A sportrendezvények biztonságosabbá tételéhez is hozzájárulhat, hogy a szabálysértések terén is lehetővé válik az előélet megismerése, a visszaesők kiszűrése és szigorúbb büntetése.
Tudja a kedves olvasó, hogy hány szabálysértés történt tavaly vagy tavalyelőtt Magyarországon? Nem? Nem csoda, ugyanis senki sem tudja egészen pontosan. Az biztos, hogy több százezres nagyságrendről van szó, de ezen belül az egyes hivatalok által megadott számok akkora szórást mutatnak, hogy dr. Luczai István, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) Bűnügyi Nyilvántartó Hatóság helyettes vezetője semmiképpen nem vállalkozik a becslésre. Az okok a szabálysértési ügyek eddigi – és január elején alapos változáson átesett – kezelési gyakorlatából erednek.
Saját hatáskörben
A jogszabályok ellen sokféleképpen lehet véteni, és az elkövetőkkel szemben sokféleképpen lehet eljárni. Az mindenki számára egyértelmű, hogy ha bűncselekmény történik, a rendőrség és az ügyészség (kisebb részben a Vám- és Pénzügyőrség) feladata az ügy kivizsgálása, majd a bíróság dönt a megfelelőnek ítélt büntetésről.
Sokkal bonyolultabb a helyzet a kisebb súlyú törvényszegések, a szabálysértések esetében. Szabálysértési ügyben több mint egy tucat különféle hatóság számtalan helyi szerve jogosult eljárni és büntetést kiszabni. A legnagyobb „termelőnek” a rendőrkapitányságok (közlekedési szabálysértések) és az önkormányzatok számítanak (utóbbiak általános hatáskörrel), de a szabálysértési törvény számos más szakmaspecifikus szervet is nevesít (Vám- és Pénzügyőrség, bányakapitányságok, ÁNTSZ, Fogyasztóvédelmi Hatóság, természetvédelmi hatóságok, egyebek). Ráadásul bizonyos cselekmények a súlyuktól, az elkövetés értékhatárától függően lehetnek szabálysértések vagy bűnügyek.
Míg a bűncselekményekről készülnek pontos helyi és országos statisztikák, a szabálysértések összesítése szinte lehetetlen. Ezeket minden szerv saját hatáskörében intézi és tartja nyilván; van közöttük olyan is (mint például az erősen központosított rendőrség), amely viszonylag pontos számokkal képes szolgálni, de felettes szervek hiányában arra már senki sem vállalkozik, hogy a több ezer – és saját jogelvek mentén működő – önkormányzatnál keletkező ügyeket összesítse.
Újragombolt nyilvántartás
A szabálysértési nyilvántartási rendszer hiányosságai több gondot is okoztak. Bizonyos jogok gyakorlásánál például figyelembe kellene venni a szabálysértési előéletet: fegyverviselési engedély nem adható ki például annak, akit már megbüntettek robbanóanyaggal való visszaélés miatt. Ám az engedélyt a rendőrség adja ki, az ilyen visszaélésekben pedig sok esetben a bányakapitányok járnak el; tehát a rendőrségnek külön-külön kell információt kérnie minden bányakapitánytól, mielőtt kiadhatja az engedélyt. „Több ilyen példa is hozható, de jól látszik, hogy a folyamatok bonyolultsága és a nyilvántartás széttagoltsága miatt a szabálysértések jogkövetkezményei igazából nem tudnak érvényesülni” – mondja dr. Luczai István.
Ez pedig visszahatott a jogalkotásra is. Éppen az egységes és könnyen használható központi nyilvántartás hiánya miatt a jogalkotók lehetőleg kerülték, hogy a szabálysértési jogszabályok alkalmazásánál (engedélyek kiadásánál, büntetések kiszabásánál) figyelembe kelljen venni az előéletet, hiszen ennek alkalmazása óriási terhet jelentett volna az apparátus számára.
Mindezek fényében szükségessé vált a hazai szabálysértési nyilvántartási rendszer megújítása. Az Országgyűlés még 2008-ban (2010. január 1-jei hatállyal) módosította a szabálysértésekről szóló törvényt, egyúttal egy központi szabálysértési nyilvántartás (kszny) kialakításáról is döntött, abban a reményben, hogy a korábbi széttagolt nyilvántartással szemben biztosítani tudja a megalapozottabb döntést, valamint hatékonyan támogatja a szankciók eredményesebb végrehajtását.
| Az alapoktól kezdve |
|---|
|
A központi szabálysértési nyilvántartás teljesen új informatikai környezetben lett kialakítva. A hardver-infrastruktúra magját két nagy teljesítményű IBM System p6-570-es RISC szerver képezi, a szükséges háttértároló-kapacitásokkal és hálózati eszközökkel kiegészítve. A szervereken az Oracle 11g adatbázis-kezelője fut a kapcsolódó biztonsági megoldásokkal (például DataGuard). A központi nyilvántartás és az ahhoz való ügyfélkapus hozzáférés január eleje óta élesben működik a törvényben meghatározott funkcionalitással. A projekt második fázisában, június végéig biztosítják a nyílt csatolón keresztül történő elérést, illetve tovább finomítják a rendszer működését és bővítik annak funkcionalitását. |
A nyilvántartás felállítására és vezetésére a kormány a KEK KH-t jelölte ki. A finanszírozást – a megfogalmazott célok és elérhető eredmények jellegéből adódóan – az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Elektronikus Közigazgatás Operatív Programjából (EKOP) oldják meg. Az EKOP-2.1.6. jelű projektre 1,28 milliárd forintnyi támogatást hagytak jóvá.
Az új célok új megoldásokat is igényeltek, ezért nem valamelyik meglévő nyilvántartást vették alapul, hanem amolyan „zöldmezős beruházás” keretében teljesen új rendszer kiépítése mellett döntöttek. A meglévő adatbázisok sémáját is olyan mértékben kellett volna átalakítani, hogy az már gyakorlatilag új adatbázist jelentene. (A rendszer felépítéséről lásd keretes írásunkat.)
Szabályozott hozzáférés
A már említett szabálysértési nyilvántartó szervnek, valamint a szabálysértési törvényben erre feljogosított szerveknek (illetve dolgozóiknak) jogszabályi kötelezettségük a jogerős határozatok rögzítése a rendszerben. A törvény viszont csak a 2010. január 1-je után jogerőre emelkedett szabálysértések felvitelét írja elő; ez annyiban könnyítette meg a munkát, hogy a meglévő, széttagolt nyilvántartások adatait nem kellett átemelni az új rendszerbe.
A központi nyilvántartáshoz jelenleg kétféle hozzáférési módot nyújt a KEK KH. Alapértelmezett megoldásként az érintett ügyintézők a kormányzati portál ügyfélkapuján keresztül, webes felületen érhetik el a rendszert. Egyszerűbb dolguk van azoknak a szervezeteknek, amelyek korábban is rendelkeztek informatikai támogatással a szabálysértési ügyeik nyilvántartására. Számukra a KEK KH kialakított egy nyílt, szabványos csatolófelületet (interfészt): ehhez kell saját, meglévő rendszerüket illeszteni. Onnantól kezdve a rendőrségi vagy önkormányzati ügyintéző továbbra is a korábban használt alkalmazásban rögzítheti a szabálysértési határozatokat; a szükséges adatok a két rendszer közötti közvetlen kapcsolaton keresztül automatikusan kerülnek be a központi nyilvántartásba. (Természetesen az újonnan kialakított önkormányzati, hatósági rendszerek is gond nélkül illeszthetők az interfészhez, megteremtve a közvetlen összeköttetést.)
Az érintett önkormányzatok és szervek több tízezer ügyintézője persze nemcsak adatokat tud felvinni a rendszerbe, hanem a határozathozatalt megelőzően kereshet, lekérdezéseket is végrehajthat az információhalmazban.
A rendszer ugyanakkor biztosítja a személyes adatokra vonatkozó adatkezelési alapelvek maradéktalan betartását – nyugtatja meg dr. Luczai István azokat, akik attól félnek, hogy unatkozó ügyintézők fognak turkálni ismerőseik, haragosaik szabálysértési ügyeiben. A rendőrséget leszámítva a szabálysértési hatóságok csak a profiljukba tartozó ügyek adataihoz férnek hozzá. „Szó sincs arról, hogy mindenki mindent látna: érvényesül az arányosság, csak a feladat ellátásához szükséges adatokhoz férnek hozzá az ügyintézők” – mondja a helyettes vezető. Ezen túlmenően minden állampolgárnak joga van a kormányzati portálon keresztül betekinteni a nyilvántartásba, hogy megnézze: róla milyen adatokat őriznek, illetve azt is megtudhatja, hogy ezeket az adatokat mely szervek, mikor és milyen célból kérdezték le. (Ezt egyébként minden adatkezelőnek biztosítani kell.) Ha bebizonyosodik a jogtalan adatkezelés gyanúja, annak igen komoly következményei vannak minden érintett ügyintéző számára.
Az új nyilvántartás legfontosabb előnye, hogy segít erősíteni a jogbiztonságot a szabálysértések területén is. Először is, a jogalkotók bátrabban élhetnek azzal az eszközzel, hogy bizonyos kiemelt és súlyos esetekben kizáró tényezőként vegyenek figyelembe szabálysértéseket. A központi nyilvántartás adataira hagyatkozva már bátran lehet olyan szabályozást hozni, hogy pénznyerő automatát ne üzemeltethessen olyan személy, aki az elmúlt két évben szerencsejátékkal kapcsolatos szabálysértést követett el – említ egy hangsúlyozottan fiktív (de ennek ellenére életszerű) példát dr. Luczai István.
Erősödő jogbiztonság
Másodszor, a központi nyilvántartás elősegítheti a szabálysértési szankciók hatékonyabb érvényesítését és végrehajtását. Könnyebben ki lehet majd szűrni a visszaeső szabálysértőket (gyorshajtókat, környezetszennyezőket), és az előélet a kiszabott büntetés súlyosságára is hatással lehet, mint ahogy a bíróságok is súlyosbító körülményként veszik figyelembe a visszaeső elkövetési magatartást. Egy másik (szintén régóta időszerű) lehetőség: a nyilvántartás adataira támaszkodva a szabálysértési hatóságok bizonyos személyeket kitilthatnak a sportrendezvényekről, sportlétesítményekből. Az erre vonatkozó adatokat (megfelelő jogosultság igazolását követően) megkaphatják a sportrendezvény szervezői is, bár ők nem férhetnek hozzá közvetlenül a rendszerhez.
További pozitív következménye lesz a központi nyilvántartás kialakításának, hogy választ lehet adni a cikk elején feltett kérdésre, azaz pontosan meg lehet mondani a jogerős elmarasztaló ítélettel lezárt szabálysértési ügyek számát. (Nem szerepelnek viszont benne sem a menet közben megszüntetett eljárások, sem azok, amelyek a felelősség megállapítása nélkül zárulnak le.)
