Több munkahely jönne létre a szolgáltatószektorban, ha jobban tudnának nyelveket az ott dolgozók. Van azért, aki komolyan veszi a figyelmeztetést.
Még egy nemzetközi szolgáltatóközpontban is szükség lehet rá, hogy a munkatársak egyébként jó nyelvtudását még tovább fejlesszék, különösen, ha ehhez európai uniós támogatás is járul. Ez járhatott az IT Services Hungary vezetőinek a fejében is, amikor a Támop keretében megpályáztak és el is nyertek egy 83 millió forint értékű EU-támogatást munkatársaik nyelvtudásának elmélyítésére. A 2700 dolgozóból 100-nak lesz alkalma az angol és német nyelvi kurzusokon részt venni. „Mivel a kollégák végfelhasználókat szolgálnak ki, szükséges, hogy állandóan csiszolják nyelvismeretüket, s közelítsenek az anyanyelvi szinthez” – hangsúlyozta Ilosvai Péter ügyvezető igazgató.
Statisztikák szerint Magyarországon a lakosság háromnegyede nem beszél idegen nyelvet, ráadásul nálunk a vállalatok feleannyit költenek munkavállalóik oktatására, mint az Európai Unióban – mutatott rá Suhajda Attila, a Magyar Outsourcing Szövetség elnöke. Az elmúlt 20 évben különben nagymértékben erodálódott a szakmai és a nyelvi képzés, s ezen a bolognai rendszer csak rontott; ugyanis jelenleg egy egyetemi bsc-fokozat értékben nem jelent többet, mint hajdanán egy erős érettségi.
Ilosvai Péter szerint segítene a dolgon, ha a középiskolákban kötelező lenne két nyelv oktatása, amivel a diákok már az eddigieknél megalapozottabb ismeretekkel mehetnének egyetemre.
Mártonffy Attila
