A Google-t tulajdonló Alphabet kedden megtette az utolsó, lehetséges erőfeszítéseket az európai legfelsőbb bíróság előtt. A jogi eljárás tétje óriási: egy 2,42 milliárd eurós bírság.
A globális szinten is jelentősnek számító büntetést a Google szolgáltatásaival kapcsolatos piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt szabták ki. A cég szerint azonban nem bizonyított, hogy az általuk folytatott gyakorlat versenyellenes lett volna. Ezért az Európai Unió Bíróságához (a CURIA-hoz) fordultak, miután 2021-ben az Európai Unió Törvényszéke (General Court of the European Union) elutasította a Margrethe Vestager, az EU versenyjogokért felelős biztosa által kiszabott büntetés eltörlését. Ez csak az első volt a versenyellenes gyakorlatok miatt kiszabott három büntetés közül, amelyek összesen 8,25 milliárd euróba kerültek a Google-nak az elmúlt évtizedben.
A Google ügyvédje, Thomas Graf szerint az Európai Bizottság nem tudta bizonyítani, hogy a vállalat riválisokkal szembeni eltérő bánásmódja visszaélésszerű volt. Véleménye szerint maga az, hogy a vetélytársaival szemben milyen eltérő viselkedést folytatott a cég, önmagában nem minősül versenyellenesnek. Mint a 15 tagú bírói testületnek kifejtette, „a vállalatok nem úgy versenyeznek, hogy a versenytársakat önmagukkal egyenlőnek tekintik – éppenhogy másként kezelik őket. A verseny lényege, hogy egy vállalat megkülönböztesse magát a riválisoktól, nem pedig az, hogy a riválisokhoz igazodjon, hogy mindenki egyforma legyen. Ha minden eltérő bánásmódot, különös tekintettel az első és harmadik félként működő vállalkozásokra, visszaélésszerűnek minősítenének, az magát a versenyt ásná alá, emellett csökkentené a vállalatok verseny- és innovációs képességét és ösztönzőit”, tette hozzá.
Fernando Castillo de la Torre, a Bizottság ügyvédje szerint a Google arra használta algoritmusait, hogy tisztességtelenül előnyben részesítse ár-összehasonlító vásárlási szolgáltatását, megsértve ezzel az uniós versenyjogi szabályokat. „A Google-nak joga volt olyan algoritmusokat alkalmazni, amelyek csökkentik bizonyos, a felhasználói lekérdezés szempontjából kevésbé releváns találatok láthatóságát. Arra viszont nem volt, hogy az általános keresés terén meglévő erőfölényét arra használja fel, hogy a saját szolgáltatásainak eredményeit népszerűsítve azok vonzó jellemzőit kiemelje, valamint ahhoz sem, hogy olyan algoritmusokat alkalmazzon, amelyek hajlamosak a versenytársak eredményeinek lejjebb szorítására, és ezeket a fogyasztók számára vonzó jellemzőktől megfosztva jelenítse meg – ezzel kiterjesztette előfölényét a az árak összehasonlítására is”, emelte ki az ügyvéd.
Juliane Kokott, az EUB főtanácsnoka közölte, hogy nem kötelező erejű véleményét 2024 január 11-én fogja átadni. A CURIA az ő ajánlását követően az ezt követő hónapokban hoz majd végső döntést.
Megfigyelők ugyanakkor arra emlékeztetnek, hogy ez és két másik, az Android mobil operációs rendszerrel, illetve az AdSense hirdetési szolgáltatással kapcsolatos ügy elhalványul a Google jövedelmező digitális hirdetési üzletágának folyamatban lévő uniós trösztellenes eljárása mellett, amelyben a szabályozó hatóságok a vállalat feldarabolásának lehetőségét is felvetették.
