Eleinte csak rendszerek tesztelésére szolgált, ám ma már élesben is egyre több helyen alkalmazzák. – Annak, aki ma virtualizációval akar foglalkozni, legalább két oldalról kell megvizsgálnia a témát.
Egyrészt üzleti felhasználóként azt a kérdést kell feltennie, hogy mit nyer vele, másrészt el kell döntenie, hogy mit és miként virtualizáljon.
Takarékosság
Az első szempont esetében abból kell kiindulni, hogy manapság az adatközpontok meglehetősen nagy mennyiségű energiát fogyasztanak – egy felmérés szerint a világ áramfogyasztásának 8-9 százalékát. Ezt lehet csökkenteni fizikai eljárással – például újakra cseréljük a kétévesnél idősebb gépeket –, de a virtualizáció is a takarékosság irányába hat, hiszen nem kell újabb és újabb szervereket beállítani. Ennek segítségével a platformok képesek több operációs rendszert vagy alkalmazást futtatni független partíciókban, egyetlen számítógépre konszolidálva a különféle alkalmazásokat, növelve a gép kihasználtságát.
Hagyományosan a kiszolgálók 20–30 százalékos kihasználtsággal futnak, virtualizációval ez az arány 70–80 százalékra is felvihető. Virtualizáció esetén az energiahatékonyság ott nyilvánul meg, hogy a számítógépek fogyasztása a 20 százalékos és a 100 százalékos kapacitáslekötés között nem a kihasználtság arányában nő. Létezik ugyanis áramfelvétel az alap bekapcsoltsági állapotban is, s ez az összfogyasztás felét teszi ki. Az alaphelyzet és a teljes kihasználtság között pedig lineáris pályán mozog a fogyasztás. Tehát ha csak 20 százalékban használjuk ki az eszközt, fajlagosan nagy fogyasztás keletkezik, viszont ha a kapacitások 70–80 százalékát, akkor a teljesítményegységre vetített fogyasztás kisebb lesz.
|
Népszerűségi sorrend |
|---|
|
A virtualizáció mára népszerű fogalommá vált Magyarországon – áll a Cisco friss, ám nem reprezentatív kutatásában. A virtualizációs projektek közül az első helyen a szervervirtualizáció szerepelt (51,3 százalék), megelőzve a hálózati infrastruktúra virtualizációját (11 százalék). Meglepő módon a desktop-virtualizáció a megkérdezettek válaszai alapján csak a projektek közel 5 százalékát teszi ki. A virtualizáció előnyei közül a válaszadók legtöbben (60 százalék) az erőforrások hatékonyabb kihasználását emelték ki. |
Az adatközponti, azaz a szervervirtualizáció mellett lehet ezt a tevékenységet végezni a végfelhasználók asztali számítógépein is. Ha abból indulunk ki, hogy a felhasználó rendelkezésére bocsátanak egy vállalati szabványoknak megfelelő környezetet, akkor ebben csak szigorú előírások betartásával dolgozhat. Viszont emellé kaphat egy virtuális teret – egy másik partíciót –, ahová azt telepít, amit akar, s ha ez összeomlik, nincs semmi baj, hiszen az igazi produktív környezetet nem éri kár. A virtuális gépen is kiválóan használható a pillanatfelvétel funkció, ugyanis például egynapi böngészés után rövid idő alatt kitakarítható a gép, s visszaáll az indulás előtti állapot, emellett pedig nem sérül a biztonság sem. Virtualizációval olcsóbban lehet fürtözött rendszereket létrehozni, mint dedikált klaszterszoftverrel – kevesebb ugyan a funkcionalitása, de jó alapot ad a rugalmas munkához.
Vékony és vastag
A kliensvirtualizáció megvalósításának egyébként több módja is ismert a gyakorlatban. A klasszikus út a vékonykliens segítségével felépített rendszer, ahol a munkahelyen egy mozgó alkatrészektől mentes, így a fizikai hibák előfordulásának esélyét minimalizáló célhardveren a távoli adatközpontból megjelenített munkakörnyezet fut, kihasználva a központi it-infrastruktúra nagy rendelkezésre állását (elosztott rendszerek, szünetmentes betáplálás, virtualizált szerverkörnyezet).
Azok a vállalatok, amelyek nem akarják egy zöldmezős projekt keretein belül felépíteni a klasszikus vékonykliensekre épülő rendszerüket, meglévő asztali számítógépeiket is használhatják megfelelő szoftverkörnyezet alkalmazásával. Ily módon ötvözni lehet a vékonyklienses technológia magas biztonságát és rendelkezésre állását a meglévő géppark felhasználásával, amelyet életciklusának végén folyamatosan vékonykliensekre lehet cserélni.
