A metaverzum az az újabb ismeretlen technológia, melyet összefogással próbálnak egységesíteni és megteremteni a nagy szereplők. Egyelőre nyeli a dollármilliókat, de a remények szerint ez lesz az újabb aranytojást tojó tyúk. A 800 milliárd dollárra becsült piac komoly lehetőségeket hordozhat a korai belépőknek.
◼︎ Az újabb, aranytojást tojó tyúk
Még június vége felé jelentették be a technológiai ipar meghatározó szereplői, hogy szabványosítanák a metaverzumot. Ehhez létrehozták a Metaverse Standards Forum-ot, amely mögött a magukat fontosnak tartó piaci szereplők sorakoztak fel: a hype-ot kitaláló Meta (Facebook) mellett a Microsoft, a Google, az Nvidia és Qualcomm lapkagyártók, a Samsung, D-Link, HTC, Huawei. Lenovo hardvergyártók, az Adobe és Autodesk szoftvergyártók, az Epic Games, a Verizon mobilszolgáltató, de nem maradt ki közülük az IKEA sem.
A siker titka a nyíltság
A piaci szereplők már ebben a korai fázisban felismerték, hogy egymással kompatibilis, átjárható metaverzumokat kell kiépíteniük, amelyekben a felhasználók ugyanazzal az avatárral járhatnak-kelhetnek – és költhetik a pénzüket. Tehát, nyílt, interoperábilis szabványokra építenék a világot, ekkor biztosítható a konzisztens felhasználói élmény, amelynek révén a metaverzum lehetőségei teljesen kiaknázhatók. Így nem csoda, hogy az alapító szervezetek között ott vannak a nyílt szabványokat fejlesztő vállalatok, mint a W3C, a Khronos Group, az Open Geospatial Consortium, az Open AR Cloud, a Spatial Web Foundation és a Web 3D Consortium.
| Ilyen jó üzlet a metaverzum
A Bloomberg szakembereinek számításai szerint a metaverzum 2024-re 783,3 milliárd dolláros piaccá növi ki magát, ebből az online játék és játékos hardver 413 milliárd dollárt hasít ki. A szakemberek az élő szórakoztató események és a közösségimédia-hirdetések bevételeit is a metaverzumhoz sorolják. Számításaik szerint évi 13,1 százalékkal növekszik ez a piac. |
A szervezet feladata lenne az érdekek összehangolása: ezen áll vagy bukik a metaverzum megteremtése, hiszen rengeteg vállalat költött már szabad szemmel is jól látható összegeket a technológia valamely szeletének kifejlesztésére. A piaci pletykák szerint az Apple-nél előrehaladott állapotban van egy olyan headset, amely a virtuális és kiterjesztett valóság élményét vegyíti, ezt mixed reality headsetnek nevezik. De például a Meta is dolgozik egy kevertvalóság-eszközön a „Project Cambria” nevű projektben. Örüljünk, hogy legalább metaverzum egységességére megvan a remény.
Nincs az a pénz, amit a metaverzumra ne lehetne elkölteni
A pénzek meg csak úgy érkeznek és érkeznek a technológiába. A nyáron milliárd dolláros befektetésnek is tanúi lehettünk: a Sony és a Lego jelentették be, hogy 1-1 milliárd dollárt költenek az Epic Games játékkiadónál, hogy az metaverzumos fejlesztésekkel rukkoljon elő. A Sony az Epic eddigi fejlesztéseit kihasználva szeretne egy saját metaverzumot kiépíteni. A Lego pedig egy kifejezetten gyermek- és családbarát, biztonságos és szórakoztató párhuzamos valóságot szeretne megalkotni.
A metaverzumban látja a jövőt a Qualcomm is, amelynek első embere, Christiano Amon vezérigazgató szerint a metaverzum előtt nagy jövő áll, és óriási lehetőségeket tartogat az ebbe befektető cégek számára. Természetesen a chipgyártó számára aranybánya lenne, ha még szélesebb körben elterjednének a fizikai és a digitális világot összeolvasztó technológiák. A Yahoo Newsnak adott interjújában kifejtette, hogy már sok éve invesztálnak ebbe a területbe, és ennek köszönhető, hogy a globálisan elérhető több tucat VR/AR-eszközök mindegyikében Qualcomm chip működik.
A cég legnagyobb partnerei között van a Meta és a Microsoft; utóbbinak egyedi AR-chipet készítenek a HoloLens számára, és bejelentettek egy együttműködést a ByteDance-szel is, amelynek keretében VR-eszközt készítenek a TikTokhoz.
A pénzt viszi a technológia, de egyelőre csak keveset hoz vissza. A szolgáltatók különböző, embrió stádiumban lévő értékesítési modellekkel kísérletezgetnek. Például a Meta Platforms idén tavasszal kezdte el a digitális eszközök és élmények értékesítésére szolgáló eszközök tesztelését a Horizon Worlds nevű VR-platformon keresztül. A kiválasztott felhasználók virtuális tanfolyamokat, játékokat vagy divatkiegészítőket hoznának létre és ezekkel szabadon kereskedhetnek. Ugyanakkor saját digitális tereket építhetnek fel, amelyekhez fizetős hozzáférést kínálhatnak.
Még az NFT-lufi kipukkanása előtt sokan láttak lehetőséget a play-to-earn jellegű megoldásokban, ahol a játékosok NFT-jellemzőkkel rendelkező virtuális lényeket vásárolhattak pár dollárért, de ritkaságuk szerint akár több százezer dollárért is. Ezekkel kereskedhettek, újabbakat hozhattak létre, viszont a nem helyettesíthető tokenek világa gazdaságilag meglehetősen ingtagnak mondható.
Bármi is sül ki a metaverzumos előrejelzésekből, egy biztos: aki ennek a világnak részese akar lenni, annak most kell elgondolkodnia, hogy milyen stratégiával, termékkel, szövetségekkel és elképzeléssel kezd el a fejlesztésekbe. Hogy ne maradjon ki a jó lehetőségből.
