Nem könnyű egy méretében is kicsi, sérülékeny gazdaságban, hagyományos bizalomdeficites társadalomban eljutni odáig, hogy ötletét üzleti tervekbe öntse valaki, majd startupként kilépjen a piacra. Mégis egyre többen mernek belevágni ebbe a kalandba – és egyre többen segítik is őket.
◼︎ „A leghosszabb út is az első lépéssel kezdődik” – Konfuciusz
Nehéz megmondani, hogy a hazai startup-ökoszisztéma hány céget is jelent vagy éppen mekkora értéket képvisel. Becslések vannak, mondta Turcsán Tamás Péter, a Magyar Közgazdasági Társaság Startup Szakosztályának elnöke és a Pozi.io alapítója: valahol 800 és 1000 körül lehet a startupnak tekinthető vállalkozások száma. „A jelentőség tekintetében az egész régió egy kevéssé feltérképezett terület: a közép-európai országok között egyelőre nem alakult ki egy olyan központ, amelyet a térség központjának tekinthetünk. Ugyan Budapestnek voltak egy időben ilyen ambíciói, de jelenleg már nem látszik ilyen törekvés. Az ökoszisztéma értéke viszont nem az adóbevételekből és egyéb gazdasági mutatókból származik”, figyelmeztetett a szakértő: a startupok, mint az innováció legdinamikusabb képviselői, komoly és alapvető kérdésekre igyekeznek válaszolni világszerte. „Van mit tanulni az ilyen korai fázisban törékeny szervezetektől, és érdemes is lenne többre értékelni őket, a diszruptív megközelítésük miatt”, fejtette ki Turcsán Tamás Péter.
Ellenszélben haladni
„A startupok fejlődésének nehezítő tényezőit nem a környezetben, sokkal inkább az üzleti kultúránk hiányosságaiban, az együtt nem működési hajlandóságunkban és a sajnos kisméretű hazai piac háromszögében érdemes keresni”, emelte ki Turcsán Tamás Péter. „A hazai startup-ökoszisztéma 2008-ban született, ez a 15 év kevésnek tűnik ahhoz, hogy behozzunk olyan országokat, ahol sokkal nagyobb a piac, a tapasztalat és a vállalkozói szellem. A magyar startupok számos tekintetben pontosan ugyanolyanok, mint bárhol máshol a világon. Sajnos, a kollaboráció az egyik gyenge pontja a rendszernek, illetve a támogatási kultúránk is egészen más, mint a nyugati országoké. Amerikában a vállalkozói kultúra nagy hagyományokra tekinthet vissza, ez nálunk nincs meg, csak most tanuljuk. Az egyetemek sokasága igyekszik manapság egy-egy startup-programmal elérni a fiatalokat, amelyek semmivel sem maradnak el a nyugati oktatási projektektől, viszont alapvetően nem az egyetemekről esnek ki a sikerstartupok még az Egyesült Államokban sem. Sőt, a nagyon sikeres korosztálynak is inkább a 35 évet betöltöttek számítanak a tengerentúlon, hiszen az emberek a vállalati életük tapasztalataival vágnak bele egy probléma megoldásába,” tette hozzá a szakértő.
Rögös út a jövőbe
„Egy startup már definícióját tekintve sem ragaszkodhat a lokális piacokhoz, így a nemzetközi piacok alapvető célként jelennek meg az életében. Ennek megfelelően a Pozi.io is az első percétől a nemzetközi közösséghez tartozik. Ma már a felhasználóink 70 százaléka külföldi. Érdemes nagyot álmodni, és ki kell tartani, amikor szembejönnek a kelet-európai megszokások. Csak nagy álmokkal lehet nagy eredményeket elérni,” emelte ki Turcsán Tamás Péter, aki a megcélzott piac kiválasztását is fontosnak tartja. „Egyre inkább a greentech, a biotech, a medtech az, ami »nagyon megy«. A nemzetközi trendekhez viszont most az MI, a blockchain, és a fintech passzol. Véleményem szerint nagyon fontos lenne erősíteni a startupok szerepét a mezőgazdaságban, a fenntarthatóságban és az energiaszektorban is, hiszen stratégiai fontossággal bírnak. Szerintem lenne helyünk az oktatástechnológiában is: a piac itt is nagyon élénk, mióta a Covid bezárta a világot. A hazai startupok többsége jól látja az üzleti lehetőségeket, de azért be kell látni, hogy nagyon nehéz úgy versenyezni, hogy például a romániai startupokat az EU folyamatosan segíti anyagilag,” tette hozzá.
„Az elmúlt évek azt mutatják, hogy tanulnunk kell a saját hibáinkból és lehetőleg másokéból is. A hazai startup-élet akkor lesz sikeres, ha maga az ökoszisztéma minden eleme egészséges, és megértjük azt is, hogy a pénz magában nem eredményez sikert, illetve hogy a legjobb validáció a piac pozitív visszajelzése. Az, hogy mivel lehet sikert elérni azt sajnos nem tudom megmondani, mert ha tudnám már csinálnám”, mondta el Turcsán Tamás Péter. Az állam sokat foglalkozik a hazai startupokkal mind a finanszírozás, mind a nemzetközi lehetőségek területén, de a startupoknak maguknak kell kitaposni a saját útjukat. „Az bizonyos, hogy aki gyors sikerre vágyik, annak nem a startup-élet rögös útkeresését ajánlanám”, mondja a szakértő.
Messzire jutottunk
Derűlátóbban ítéli meg a hazai helyzetetet Szluha Dénes, a Hiventures startup-üzletágánának vezetője. Egy hosszabb, 10-15 éves és kanyargós átalakulást követően a magyar startup-ökoszisztéma mára soha nem látott méretet és és fejlettségi szintet ért el, ami nem csak a startupok, hanem az ökoszisztéma többi szereplőjének a számában is látszik. „Ma már mintegy 2000 startup működik Magyarországon, és bár egyelőre messze vannak a legnagyobb foglalkoztatói státusztól, jelentőségük az innováció terén messze kiemelkedik a magyar gazdaságban. Ha a szélesebben vett ökoszisztémát tekintjük, elmondható, hogy az elmúlt 1-1,5 év bizonytalanságai ellenére soha nem volt ennyi aktív angyal- és piaci befektető, ennyi startupokra szakosodott és tapasztalt tanácsadó. Az utóbbi években ugyan végbement egy erős konszolidáció a piacon, azonban a talpon maradt szereplők minden eddigit felülmúló professzionalitást, aktivitást mutatnak”, tette hozzá.
Az elmúlt évtized fejlődését bizonyítják a már elért eredmények is. „Számos startup sikerességét mutatják a jelentősebb külföldi tőkebevonások és exitek, amikor egy-egy szereplőt nagy nemzetközi vagy egyes esetekben hazai szakmai befektető vásárol fel”, emlékeztetett Szluha Dénes. „Mára mindenki fejében helyére került a startupok jelentősége, és a legfőbb döntéshozók számára is egyértelművé vált, hogy a vállalati innováció egyik meghatározó forrása ezekben a vállalkozásokban van.”
Az innovációban jeleskedő, fiatal csapatok szerencsére nem légüres térben próbálnak megnőni, hanem mára már egyenrangú félként tudnak együttműködni a hagyományos gazdaság szereplőivel. „Azt mondhatjuk, hogy a nagyvállalatok mára a startupok által létrehozott innovációk fő megrendelőit, vevőit jelentik,” mondta el Szluha Dénes. „Ezek a vállalkozások versenyelőnyük növelése érdekében aktívan keresik a startupok termékeit, szolgáltatásait, más esetben pedig csak a megfelelő piaci validációt várják ahhoz, hogy felvásárolhassák az új technológiát, majd integrálhassák az így megszerzett friss tudást. Erre példa nemcsak a technológiai iparágakban van, hanem a hagyományos vállalatok bevált gyakorlata is.”
Bel- vagy külpiac?
„A startupok sikerességének titkát éppen a szolgáltatásuk határtalansága, a világszintű skálázhatósága jelenti. Azonban erre az első pillanattól készülni kell, ennek megvalósíthatóságát a legkorábbi szakaszban bizonyítani kell”, emlékeztetett az üzletágvezető. „A startup-világban arra még nem láttam sok példát, hogy valaki a hazai pályán sikeressé válva egyszer csak átállítja a »vonatot« nemzetközi pályára. Hibás alapítói következtetés azt gondolni, ha egy egyedi fejlesztést el tudott adni két-három helyre, akkor egyértelmű, hogy 1000 más alkalommal is sikerülni fog. Ezzel persze nem azt akarom mondani,” folytatja, „hogy befektetőként messze el kell kerülni azt, aki a hazai piacra fókuszál, mivel az ismert piacon természetesen kisebb a kockázat, így a bukás esélye, ugyanakkor persze a hozam is. A startupok egy jelentős része csak a hazai piacra koncentrál és ennek is megvan a helye, az indokoltsága. Láttunk szép sikereket a jól körülrajzolható, alacsonyabb kockázatú, lokális üzleti modellekkel is, ugyanakkor a startupperek nagyobb része a nemzetközi piacokra lő. Hogy azt mennyire reálisan teszi, abban már erős különbségek vannak és egyértelmű, hogy a magas kockázat számos tanulságos bukást is eredményezett. A Hiventures Magyarország legnagyobb kockázatitőke-befektetője, portfóliójában bőven megtalálható példa hazai és nemzetközi sikersztorikra is.”
Kell egy – vagy több – angyal!
„Mi vagyunk azok a korai fázisú befektetők, akik viszonylag korán hajlandóak és mernek is befektetni, ráadásul általában nem csak pénzzel, hanem szakmai tudással, kapcsolati hálóval, egyéb segítséggel is támogatva a startup-okat”, emelte ki Csillag Péter, a Hungarian Business Angel Network (HUNBAN) elnöke. Ennek megfelelően üzleti angyalnak olyan embernek érdemes mennie, aki a saját területén már komoly tapasztalatot szerzett.
Az angyalok által behozott szaktudás, segítség, kapcsolati tőke is ugyanolyan segítséget jelenthet, mint maga a befektetett tőke. Igaz, különböző fázisoknál más és más a fontosságuk, tette hozzá Csillag Péter, és nagyon függ attól is, hogy az alapítók milyen tudással, tapasztalattal, érettséggel rendelkeznek. Olyan alapítói gárdáknál, akik sorozatvállalkozókként már három startupot eladtak, és most a negyediken dolgoznak, és azért kérnek segítséget, mert valamilyen belépési küszöb magas nekik, a tanácsadásnak valószínűleg kisebb a szerepe. Azért azt hozzá kell tenni, hogy a startupoknak nagyon-nagyon elenyésző része tartozik ebbe a kategóriába.
Sokkal jellemzőbb, hogy az informatika vagy az üzlet területén bizonyos tapasztalatokkal rendelkező fiatalok kezdenek együtt dolgozni egy ötleten, majd a terméket a piacon tesztelve pozitív visszajelzéseket kapnak, forgalmat generálnak, és ekkor érzik meg, hogy ebből valami komolyabb üzleti lehetőséget lehet felépíteni. De például nincs értékesítési tapasztalatuk, így a hazai vagy külföldi sales-stratégia megalkotásához már szükséges egy olyan üzleti angyal, aki saját, sikeres cégvezetői múltja miatt ezt a tapasztalatot, ezt a tudást át tudja nekik adni.
Egy-egy ígéretes startupot optimális esetben akár több angyal is segíthet, akik más-más területen tudják a legjobban támogatni a sokat ígérő, de még a komoly növekedés előtt álló céget, egyfajta csapatmunka ez is. „A csapat részei maguk a startupperek is: angyalként mi pont azokat az embereket szeretjük, akik tisztában vannak saját képességeikkel és annak határaival is. Büszkék arra, amit csinálnak, és hisznek abban, hogy sikeresek tudnak lenni, hisznek az elképzelésükben is, de tisztában vannak a hiányosságaikkal és mernek tőlünk kérdezni”, mondja az elnök.
Céget és bizalmat építeni
„Néha nem könnyű felépíteni azt a fajta bizalmat, ami a sikeres projektek alapfeltétele”, ismerte el Csillag Péter. „Sokszor hiába jó az elképzelés, tiszták a megfogalmazott célok, de nem mernek kérdezni a jelentkezők. Ekkor az angyalnak fontos a szerepe abban, hogy megtörje ezt a jeget, és kialakuljon az a fajta kapcsolat, amely előremozdíthatja mindkét felet a befektetés felé.”
Az jó jel, tette hozzá a szakember, ha az előző beszélgetésben kapott információkat, válaszokat már felhasználja a startup, és a következő találkozón már ezeket hasznosítva, beépítve folytatódhat a párbeszéd. „Ez azt mutatja, hogy az illető már nemcsak kérdezni, de tanulni is mer és akar. Ez csapatmunka: nekünk nem lánglelkű hősökre, egyszemélyes vállalkozásokra van szükségünk, hanem egy »ütésálló« vezetőre, aki csapatot tud építeni maga mellé. Ha ebbe a csapatba be akarja építeni az angyalbefektetőket is és képes az ő tudásukra, tapasztalatukra támaszkodva maga is fejlődni, akkor jelentős előnyt tud kovácsolni cégének a startup-piacon”, zárta mondandóját.
