Mindenki a megszokott szerepeket hozta a nagy közösségimédia-platformok vezetőit maga elé citáló washingtoni szenátusi meghallgatáson. Igaz, másra nem is számíthattunk az elnökválasztás előtt alig néhány hónappal. Business as usual – minden szempontból.
Pedig maga a Szenátus elé került téma véresen komoly: a gyermekek és a fiatalkorúak ellen elkövetett szexuális zaklatások, zsarolások és más bűncselekmények. Ehhez óriási segítséget nyújtanak a világ minden pontján használható online közösségimédia-platformok, amelyek bizonyítottan nem képesek megküzdeni a bűnözők vagy sokszor a kortárs fiatalok által heccből vagy gonoszságból elkövetett cselekményekkel. Ennek eredményeként gyerekek és fiatalok millióinak válik pokollá a digitális és akár a valódi élete is: és ez bizony sokszor vezet öngyilkossághoz is.
Az amerikai Szenátus igazágügyi bizottsága (Judiciary Committee) január 31-én, Washingtonban tartott meghallgatást a témában. A politikusok előtt megjelent a Meta, a TikTok, a Snap, a Discord és az X (korábban Twitter) vezetője. A nézőközönség soraiban rengeteg olyan szülő kapott helyet, akik látták szenvedni gyermekeiket, vagy akár el is veszítették őket a közösségi médiában őket ért támadások miatt. Mint a meghallgatás alatt bebizonyosodott, óriási súlyt és erőt adott a jelenlétük a problémának – ott és akkor. Megfigyelők szerint soha nem volt még ekkora érzelmi és erkölcsi súlya egy meghallgatásnak, mint most. Kérdés persze, hogy ez meddig fog kitartani és milyen eredményeket szül majd.
Valószínűleg ennek szerepe volt abban, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook-ot üzemeltető Meta vezérigazgatója nyilvánosan és a szülék felé fordulva kért bocsánatot. „Sajnálom mindazt, amin keresztülmentek. Senkinek sem szabadna átélnie azokat a dolgokat, amelyeket az önök családjai elszenvedtek, és ezért fektetünk be olyan sokat, és folytatjuk az iparági szintű erőfeszítéseket annak érdekében, hogy senkinek sem kelljen átélnie azokat a dolgokat, amelyeket az önök családjainak el kellett szenvednie.” Erre válaszul Josh Hawley Missouri állam republikánus szenátora felszólította Zuckerberget, hogy milliárdosként „kárpótolja” azokat a családokat, amelyeknek gyermekeit az ő platformjain történt zaklatások és más cselekmények érintettek. A politikus elképzelése azonban igen nehezen lenne átültethető a valóságba – vélhetően inkább a kameráknak szólt ez a mondat.
A kaliforniai demokrata szenátor, Laphonza Butler felszólítására a Snap vezérigazgatója, Evan Spiegel is bocsánatot kért azoktól a családoktól, akiknek gyermekei azután haltak meg, miután a Snapchaten kábítószert vásároltak. „Nagyon sajnálom, hogy nem tudtuk megakadályozni ezeket a tragédiákat”, hangsúlyozta Spiegel, majd részletesen elmondta, milyen erőfeszítéseket tesz a cég a fiatal felhasználók védelmében.
A cégvezetők minimális sikerrel igyekeztek meggyőzni egyrészt a szenátorokat (pártállásuktól függetlenül, tegyük hozzá), másrészt a közönség soraiban ülő családokat, aktivistákat. Nehéz dolguk volt: amikor a republikánus szenátorok hosszasan igyekeztek „meggyőződni” arról hogy a TikTok elnöke, a szingapúri születésű és állampolgárságú Shou Zi Chew nem a Kínai Kommunista Párt (KKP) tagja-e, illetve a TikTok anyacége, a ByteDance nem kínálja fel tálcán az amerikai felhasználók minden egyes adatát, ott nehéz elérni a meggyőzést. Igaz, valóban nehéz elfogadni a „véletlen egybeesést”, mint magyarázatot arra, hogy a KKP internetes befektetésekért felelős alapja pont egy nappal azelőtt vásárolt 1 százaléknyi, de már igazgatósági tagságot jelentő részesedést a ByteDance-ből, mielőtt Shou Zi Chew a cég vezetője lett.
A legnagyobb össztüzet érthető módon Mark Zuckerberg kapta. A szenátorok számos, a cég belső levelezéséből és a különböző eljárások során nyilvánosságra került dokumentumokból gazdagon idézve igyekeztek vádakat megfogalmazni a világ valóban egyik legfontosabb közösségimédia-platformja ellen. Természetesen előkerült az „egy 13 éves tini nekünk 270 dollárt ér” híres megállapítás, de az sem ült jól sem a szenátorok, sem a hallgatóság körében, hogy Zuckerberg szerint nincs tudományosan bizonyítható összefüggés a közösségi média használata és a fiatalok romló lelkiállapota között. A szenátorok természetesen azonnal elővették a Meta saját kutatásait, amelyek pont ezekre az összefüggésekre mutattak rá.
Sokat azonban a jelenlegi törvényi szabályozás keretei között tenni nem lehet: mint Lindsay Graham republikánus szenátor, a bizottság volt elnöke is rámutatott, a médiaplatformokra vonatkozó amerikai törvény (Communications Decency Act) 230. szakasza felmenti a techcégeket a platformokon megjelenő tartalmak miatti felelősségvállalás alól, így a szülők nem perelhetik őket kártérítésért. A Kongresszus előtt ugyanakkor már számos olyan törvényjavaslat fekszik, melyek részben (kifejezetten a szexuális bűncselekmények és a zaklatás esetén) vagy egészben megszüntetnék a védelmet.
