Az OECD szerint a mesterséges intelligencia forradalma leginkább a legjobb képzettséget igénylő munkahelyeket veszélyezteti. Felkészülnek a jogászok, a közgazdászok és az orvostudomány szakemberei.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a fejlett gazdaságok „egy mesterségesintelligencia-forradalom küszöbén állnak”. A radikális átalakulásoknak pedig ára lesz: az automatizálás során munkahelyek megszűnése várható az olyan, sok év alatt megszerezhető, magas szakképzettséget igénylő szakmákban, mint a jog, az orvostudomány vagy éppen a pénzügy. A vizsgált, fejlett tagországokban ezek jelentik a teljes foglalkoztatottság mintegy 27 százalékát.
A szervezet szerint ez egyértelműen növeli az emberek félelmét a bérek csökkenése és a munkahelyek elvesztése miatt. A jelentés azonban siet leszögezni: egyelőre a mesterséges intelligencia inkább megváltoztatja a munkahelyeket, mintsem felváltaná azokat.
A MI területén az elmúlt években tapasztalt ugrásszerű fejlődés miatt egyre okosabb és nagyobb teljesítményű mesterséges intelligenciák jelentek meg. Ennek eredményeként a fejlett gazdaságok fordulóponthoz érkezhettek, véli az OECD.
„Ezek a gyors fejlemények, valamint az új technológiák előállításának és bevezetésének csökkenő költségei mind arra mutatnak, hogy az OECD gazdaságai egy olyan mesterségesintelligencia-forradalom küszöbén állhatnak, amely alapjaiban változtathatja meg a munkahelyeket”, olvasható a szervezet foglalkoztatási kilátásokkal foglalkozó friss, 2023-as jelentésében. Éppen ezért „sürgős intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a mesterséges intelligenciát felelősségteljesen és megbízható módon használják a munkahelyeken”.
Az OECD adatai szerint az Egyesült Királyságban, Luxemburgban és Svédországban a legalacsonyabb a veszélyben lévő foglalkoztatottak aránya, de az Egyesült Államok is a skála alsó végén található. Velük ellentétben Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban a legmagasabb a munkahelyvesztés veszélye, de a német és az olasz munkavállalók sem aludhatnak nyugodtan.
A szervezet szerint ugyan a mesterséges intelligencia képes az unalmas vagy veszélyes feladatokat átvenni és helyette új, kreatív és érdekes feladatokat létrehozni, de a cégek teljesen nyíltan beszéltek arról, hogy MI-beruházásaik fő mozgatórugója a munkavállalók teljesítményének növelése és a bérköltségek csökkentése. Így nem meglepő, hogy a jól fizetett, magas szintű képzettséget igénylő munkakörök vannak a legnagyobb veszélyben.
Az OECD kiemelt kockázatnak látja a mesterséges intelligenciára alapuló HR-döntéseket. A munkaerő-felvétel MI-támogatása során a tapasztalatok szerint megnő az olyan elfogult döntések lehetősége, melyek egyes, a munkaerőpiacon már jelenleg is hátrányos helyzetben lévő társadalmi és demográfiai csoportokat érint negatívan. A közelmúltban már több olyan eset is nyilvánosságra került, ahol nemi vagy származási alapon döntött a mesterséges intelligencia – rosszul.
