Összekapcsolni az informatikát és az üzletet, ezzel az ITBUSINESS küldetésére is rímelő gondolatisággal rendezték meg a Magyar Zene Házában a Business – IT konferenciát. A rendezvényen a digitalizáció összes fontos aspektusa szóba került, és az árnyoldalakról is esett szó.
Csak az a gazdaság marad versenyképes, amelyben a vállalkozások integrálják működésükbe a modern technológiát – adta meg a Delta Systems Kft. főtámogatása mellett megrendezett, de több IT világcég által is támogatott konferencia alaphangját az első előadásban Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke. Az üzlet és a technológia egymáshoz való viszonya kulcsfontosságú a digitalizáció és azon keresztül a versenyképesség javítása szempontjától.
Gyakori, hogy a technológiai változások rövid, pár éves hatását túlértékeljük, a hosszú távú hatásukat viszont alulértékeljük. Az üzleti adaptációs képesség az új technológiák hatására gyorsul, de ettől még más síkokon mozog technológia és üzlet. Vinnai Balázs a Spotify példáját hozta fel: a zenei kiadókat nem az online streaming technológiája hozta nehéz helyzetbe, hanem az az üzleti modell, amelyet erre a technológiára alapozva dolgozott ki például a Spotify.
Ismert tény, hogy Magyarország meglehetősen lemaradt a kis- és középvállalkozások digitalizációjában, ez azonban akár még kitörési pont is lehet a magyar gazdaság számára, tett egy első hallásra meglepőnek tűnő kijelentést az IVSZ elnöke. A technológia, a digitalizáció minden munkát és munkakört át fog alakítani, és erre a munkaerőt is fel kell készíteni. A cégeknek a rendszeres átképzést be kell építeniük a mindennapi gyakorlatba; ezzel párhuzamosan a dolgozóknak is be kell vállalniuk az önképzést, az élethosszig tartó tanulást. „Áttörést csak úgy várhatunk, ha a jelen munkavállalóit felkészítjük a jövőre”, tette hozzá Vinnai Balázs.
Nem kell a csillagromboló
Az informatikai fejlődés egyik ígéretes területe az Ipar 4.0. A témában rendezett kerekasztal-beszélgetésen Ujhegyi András, a Delta Systems Kft. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy ő jobban szereti az ipari digitalizáció kifejezést, mint az Ipar 4.0-t, ugyanis jobban érzékelteti a változás átfogó jellegét. Ez a változás régebben kezdődött, de az elmúlt pár év jelentős fejleménye, hogy a technológia mindenki számára elérhetővé vált.
„Az új megoldások már testre szabhatók és a kis- és középvállalkozások számára is elérhetők lehetnek. A Deltánál azt valljuk, hogy nem kell mindenkinek csillagrombolót venni: a komplex kihívásokra is tudunk egyszerű válaszokat adni a kisebb cégek számára”, mondta. Ehhez még hozzátette: az ipari megoldások többnyire komoly rendszerintegrációs tevékenységet is igényelnek, hiszen a szorosan vett informatikán túl számos más technológia (erősáram, gyengeáram, hálózatok) is a rendszer részét alkotják.
Az ipari digitalizáció egyik kulcseleme a leendő felhasználók, a kkv-k döntéshozóinak felvilágosítása, divatos szóval élve edukációja. Ahogy Ujhegyi András fogalmazott, a többség még mindig abban a tudatban van, hogy az Ipar 4.0 megoldások túl drágák, számukra nem elérhetők. Ezért fontos lenne megérteni a problémáikat, és megmutatni számukra, hogy azokra milyen specifikus megoldások érhetőek el.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium is kulcsfontosságúnak ítéli a kkv-k edukációját – tette ehhez hozzá Fábián Gergely, a GFM iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár. Egyrészt, végre kell hajtani a vállalkozások alapdigitalizációját, mert sok helyen még ez is hiányzik. Másrészt, olyan megoldásokat kell bemutatni a gyakorlatban is, amelyek mindennapi problémákra adnak kézzelfogható, gyorsan alkalmazható válaszokat. Erre szolgálhatnak majd a tanulógyárak, ahol az érdeklődő kkv-k tanácsadók segítségével, a helyszínen próbálhatják ki az adott technológiát és térképezhetik fel, hogyan tudják hasznosítani saját folyamataik hatékonyabbá tételében.
„A legfontosabb annak tudatosítása lenne minden vezető fejében, hogy nincsen buta kérdés vagy túl jelentéktelen probléma – mindenképpen érdemes belefogni a gyártás digitalizációjába”, mondta még végül Ujhegyi András.
Digitális egyetem, digitális város
A szűkebben vett gazdaság területén kívül is óriási jelentősége van a digitalizációnak, derült ki abból a két beszélgetésből, amely a felsőoktatás és a városok infokommunikációs fejlesztési lehetőségeit és legjobb gyakorlatait taglalta.
Az egyik levonható tanulság az volt, hogy a digitalizáció nem cél, hanem eszköz – annak eszköze, hogy magasabb színvonalú szolgáltatásokat tudjanak kínálni az ügyfeleknek, legyenek azok diákok vagy városlakó polgárok. A felsőoktatási kerekasztal résztvevői egyetértettek abban, hogy az egyetemek közötti versenyben a tananyag és a megszerezhető tudás már nem az egyetlen tényező. A diákok számára annak is egyre nagyobb súlya van, hogy azon kívül mit tud kínálni nekik az egyetem, ebben pedig a megfelelő informatikai környezetnek, a folyamat- és üzleti alapú működésnek kulcsszerepe van, mondta Györök Balázs, a Dunaújvárosi Egyetem pályázati irodájának irodavezetője.
Ez már csak azért is lényeges, mert a finanszírozási struktúra miatt a hazai egyetemek egymással is versengenek a hallgatókért. Mind több egyetem próbál külföldi hallgatókat is bevonzani, akik viszont magasabb elvárásokkal érkeznek. Ráadásul a külföldi egyetemek is növelik a versenyt. „Szegednek igazából nem Pécs, hanem Bécs a vetélytársa”, fogalmazta ezt meg tömören Fekete Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Informatikai és Szolgáltatási Igazgatóságának igazgatója.
Okos város az, amelyik gondolkodik – tette egyértelművé Széles András, Tamási alpolgármestere, hogy miként kell érteni a „smart city” egykoron sokat emlegetett, de mostanában kissé háttérbe szorult fogalmát. Dr. Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium energiaügyi infokommunikációért felelős helyettes államtitkára is egyetértett azzal, hogy az okos város több (több lehet), mint egyszerű lózung. A lényeg az, hogy meg kell tölteni valós tartalommal és olyan megoldásokat kell alkalmazni, amelyek számszerűsíthető haszonnal járnak.
Széles András konkrét példákat is hozott jó és nem annyira jó megoldásokra. Tamási például az energetika oldaláról közelítette meg az okos város kérdését – egyedileg szabályozható közvilágítást építettek ki, így az áram árának tavalyi emelkedése sem érte őket olyan sokként, mint számos más települést. De egy önműködő, öntisztító okos WC is 4-5 ember munkáját tudja megtakarítani. A másik oldalról viszont egy kátyúfigyelő és -bejelentő alkalmazásnak csak akkor van értelme, ha a bejelentésekkel tudnak is kezdeni valamit.
További lehetőségeket említett Juhász László, Monor alpolgármestere. A városban a Belügyminisztérium támogatásával zajlik egy pilotprojekt, amelynek keretében már tucatnyi infrastruktúrát építettek ki. Ezek egy adatkicserélő rendszeren keresztül integrálva is lettek, és szükség esetén be is tudnak avatkozni egymás működésébe. Létrehozták Monor „digitális ikerpárját” is: a teljes várost és az épületeket is leképezték 3D-ben, így pontos és részletes adatokat tudnak adni a fejlesztések előkészítéséhez.
Eszközök szolgáltatásként
Több újdonság bejelentése is elhangzott a konferencián. A Delta Systems például az eseménye állt elő új szolgáltatásával, a Delta-as-a-Service-szel. A konstrukció lényege, hogy a vállalat havi díjas konstrukcióban kínálja az általa bő fél éve forgalmazott Apple-termékeket. Természetesen itt nem csak arról van szó, hogy az eszközöket részletekben kell kifizetni.
A Delta rendszerintegrátorként vállalati igényekre szabott szolgáltatásokat kínál a termékek mellé. Ezek már a felmérésnél és a tervezésnél kezdődnek: megnézik, hogy milyen munkakörökben lenne érdemes Mac gépeket használni és milyen előkészületekre van szükség a bevezetéshez. A kiválasztott eszközökre személyre szabott előfizetési csomagokat kínál a vállalat, majd vállalja a telepítést, üzembe helyezést is. Mindez megoldható a távolból is: az első bekapcsoláskor a gépre települ minden alkalmazás és szolgáltatás (a jogosultsági beállításokkal együtt), amelyekre a felhasználónak a továbbiakban szüksége lehet. Opcionálisan a távoli eszközmenedzsment (MDM) is elérhető, hogy az eszközök mindig biztonságosan üzemeljenek. A szolgáltatások közé tartozik a támogatás és szervíz is, igény esetén a Delta csereszközt is biztosít.
De hogy az elegáns eszközök ne csak a munkahelyen legyenek biztonságban, a Delta Systems stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Samsonite Hungária Kft-vel.
A vállalat a Samsonite teljes termékportfóliójának értékesítésére jogosult. Az együttműködés nem csak a Delta tevékenységéből logikusan következő laptoptáskákra és -hátizsákokra terjed ki (ezek terén korábban is partnerek voltak a cégek), hanem a többi Samsonite termékre is. „Hétköznapjaink során az üzleti és a magánéletben is használunk pénztárcát, táskákat, hátizsákokat, illetve utazunk, amihez bőröndök is szükségesek. Ügyfeleink ezekkel tehetik teljessé a tőlünk beszerezhető, az üzleti életben nélkülözhetetlen termékek körét”, tette még hozzá Ujhegyi András.
A digitalizáció árnyékos oldala A technológia fejlődés negatív hatásaira hívta fel a figyelmet Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke. A digitalizációs technológiák terjedése még több eszközt, azok gyártása és üzemeltetése pedig még több energiát fog igényelni. Pedig a számok már most is elképesztőek. A világ energiafelhasználásának 10 százaléka, CO2-kibocsátásának 5 százaléka kapcsolódik az informatikához. Azt sem gondolnánk, hogy az elektronika előállítása mennyi vizet igényel. Egyetlen integrált áramkör gyártásához több mint 4 ezer liter vízre van szükség, egy okostelefonéhoz 910 literre – miközben a gyártáshoz felhasznált energia nagy része még fosszilis forrásból származik. A használt eszközök pedig további problémákat jelentenek, folytatta Áder János. Évente 57 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik a világon, amelynek alig 17 százalékát hasznosítjuk újra. Pedig megérné, mert egy tonna mobiltelefonban több arany van, mint egy tonna kőzetben… |
