok, ezeket a streaming szolgáltatások követik. Az amerikaiak fele használta valamelyik személyes virtuális asszisztenst (Amazon Alexa, Google Assistant, Apple Siri, Microsoft Cortana).
Az MI-használat demográfiája a várható mintát követi. Szignifikánsan nagyobb valószínűséggel használják a technológiát a fiatalok, a diplomások, a magasabb átlagjövedelemmel rendelkezők és a nagyvárosban lakók.
Baljós jövő
Messze nem pozitív ugyanakkor a technológia megítélése – meglehetősen sokan félnek a negatív hatásoktól. A felmérés készítői hat területet soroltak fel (hamis információk terjedése; az emberek közötti társadalmi kapcsolatok; az amerikaiak munkalehetőségei; a nemzetbiztonság; a nem erőszakos bűncselekmények felderítése; és az orvosi diagnosztika és gyógykezelés), és feltették a kérdést: a következő öt évben pozitív vagy negatív hatással lesz ezekre a mesterséges intelligencia?
Igazán pozitívan csak az egészségügyi hatásokat értékelték a válaszadók, ezen a téren 61 százalékuk számít javulásra (lásd az 1. ábrát.) A nem erőszakos bűncselekmények felderítésére használt MI megítélése megosztó, de még ott is a pozitív várakozások voltak relatív többségben. Minden más esetben és területen negatív hatásokat várnak az amerikaiak. Vagyis a széles körben elterjedt használat ellenére továbbra is baljós, homályos véleménnyel vannak a technológiáról.
 Magyarországon is tartanak az MI-től
Érdekes módon, minél inkább terjed az MI használata és minél többen ismerkednek meg a technológiával, annál többen érzik fenyegetésnek azt. Az NRC Research 2023. áprilisi felmérésében a megkérdezettek 45 százaléka vélte úgy, hogy az MI inkább fegyver lesz, mint eszköz, addig 2024 szeptemberében már 59 százalék volt ezen az állásponton. Ezzel párhuzamosan az első mérés megkérdezetteinek 41, az utolsónál már 56 százaléka tartotta inkább félelmetesnek a technológiát. Kifejezetten jó hír viszont, hogy az újdonság elmúltával egyre kevesebben féltik a munkájukat a gépektől. Robot-kasszában, robot-pénztárosban 50 százalék bízna meg, az adóbevallást 43 százalék bízná MI-re, MI által vezetett repülőgépre viszont már csak 22 százalék szállna fel, robot-színészes színdarabot pedig még ennyien sem néznének meg (lásd az ábrát). |
Az utóbbi időben a hamisítványokra (deepfake-re) irányuló figyelem fényében cseppet sem meglepő módon a hamis információk terjedését ítélik meg a legnegatívabban. A válaszokban nemzeti konszenzus tükröződik: egyikben sincs markáns eltérés a két nagy párt szavazói között.
A negatív vélemények ellenére sem fog szignifikánsan csökkenni az MI-használat – prognosztizálnak a felmérés készítői. Teljesen mindegy, valaki tudja-e a streaming szolgáltatásról, hogy mesterséges intelligencia vagy sem, a közeljövőben ugyanúgy élvezni fogja, mint eddig. A felmérésből ugyanakkor az is kiderült, hogy a kormányt és a vállalatokat egyaránt felelősnek tartják a negatív jövőért; egyedül a nemzetbiztonságot fenyegető MI-veszélyekért teszik túlnyomó többségben az államot felelőssé. A válaszokból kiolvasható, hogy az MI szabályozása az amerikaiak szerint a kormány és az üzleti szektor közös felelőssége, ezért együtt is kell dolgozniuk rajta.
| Vállalatok: a nagy többség tervez az MI-vel
Az ITBUSINESS és az IR:IS a tavalyi év végén, informatikai vezetők körében elvégzett, „ORB:IT 2025 – Informatika egyensúlyban” című felmérése kitért a mesterséges intelligencia vállalati felhasználására is. Ebből kiderült, hogy a hazai vállalatok menedzsmentje aktívan foglalkozik az MI alkalmazásával. Több mint egytizedük már bevezette, 32 százalékuknál pedig már folyamatban van a bevezetés. További 37 százalékuk a következő 1-2 évben tervezi a bevezetést, és csak 21 százalékuk válaszolt úgy, hogy jelenleg nincs tervben az MI bevezetése. A tervezett felhasználás leggyakoribb területe az adatelemzés és prediktív analitika, ezt alig lemaradva követik az ügyfélszolgálati folyamatok, például a chatbotok. A további elképzelések között van a munkafolyamatok optimalizálása és automatizálása, valamint az adminisztratív tevékenységek. |
A diákok körében hódít
A generatív mesterséges intelligencia hazai felhasználásában az amerikaihoz hasonló tendenciák figyelhetők meg, viszont kevesebb adat áll rendelkezésre. „A magyar MI-piac kicsi, így egyrészt jóval kevesebb cég készíttet felmérést a témában, másrészt dedikált alkalmazásból is kevesebb van. Viszont az elkészült vizsgálatok alapján hasonló kép látszik kibontakozni a használatról, mint a tengerentúlon, úgyhogy nincs miért szégyenkeznünk”, állapítja meg Pintér Róbert, a Corvinus Egyetemen működő Mesterséges Intelligencia Integrációs Központ munkatársa.
Az eddigi legátfogóbb hazai mesterségesintelligencia-kutatást 2024-ben végezte a Publicis Groupe Hungary és a GKID a felhasználók MI-tudatosságáról. Az amerikai felméréshez hasonlóan a magyarból is kiviláglik a nem meglepő generációs megosztottság: a Z-generáció tagjainak közel fele aktív mesterségesintelligencia-felhasználó, sokan például a ChatGPT-vel oldanak meg iskolai feladatokat. A Z-generációsok 91 százaléka ismeri a technológiát, míg a baby boomereknél 74 százalék ez a mutató, és az ő körükben a használat is jóval alacsonyabb.
A legaktívabb felhasználók a diákok (78 százalék). A mindennapi életben a magyarok 26 százaléka használja a mesterséges intelligenciát, elsősorban fordításra, általános keresésre és személyes kérdések megválaszolására. Az MI fokozatosan beépül a munkahelyi gyakorlatba is, a megkérdezettek 27 százaléka használta munkájával kapcsolatos feladatokra, 40 százalékuk viszont még nem. A legismertebb MI-eszközök között vannak a fordítóprogramok, a keresők, a chatbotok, a virtuális ügyfélszolgálati asszisztensek és virtuális személyi asszisztensek (Siri és társai).
Egyre többen próbálgatják
Az NRC Research 2023 áprilisa óta már négy kutatást folytatott le a lakossági MI-használatról, a legutóbbi adatfelvétel 2024 szeptemberében történt. Ezer fős mintákon vizsgálták a penetrációs trendeket, a lakosság véleményét, és hogy az élet mely területein bíznának legjobban a technológiák. „Borzasztóan nehéz a lakosság körében MI-vel kapcsolatos eredményeket mérni, mert definíciós problémáink vannak. Ha megkérdeznének egy kérdőívben, ismerem-e, használtam-e MI-t, és tegyük fel, hogy nem ültem még le a ChatGPT elé, nem próbáltam ki, akkor vajon egy kérdőívben azt válaszolom, hogy igen, aktív MI-használó vagyok vagy sem?”, avat be a felmérés rejtelmeibe Sági Ferenc, az NRC Research kutatási igazgatója.
A használati tendencia ezzel együtt is egyértelműen emelkedő. 2023. áprilisban a felnőtt lakosság 19 százaléka, tavaly szeptemberben pedig már 26 százaléka, nagyságrendileg kétmillió ember próbált ki valamilyen MI-alkalmazást. Csoportokra bontva a jellegzetes „korai alkalmazó demográfia” bontakozik ki: leginkább a férfiak, a fiatalok és a magasabb iskolai végzettségűek körében terjed a használat.
A legutóbbi adatok szerint a férfiak 33 százaléka, a 18-29 év közötti korosztály 41 százaléka és a felsőfokú végzettségűek 41 százaléka használt már MI-appot. Az is kiderült ugyanakkor, hogy bár egyre többen próbálják ki a mesterséges intelligenciát, a rendszeres használók száma változatlan, mind a négy alkalommal 5 százalék körül volt.
