Szűk két évtized alatt nem került annyiba a kiszivárgott, ellopott, kicsalt adatok által okozott kár, mint az elmúlt egy évben. A cégek számára globálisan több mint négymilliárd dollárt kóstáló kiberbűnözői tevékenykedés elől az itthoni cégek sem menekültek: a több millió forinttól a milliárdra rúgó veszteségig mindenre is volt példa. A népi mondás szerint a villám nem csap kétszer ugyanoda, de a nemzetközi elemzések azonban ennél borúlátóbbak, az idei ugyanis viharos év lesz a kibertérben.
Az IBM és a Ponemon Institute minden évben elkészíti a „Cost of Data Breach Report” jelentést. A három évvel ezelőtti, 2019-es felmérés szerint az adatvesztés miatt meghiúsult üzletek átlagos költsége 1,42 millió dollár volt, ami az egy vállalatra eső 3,92 milliós átlagos költség 36 százaléka. 2021-re az adatszivárgás átlagköltsége az azt megelőző év 3,86 millió dollárjáról 4,24 millió dollárra emelkedett, amely a legmagasabb a jelentés 17 éves történetében.
A jelentés arra is rávilágított, hogy a ransomware-támadások átlagosan 4,62 millió dollárba kerültek az azt elszenvedőknek, és az adatszivárgásból származó leállás is komoly kiesést okozott a szervezeteknek, átlagosan 1,59 millió dolláros költséggel. A kibertámadók másik közkedvelt eszköze, a social engineering is aratott: 2020-ban több mint 241 ezer ilyen támadást rögzítettek a tengerentúlon. De nem kell a bolygó másik feléig menni a megdöbbentő számadatokért, hiszen az országhatáron belül is történtek millió forintokban mérhető incidensek.
„Az utóbbi években az egyre növekvő összeg függ a cég méretétől, iparágától, az adatok milyenségétől és egyéb szempontoktól. A költségek három csoportba sorolhatók: az adatvédelmi bírság, az informatikai rendszer helyreállítása és a cég hírnevén ejtett folt, ami konkrét ügyfelek vagy tenderek elvesztéséhez vezethet. Ugyan bírságból is láttunk 100 milliósat, két éve a DIGI-nek kellett ennyit fizetnie, ám a legsúlyosabb hatása a bizalomvesztésnek lehet”, fogalmazta meg Romics Attila, a Balasys Service Delivery vezetője.
Az adatvesztés költségét előre meghatározni általánosságban viszonylag nehéz, hiszen nagyban függ az adat típusától, annak szükségességétől (rendelkezésre állási igényétől), illetve, hogy milyen jellegű az adatvesztés, és hogy a vállalat reputációveszteség, valamint bírság szempontjából mire számíthat.
|
Az adatvesztés közvetlen költségei Az adatszivárgás beindítja a nehezen megállítható dominó-effektust, hiszen az incidens bekövetkezte után azonnal értesíteni kell az érintett üzleti területeket és személyeket, az eseményt kommunikálni kell a külvilág és a hatóságok felé, be kell gyűjteni a naplóállományokat, fel kell tárni a hibát, és javítani kell az IT-rendszert. Ezt követően vissza kell állítani az adatokat, majd a nem megfelelő adatkezelés miatt kiszabott büntetéseket be kell fizetni. Mindehhez szükség van minimum két kommunikációs munkatársra, egy marketingesre, néhány jogászra, tíz informatikusra, öt IT-biztonsági szakemberre, a menedzsmentre – és rengeteg plusz munkaórára, ami az egyébként eredetileg meghatározott üzleti értékteremtéstől és az új üzletek teremtésétől vonja el az erőforrást. Ráadásul egy ilyen helyzetben a cég jó hírneve is veszélybe kerül, ami nehezen mérhető forintokban. |
„Az egyik globális gyártó riportja szerint, és a trendek is azt mutatják, hogy az egészségügyi szektor a leginkább veszélyeztetett. A partneradatok vesztek el legtöbbször, ami átlagosan 63 000 Ft körüli összeget jelentett a vállalatnak rekordonként, és a leggyakoribb sérülékenységi felület pedig a hitelesítéshez köthető. Ezeket a terheket több tényező is befolyásolja, így rengeteget jelent, ha az IT-biztonsági tudatosság jelen van a szervezet életében. Mindenképp támogatásra szoruló terület 2022-ben is”, mondta Horváth Tamás, a Brightdea Solutions ügyvezetője.
Mesterséges intelligenciában és automatizálásban a megoldás
A helyzeten nem segít a pandémia mellékhatásaként megszilárdult home office munkavégzése sem, ugyanis az adatszivárgással járó támadások növekvő sikeréhez nagyban hozzájárult az, hogy a felhasználók az iroda óvó falain kívülre kerültek. Ugyanakkor a megfelelőség betartásával a kár mérsékelhetővé válik. A „Cost of Data Breach Report” rámutatott, hogy az alacsony hibahatáron mozgó megfelelőséggel az adatszivárgást követő költség több mint 50 százalékkal mérsékelhető, ahogy a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az analitika és az automatizált biztonsági megoldások is segédkezet nyújtanak a bajban.
„Az adatszivárgást megelőző rendszerek, legalábbis a piacvezető szállítók megoldásai, már régen használnak öntanuló algoritmusokat. Az egyik alapfunkció, hogy dokumentum- vagy adattöredék-mintákat mutatunk a rendszernek, hogy a betanítási fázis után önállóan is képes legyen a hasonló tartalmú, hasonló szerkezetű adatok felismerésére és feltérképezésére a »lelőhelyeken«. Ezzel felgyorsítható az adatvagyon-leltár elkészítése, értékes humán erőforrásokat takarítva meg ezzel. A gépi tanulás másik nagy alkalmazási területe a DLP-rendszerek (data leak protection, adatszivárgás ellen védő rendszerek – a szerk.) esetében a felhasználói viselkedés elemzés és mesterséges intelligenciával finomított használata. Az adatszivárgás jelzésére, megelőzésére szolgáló rendszerek egyik Achilles-sarka a »false positive«, azaz a téves riasztások kezelése. Ezt általában az adott riasztás fontossági-veszélyességi skálán történő besorolásával oldjuk meg, de ezek az MI és ML megjelenése előtt meglehetősen statikus eredményeket adtak. Mióta okosabb, öntanuló algoritmusok figyelik a felhasználó-dokumentum interakciókat, azóta dinamikusabb, pontosabb képünk van arról, ha incidens történik”, fogalmazta meg tapasztalatait Csinos Tamás, a CLICO Hungary country managere.
Az IBM tanulmánya szerint a teljesen kiépített, mesterséges intelligenciával és automatizált megoldásokkal rendelkező biztonsági rendszerrel átlagosan 184 napba telt a betörés azonosítása, és 63 napba telt a visszaszorítása, míg azoknál a cégeknél, ahol ez nem volt elérhető, ott átlagosan 239 napba telt az azonosítás és 85 napba a megszüntetés.
Figyelő tekintetünket a ransomware-re és az új típusú támadásokra szegezzük
„A ransomware-ek és a beszállítói láncon keresztüli támadások további terjedésére számítok. A cégeknek olyan informatikai védelmi rendszert érdemes kiépíteniük, amely képes lehet útját állni ezeknek a támadásoknak. A legnagyobb sikert ígérő koncepció a Biden-kormányzat által is szorgalmazott Zero Trust modell, amelyet arra találtak ki, hogy akkor is védelmet nyújtson, ha a támadók már a rendszerben vannak”, mondta Romics Attila.
Kiss Franciska
