A G7 országok dokumentumából kiderül, hogy a hét ipari ország csoportja magatartási kódexet fog elfogadni a fejlett mesterségesintelligencia-rendszereket fejlesztő vállalatok számára, mivel a kormányok igyekeznek csökkenteni a technológiával kapcsolatos kockázatokat és a lehetséges visszaéléseket.
Az önkéntes magatartási kódex, amelyet hétfőn jelenthetnek be, mérföldkő lesz abban, hogy a meghatározó országok miként szabályozzák a mesterséges intelligenciát a magánélet védelmével és a biztonsági kockázatokkal kapcsolatos aggályok közepette.
A G7-ek (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Nagy-Britannia, Kanada, Olaszország és az Egyesült Államok), valamint az Európai Unió vezetői májusban, a „Hirosima MI-folyamat” elnevezésű miniszteri fórumon indították el a folyamatot.
A 11 pontból álló kódex célja „a biztonságos és megbízható mesterséges intelligencia előmozdítása világszerte, és önkéntes iránymutatást nyújt a legfejlettebb mesterségesintelligencia-rendszereket – köztük a legfejlettebb alapmodelleket és generatív mesterségesintelligencia-rendszereket fejlesztő szervezetek intézkedéseihez”, áll a G7 dokumentumában. A kódex sürgeti a vállalatokat, hogy tegyenek megfelelő intézkedéseket a kockázatok azonosítására, értékelésére és mérséklésére a mesterséges intelligencia életciklusa során, valamint a mesterséges intelligencia termékek forgalomba hozatalát követő visszaélésekkel kapcsolatos incidensek és visszaélési minták kezelésére. A vállalatoknak nyilvános jelentéseket kell közzétenniük az MI-rendszerek képességeiről, korlátairól, használatáról és visszaéléseiről, valamint robusztus biztonsági ellenőrzésekbe kell befektetniük.
Věra Jourova, az Európai Bizottság digitális ügyekért felelős vezetője a hónap elején a japán Kiotóban tartott internetirányítási fórumon elmondta, hogy a magatartási kódex erős alapot jelent a biztonság garantálásához, és hídként szolgál a szabályozás bevezetéséig.
