A blokklánc-technológiára épülő megoldások a pénzügyi szektorban is alapjaiban definiálhatják át az üzleti folyamatokat, sőt, a teljes üzleti modelleket. A kérdés leginkább úgy merül fel, hogy a pénzügyi szektor felugrik erre a most még indulóban lévő gyorsvonatra, vagy hagyja magát elgázolni általa?
A blokklánc (vagy annak egy variánsa, az elosztott főkönyvi technológia, DLT) egyik fő előnye, hogy egymást nem ismerő és egymásban nem bízó felek között közvetítő nélkül is meg tudja teremteni a bizalmat. A technológia jellegéből adódóan ugyanis a lefektetett folyamatok nem kerülhetők meg, minden egyes tranzakciónak nyoma marad, az információk pedig utólag nem változtathatóak meg (észrevétlenül semmiképpen).
A pénzügyek szempontjából ez például azt jelenti, hogy két ismeretlen fél közötti elektronikus fizetéshez nem lenne szükség közvetítőre, vagyis bankokra, kártyatársaságokra. A sarki boltos vagy a webáruház azért fogadja el a bankkártyámat fizetéshez, mert bízik abban, hogy a bank és a kártyatársaság már ellenőrizte a személyazonosságomat, a kártyámat és a számlám összegét is, és felelősséget vállalnak azért, hogy hozzájut a pénzéhez. A blokklánc pontosan ezt a bizalmat teremti meg bármiféle közbenső szereplő nélkül.
Az alábbiakban néhány olyan banki területet mutatunk be, amelyeket a blokklánc alapjaiban felforgathat (ebben a CB Insights összeállítása volt segítségünkre).
Átutalások és fizetések
Európán belül az azonnali átutalási rendszer már nagymértékben felgyorsította a banki átutalásokat – Magyarországon például a 10 millió forint alatti átutalások pár másodperc alatt teljesülnek. Ettől még a nemzetközi átutalási rendszerek viszonylag lassúak és drágák is: ha két különböző bank között megy a pénz, mind a kettő leveszi a maga jutalékát, és például a kereskedők is csak napok múlva látják a náluk bankkártyával kifizetett összegeket.
|
Európa: készülnek a tervek Az EU a pénzügyi szektor digitális transzformációjának egyik fontos pilléreként tekint a blokklánc és elosztott főkönyvi technológiákra. A témában készült egyik összefoglaló az olcsó és gyors pénzforgalmi szolgáltatásokat, az új finanszírozási lehetőségeket és a hatékonyabb tőkepiacokat emeli ki a lehetőségek közül. Ennek megfelelően kidolgozás alatt áll egy európai szintű szabályozás a kripto eszközökre és a DLT-re; ebben a lehetőségek kihasználása mellett a kockázatok szabályozását is célul tűzték ki. Magyarországon a piacfelügyeleti szerepet ellátó MNB-nek nincs a blokklánc használatára vonatkozó állásfoglalása |
A kriptovalutákkal a világon bárki fizethet anélkül, hogy szüksége lenne harmadik félre. A Bitcoin-tranzakciók általában 10 perc alatt teljesülnek, bár ott is előfordulhatnak órákig, sőt napokig tartó folyamatok. Ugyanakkor még meg kell oldani a méretezés kérdését: Bitcoinnal jelenleg naponta mintegy 300 ezer tranzakciót bonyolítanak le, ami egészen elhanyagolható a banki rendszerek terhelhetőségéhez képest.
Ennek ellenére már történtek lépések ebbe az irányba. A BitPesa Kelet-Afrikában kínál blokklánc alapú átutalási lehetőséget, a korábbi átutalási díjak alig 10 százalékáért. A Bitcoin-fizetéseket lehetővé tévő BitPay-t pedig már integrálni lehet a Shopify vagy a WooCommerce platformjába.
Bankközi elszámolások
A hagyományos átutalások azért is tartanak sokáig, mert a mögöttes infrastruktúra igencsak bonyolult. A legtöbb nemzetközi bankközi pénzmozgás (pontosabban annak adminisztrációja) megjárja a SWIFT rendszerét, míg a tényleges átutalás közvetítők egész láncolatán megy keresztül, akik mind megterhelik azt saját közvetítői díjaikkal. A B2B-átutalások 60 százaléka ráadásul manuális beavatkozást is igényel.

A lehetőség már adott: a Ripple terméke, az xCurrent közvetlenül beépíthető a banki rendszerekbe, és kétirányú kommunikációt biztosítva teszi lehetővé a valós idejű elszámolást. A megoldást már 40 ország 300 bankja teszteli.
Értékpapírok
A részvények és értékpapírok kereskedelméhez pontosan tudni kell, hogy ki mit birtokol és kinek, mit, mikor és mennyiért adott el. A pénzügyi piacokon ezt manapság tőzsdék, brókerek, központi értéktárak, klíringházak és letétkezelő bankok bonyolult hálózatán keresztül intézik. Mindegyik a saját könyveiben tartja nyilván a tranzakciókat, ami nem csak bonyolulttá teszi a rendszert, de a hibára is számtalan lehetőséget ad. A sok nyilvántartást frissíteni és konszolidálni kell, és persze minden szereplő megkéri a szolgáltatása árát.
A blokklánc elosztott jellege ezen a területen is feleslegessé teszi a központosított elszámolást és az ahhoz szükséges intézményeket. Az elosztott főkönyvben nem maguk az értékpapírok cserélnének gazdát, hanem az azokat reprezentáló digitális tokenek – vagyis az adásvétel tárgyát képező vagyontárgynak nem is kell digitalizáltnak lennie. Az elosztott főkönyv pedig a blokklánc minden előnyével, a visszavonhatatlansággal és meghamisíthatatlansággal őrködne a végrehajtott tranzakciók felett.
A hatása óriási lenne: az USA-ban a négy legnagyobb letétkezelő bank (State Street, BNY Mellon, Citi és JP Morgan) együttesen 13 ezer milliárd dollárnyi vagyontárgyat (assetet) kezel. Nem véletlen, hogy ezen a téren nemcsak fintech-cégek (például a Polymath) tevékenykedik, hanem a hagyományos pénzügyi szektor is. Az ausztrál tőzsde 2022-ben blokklánc-megoldással akarja kiváltani könyvelési és elszámolási rendszerét, és a HSBC is digitalizálni kívánja az általa kezelt 20 milliárd dollárnyi érték nyilvántartását.
Schopp Attila







