Biztatóan alakulnak a magyar–kínai kétoldalú gazdasági kapcsolatok, bár mind a kereskedelemben, mind a beruházásokban nyomasztó a kínai fölény.
A hazánkba irányuló kínai exportban mindössze 5 százalék a hagyományos fogyasztási cikkek (a cipő, a ruha, a játék stb.) aránya, a többi komoly gép, berendezés, mobiltelefon, háztartási elektronikai termék, számítógép-alkatrész – tudtuk meg a kínai nagykövetnek egy Ázsia-konferencián tartott előadásából. Kao Csien számokkal is szolgált: 2010 január–novemberi időszakában a kétoldalú kereskedelem értéke megközelítette a 8 milliárd dollárt, ami 28,7 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi időszakhoz képest. Ebből a Kínába irányuló magyar kivitel értéke mindössze 2 milliárd dollár volt, bár ez is 57 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Biztatóan alakulnak a munkahelyteremtő beruházások is. Kína eddig mintegy 800 millió dollárt fektetett be hazánkban többek között olyan cégek révén, mint a Huawei (európai központ Komáromban és Pécsett), a Lenovo (laptopgyár Sárváron), a Wanhua (140 millió eurós stratégiai befektetés a Borsodchembe) vagy a Sevenstar (napenergetikai beruházás). A beruházások révén 8-10 ezer magyar munkavállaló jutott álláshoz. Magyar cégek eközben 300 millió dollár értékben fektettek be Kínában olyan ágazatokba, mint a baromfitenyésztés, a halászat, a gyógyszeripar, a szennyvízkezelés vagy az üzleti tanácsadás. Az együttműködés további lehetséges területeinek Kao Csien az infrastruktúra-építést és a pénzügyeket nevezte meg.
Mártonffy Attila
