Segítséget jelent, de kockázatokat is rejt magában a magyar piacon is lassan ismertté váló „vásárolj most, fizess később”-megoldás. A néhány hetes vagy hónapos haladék segíthet a vásárlónak a kívánt termék beszerzésében, az eladónak árukészlete értékesítésében – de azért fontos az is, hogy a kifizetés végül valóban megtörténjen.
◼︎ Hosszas, bonyolult munka az egyszerűsítés
Ez a speciális finanszírozási megoldás elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban igen népszerű: egyes felmérések szerint a lakosság több mint a fele vette már igénybe a „Buy Now, Pay Later” (BNPL-) szolgáltatások valamelyikét. Az angolszász világ többi országa is követi a piaci trendet, elsősorban az online kereskedelmi forgalom Covid-19 alatt tapasztalható, jelentős erősödésének köszönhetően.
Valóban igen kényelmes dolognak tűnik néhány kattintással összeválogatni virtuális kosarunkat, majd kamatmentesen, több részletben kifizetni azt mondjuk 60 napon belül. De mint minden pénzügyi konstrukciónál, fontos a felhasználó tudatossága, saját financiális lehetőségeinek ismerete és a túlköltekezés elkerülése. A BNPL sem számít csodaszernek: egy remek lehetőség, amelyet, ha mind a kereskedő, mind a vásárló (legyen szó magánszemélyről vagy éppen árut, alapanyagot megrendelő céges ügyfélről) okosan használ, üzleti előnye származik belőle. Nem is kevés: a becslések szerint 2025 végére már az e-kereskedelem 12 százalékában is ezt a halasztott fizetési megoldást fogják alkalmazni világszinten.
Magyarországon még ilyen mértékű áttörésről nem beszélhetünk, de tény: az első fecskék már megjelentek, üzletek köttetnek – és nyilvánvalóan figyel a jogalkotó is. Nincs még olyan messze 2008-2009 hitelválsága ahhoz, hogy óvatosság nélkül legyen érdemes „ráereszteni” a vásárlókra ezt a roppant jól hangzó lehetőséget. De arról sincsen szó, hogy mindent tiltani kellene.
Nem feladat, de tudunk róla
„A BNPL-szolgáltatás mögött meghúzódó konstrukció többségében kereskedelmi kölcsönnyújtási, halasztott fizetési tevékenység nyújtására épül (a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § (5) bekezdés b) pont alapján), amely – amennyiben azt nem pénzügyi intézmény nyújtja – nem tartozik a pénzügyi szolgáltatások körébe, és így az MNB felügyeleti hatálya alá sem,” hangsúlyozta Binder István, az MNB Pénzügyi Szervezetek Felügyeletéért és Fogyasztóvédelemért Felelős Alelnökség szóvivője. „Ennek keretében a vásárló megrendeli a terméket, majd meghatározott idő áll rendelkezésére eldönteni, hogy visszaküldi-e azt, vagy kifizeti-e a vételárat. A kereskedők az általuk kibocsátott, le nem járt számlákat folyó faktoring tevékenységet végző, a lejárt számlákat pedig work-out faktoring tevékenységet végző pénzügyi intézményeknek adhatják el, így azok további kezelése, behajtása már ezen intézmények feladata.”
Mint elmondta, „jogszabály által előírt hitelképességi vizsgálat kereskedelmi kölcsönnél nem történik. A kereskedelmi kölcsönnyújtási tevékenységet végző és a BNPL szolgáltatást nyújtó intézmény saját belső kockázatkezelési tevékenysége, felmérése alapján mérlegeli, hogy mekkora kockázatot bír el a működése, amit például ügyfelenkénti vásárlási limit felállításával befolyásolhat. Fontos megjegyezni, hogy a tevékenység kiterjedhet fogyasztókra, illetve kis- és középvállalkozásokra egyaránt.” A helyzet azonban a piac bővülésével, fejlődésével változhat, így később jelentkezhet további szabályozási szükséglet.
Ezért az MNB figyelemmel követi a piaci folyamatokat. „A jelenlegi tapasztalatok nem elégségesek ahhoz, hogy szektorszintű válaszokat lehetne megfogalmazni az esetlegesen megjelenő problémákra. A jogszabályalkotás a tárgyban elsődlegesen nem az MNB feladatköre, az általa összegyűjtött tapasztalatokat azonban – ahogyan bármely egyéb tárgykörben is – folyamatosan jelzi a jogalkotó felé. Ha az MNB a későbbiekben szükségesnek véli, javasolni fogja a jogszabályi keretek szigorúbb, kifejezetten a BNPL-re vonatkozó kialakítását”, tette hozzá Binder István.
Gyorsan és hatékonyan
„Maratoni verseny ez, de jól állunk”, jellemezte a magyar BNPL-piacon a lakossági fogyasztókat kiszolgáló IzzyPay vezérigazgatója, Farkas Róbert. „Nem egyszerű a feladat: hogy a végeredmény mégis annak tűnik, abban nagyon sok munkánk fekszik. Ki kellett dolgoznunk a gazdasági, jogi, számviteli elveket, biztosítanunk kellett a gazdasági hátteret, szolgáltatókat kellett keresnünk a technológiai folyamat minden lépéséhez, meg kellett felelnünk számtalan szabályozói és felügyeleti elvárásnak, el kellett készítenünk több tucat szabályzatot, a piacot fel kellett készítenünk az érkezésünkre – és mindezt úgy, hogy néha csak a következő lépést láttuk előre. De ha máshol működik, nálunk is fog,” tette hozzá a cégvezető.
„Az alapvető kérdés, hogy a BNPL-szolgáltató milyen közönséget vesz célba: lakossági, vagy vállalati vásárlókat, esetleg mindkét szegmenst. Az IzzyPay célközönsége kizárólag a lakossági fogyasztó. Ez a kiindulópont meghatározza többek között a kockázati modellt, az elbírálási folyamatot, a vásárlói kosár összetételét vagy éppen a kosár értékét is.” Mint hangsúlyozta, a cég üzleti modelljének alapja viszonylag egyszerű, és vélhetőleg a startup-cégek túlnyomó többsége is hasonlóképpen gondolkozik. „Egyrészt adott egy nemfizetésből adódó veszteség-ráta, amit bevételi oldalon a szolgáltatásunk megfelelő árazásával egyensúlyba kellett hoznunk. Másrészt adottak az általános költségeink – ezek fedezésére el kell érnünk egy kritikus volument, amelyhez időre és befektetői türelemre van szükség.”
Komoly háttér az egyszerű megoldáshoz
Több éves fejlesztés és tapasztalat kellett ahhoz, hogy a PastPay eredményesen tudjon megjelenni a magyar BNPL-piacon, emelte ki Réti Bálint, a cég alapítója és operatív igazgatója. Adat, méghozzá rengeteg és azok minél pontosabb feldolgozása a magyar mellett a lengyel B2B-piaci szegmensben aktív PastPay működésének alapja. „Négy évvel ezelőtt kezdtük el azokat a fejlesztéseket, amelyek segítségével ma már igen nagy pontossággal tudjuk megmondani, hogy egy adott cég fizetőképes-e akár most, akár a BNPL-alapú vásárlási folyamat végén. Azt vettük észre, hogy komoly igény van a régiós cégeknél a cashflow javítására, méghozzá a hagyományos faktoring megoldásoknál egyszerűbb folyamatokat alkalmazva”, mondta el.
Az óvatosság azonban a B2B-piacon is fontos, éppen ezért, mint Réti Bálint hangsúlyozta, a megfelelő matematikai modellek és az algoritmusok, a megfelelő indikátorok alkalmazásával létrejött, kifinomult scoring mellett nagy hangsúlyt fektetnek a fokozatosságra, a cégek edukációjára is. „Igyekszünk az ügyfelektől is tanulni, hiszen nekünk is az a célunk, hogy a szolgáltatásunk jól működjön. Ehhez azonban meg kell győzni például a partnerünk webáruházát meglátogató felhasználókat is: egy online vásárlásnál vegye észre a BNPL-lehetőséget, értse, miről szól, és merje is használni”, hangsúlyozta az igazgató.
