Elmúlt már az az idő, amikor a Linux csak a guruké volt.
Aighanem Európa egyik legismertebb linuxos közigazgatási projektje a müncheni. A város vezetése az ezredforduló utáni években döntés előtt állt: a hosszú távon drágábbnak ígérkező licencmegújítást vagy a nyílt forráskódú irodai alkalmazások rövid távon nagyobb kiadással járó bevezetését választja. Steve Ballmer és Bill Gates személyes lobbizásának dacára az utóbbi mellett döntöttek.
Mára – mondta el a Nyílt forráskód a közigazgatásban címmel rendezett múlt heti budapesti konferencián Florian Scheißl – 14 ezer munkahelyen van ingyenes szoftver, a migráció azonban fokozatosan zajlik, és a cél csupán az, hogy a munkaállomások kevesebb mint 20 százaléka működjön Microsoft-alapokon.
A feladat nagyságát jól érzékelteti, hogy több mint 2100 makrót, űrlapot, formanyomtatványt kellett felülvizsgálni, illetve elkészíteni az Openoffice.org csomagokhoz.
Pénzszűke
Míg Münchenben azért döntöttek nyílt forráskódú rendszerek bevezetése mellett, mert meg voltak győződve arról, hogy az adófizetők pénzét másra is lehet költeni, mint szoftverlicencekre, addig Szegeden egyszerűen a pénzszűke vezetett a váltáshoz – mondta el Szekfű László informatikai vezető. Nekik is meg kellett birkózniuk a változástól való félelemmel. Néhány jól megválasztott háttérképpel és Windows jellegű felülettel azonban sikerült az ódzkodók számára is komfortossá tenni az új környezetet, ám kompatibilitási gondok miatt százszázalékos átállásra Szegeden sem gondolnak.
Az idei a fordulat éve lehet a nyílt forráskódú szoftverek közigazgatási felhasználásában – mondta Kópiás Bence, a Miniszterelnöki Hivatal infokommunikációért és e-közigazgatásért felelős szakállamtitkárságának főosztályvezető-helyettese. Számos olyan kezdeményezés indult el máris, ami megkönnyíti ezeknek a szoftvereknek az alkalmazását.
Tapasztalatcsere
Készült egy felmérés a nyílt forráskódú szoftverek ismertségéről és használatáról az államigazgatásban. Nem meglepő módon kiderült, hogy inkább a szerveroldalon terjednek ezek a szoftverek, míg az ügyféloldalon inkább csak a Firefox böngésző és az Openoffice használata mutatható ki. Ugyanakkor arra is fény derült, hogy az átlagfelhasználót könnyebb átállítani nyílt szoftverre, amíg a megszokottakhoz hasonló ikonokkal találkozik; a bonyolultabb feladatokat végző felhasználók azok, akik jobban ódzkodnak az ilyen megoldásoktól.
Intézményi szinten úgy vélekednek a felhasználók, hogy a nyílt forráskódú szoftverek alkalmasak bonyolult feladatok megoldására, időálló megoldást jelentenek, és olcsóbb alternatívát kínálnak, viszont a telepítésük nehezebb.
A szélesebb körű alkalmazás előtt álló akadályok között az első helyen említették a társintézményekhez való alkalmazkodás kényszerét (a formátumok különbözősége miatt nehézkes lehet a dokumentumcsere); a korábbi, Microsoft-környezetre optimalizált fejlesztések, valamint a platformfüggő makrókkal ellátott űrlapok meglétét; és végül félnek a nem homogén hálózati rendszerek támogatásának nehézségeitől is.
A kormányzatban megvan a központi akarat a nyílt forráskódú rendszerek fokozottabb támogatására – fogalmazott Kópiás Bence. Nemcsak a jogszabályi környezetet akarják egyértelművé tenni (ma például még nehézséget okoz az ingyen beszerzett szoftverek szerepeltetése a mérlegben), hanem szélesebb körben és könnyebben hozzáférhetővé teszik az oktatásban és a felnőttképzésben is.
Ennél is nagyobb jelentősége lehet a nyílt forráskódú szoftverek kompetenciaközpontjának, amely jelenleg szervezés alatt áll.
Kelenhegyi Péter–Schopp Attila
