Hazai módszer a fizikailag sérült flash-adattárolók mentésére.
Ami elromolhat, az el is romlik – és természetesen ez alól a flash-memória sem kivétel.
A Kürt Zrt.-nél harmadik éve foglalkoznak a fizikailag sérült tárolók adatmentésével. Míg há-rom évvel ezelőtt még csupán az adatmentésre beadott egységek mindössze 4 százaléka volt flash-memória, tavaly ez az arány már 10, idén 15 százalékra nőtt.
A mozgó alkatrészt nem tartalmazó memóriaegységek terjedéséhez nagyban hozzájárult az a feltételezés, hogy ezeknél kisebb a meghibásodás veszélye, mint a merevlemezeknél. A Kürt adatmentési szakembereinek tapasztalatai némileg rácáfolnak erre a mítoszra. A cég laboratóriumaiba érkezett adattárolók vizsgálatából kiderült, hogy az anyagfáradás növeli az adatvesztés esélyét, azaz a merevlemezekhez hasonlóan a flash-memóriák meghibásodási okai is 60 százalékban fizikai jellegűek.
Fény derült egy másik sajátosságra is: a flash-memória – korlátozott számú írhatósága miatt – gyorsan elhasználódik, ha a számítógépen végzett munka közben folyamatosan háttértárként alkalmazzák. Először szinte minden esetben az írási művelettel leggyakrabban igénybe vett memóriarészek hibásodnak meg.
Bár a fényképezőgépek, mp3-lejátszók esetében jobb a helyzet – hiszen ezeknél ritkább az írási művelet –, biztonságosan azonban, a pen-drive-okhoz hasonlóan, ezek is csak két-három évig őrzik meg az adatokat. Ha mégis bekövetkezik a baj, a cég szakemberei átlagosan egy nap alatt végzik el a mentést (a sikeresség eléri a 75 százalékot). Adatmentéskor közvetlenül a memórialapkákból olvassák ki a tárolt tartalmat, s ezt az adathalmazt egy saját fejlesztésű visszafejtő eljárással teszik értelmezhetővé más alkalmazások számára.
Kelenhegyi Péter
