Az elmúlt 12 hónapban – vagy inkább az elmúlt félévben – bekövetkezett minden tőzsdei cég rémálma: amikor az értékét olyan események befolyásolják, amelyeknek nincs köze az adott cég teljesítményéhez vagy döntéseihez. Donald Trump vámpolitikája ellenére az amerikai tőzsde tech-cégei összeségében jól teljesítettek.
◼︎ Tőzsdei kilengések
Paradox módon Trump győzelme tavaly inkább pozitív fejleménynek tűnt a tech piac számára. Lelkesen nyilatkozott a kriptovalutákról, bírálta az AI-fejlesztéseket korlátozó rendelkezéseket (főként Európában), kemény harcot hirdetett Kína erősödő konkurenciája ellen, ráadásul szoros szövetsége Elon Muskkal is azt mutatta, hogy a technológiai ipar minden támogatást megkap az új adminisztrációtól. Persze Musk kivételezett helyzete nem volt kimondottan jó hír a versenytársaknak, akik igyekeztek felzárkózni és félreérthetetlen jeleket küldeni az új elnöknek. Jeff Bezos és Mark Zuckerberg nem véletlenül ügyelt arra, hogy jól láthatóak legyenek a januári beiktatási ceremónián.
A hektikusan változó vámbejelentéseket viszont megsínylették a techcégek részvényárfolyamai. A tavaszi bezuhanást követően csak júniusban indultak ismét felfelé – nagyjából akkor, amikor Elon Musk befejezte kormányzati szereplését a DOGE-ban…
Kormányzati mentőöv
Természetesen az egyes cégek és szektorok árfolyamai nem egyformán változtak. Ha távolabbról nézzük, az 500 legértékesebb amerikai cégek teljesítményét összesítő S&P 500 index érdekes alakulást mutat. A generatív mesterséges intelligencia három évvel ezelőtti berobbanása óta valóságos AI-lufi fújódott az amerikai tőzsdéken, amelyből a „magnificient seven”-ként ismert legnagyobb techcégek is (Alphabet, Amazon, Apple, Meta, Microsoft, Nvidia, Tesla) jócskán részesültek. 2023-ban ezek a vállalatok kapitalizációja a S&P 500 értékének egyötödét tette ki; idénre ez az arány már egyharmadra nőtt. (Lásd a „Tőzsdei mozgások” című táblázatot!)
A legnagyobb nyertesek mégsem a „csodálatos hét” közül kerültek ki. Az egyik az Intel – bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy a legpatinásabb chipgyártónak volt honnan visszakapaszkodnia. Az év elején még a megmaradása is kérdéses volt. A fordulópontot augusztus végén az hozta el, hogy az amerikai kormányzat 8,9 milliárd dollárért 9,9%-os (igazgatótanácsi hellyel nem járó) részesedést vásárolt az Intelben. A cég most közel kétszer annyit ér, mint az év elején, de a viharfelhők még nem múltak el teljesen a chipgyártó feje fölül: több év rossz döntéseit nem lehet egycsapásra helyrehozni.
Fent és lent
A másik nagy nyertes szintén egy chipgyártó: a Broadcom. Az adatközpontoknak is szállító cég részvényeinek értéke az elmúlt egy év alatt 110%-al (idén több mint 50 %-al) nőtt. Mostani piaci értéke 1650 milliárd dollár körül áll. Növekedni ennyit ugyan nem tudott az Nvidia, de ezzel együtt piaci értékben mindenkit leköröz. Október végén-november elején újabb álomhatárt, az 5 ezermilliárd dollárt is meghaladta, hogy lapzártakor ismét „csak” 4,6 ezermilliárd dollár legyen.
A piac nagy vesztese az Adobe. Tavaly év végén még 557 dolláron állt az árfolyam, hogy aztán az év elejére 441 dollárra, mostanra pedig 327 dollárra essen vissza. Ez egy év alatt több mint 40, idén pedig 26%-os zuhanás. A kreatív eszközök piacát gyökeresen átalakították az AI-eszközök, és ebben a megváltozott környezetben az Adobe nehezen találja a helyét, nem utolsósorban az árazási stratégiájával sem.
Tőzsdei mozgások
| Részványárfolyam (dollár) |
Változás (százalék) |
Piaci érték (ezermilliárd dollár) |
|||
| 2025. 1. 2. | 2025. 11. 7. | 2025. 1. 3. | 2025. 11. 8. | ||
| Nvidia | 138,31 | 188,15 | 36,03 | 3,40 | 4,60 |
| Apple | 243,85 | 268,47 | 10,10 | 3,70 | 4,00 |
| Amazon | 220,22 | 244,41 | 10,98 | 2,40 | 2,60 |
| Microsoft | 418,58 | 496,82 | 18,69 | 3,10 | 3,70 |
| Meta | 599,24 | 621,71 | 3,75 | 1,50 | 1,60 |
| Alphabet | 190,63 | 279,70 | 46,72 | 2,30 | 3,40 |
| Tesla | 379,28 | 429,52 | 13,25 | 1,20 | 1,40 |
| Intel | 20,22 | 38,13 | 88,58 | 0,09 | 0,16 |
| Broadcom | 231,98 | 349,43 | 50,63 | 1,00 | 1,65 |
Forrás: ITBUSINESS gyűjtés
