Az IT-kollaborációs törekvések itthon és az országhatáron túl mindig jelen voltak, ám külső kényszer nélkül tiszavirág életű próbálkozásként bukkantak fel és tűntek tova. A COVID-19 terjedése azonban nem várt kihívások elé állította a vállalkozásokat világszerte és az egyszerűbbnek tűnő, jól megszokott, személyes kapcsolatokon alapuló munkavégzésről pillanatok alatt kellett átállni otthoni munkavégzésre. Az IT-kollaboráció pedig ezzel indult hódító útjára és olybá tűnik, hogy a nemzetközi viszonylathoz mérve sincs okunk panaszra.
A hazai színtéren komoly előretörés tapasztalható az IT-kollaboráció tekintetében, ami alatt az online platformon történő csevegés, megbeszélés, hívás triumvirátusa értendő, amellyel hatékonyabbá tehető a kollégák, partnerek közötti kommunikáció. Noha evidens megoldásnak tűnik, néhány éve szinte elképzelhetetlen volt, hogy komplett cégek végezzék teljesen otthonról a munkát, maximálisan az IT-kollaborációra támaszkodva.
Technológia biztosította működés és központivá váló szerep
A világ egyszerre döbbent rá – leszámítva az élőmunka-igényes iparágakat –, hogy a személyes jelenlétet igénylő megbeszélések lebonyolítására több tucat digitális megoldás létezik. A digitális érettség magasabb fokán álló szervezetek esetében a kollaboráció megszilárdítása, míg az alacsonyabb digitalizációs szintű cégek esetében az utóbbi kialakítása, megértése és a kipróbálással egybekötött elfogadása történt. Itthon pedig ezek vegyítése, ami elől a döntéshozók annak ellenére sem zárkóztak el, hogy Magyarország nem eredményes a digitális érettséget vizsgáló felméréseken.
Nem meglepő, hogy a nemzetközi vizeken „hajózó” cégek java része néhány orrhosszal előrébb tartott az IT-kollaborációban a COVID-19 megjelenésekor, és a hirtelen változó körülmények miatt sokkal gyorsabban álltak át az új világrendre. Az átállás olyannyira sikeres volt, hogy számos világelső vállalat építette be a szervezeti kultúrába, és tűzte ki az IT-stratégia zászlójára a kollaboráció megtartását és fejlesztését.
S noha számtalan virtuális meeting room, videóplatform, képernyőmegosztásra alkalmas szoftver vagy épp a dokumentumok közös szerkesztését lehetővé tevő megoldás lát napvilágot, a kollaborációt minden esetben gondozni, bátorítani és támogatni kell. Hiszen attól függetlenül, hogy egy eddig is jelen lévő alternatíváról beszélünk, annak masszív használata miatt sokan még kétkednek benne, így fokozatosan kell beépíteni a szervezet mindennapos működésébe.
Elmosódott határok, átalakuló tendencia
Az országhatáron túlnyúlva a kollaborációban már jártasabb CIO-k, a jelenség erejét a jól felépített kultúrájában látják, aminek a kommunikáció, a csapat és a megfelelő eszközök adják a három pillérét. A platform megválasztása a legfontosabb eleme a folyamatnak, hiszen, ha az nem elérhető a csapat minden tagja számára (ami agilis csapatnál nem evidens), akkor a kollaboráció pont annyira lesz hatékony, mint a napi több száz e-mailből származó információra alapozott munka: kevéssé.
Ezen alkalmazások célja a csoportmunka gyorsítása, az eredményesség növelése a csapattagok összefogása és a gyors, egycsatornás információáramlás révén. A nemzetközi példákat láva a kollaboráció alaptézise, hogy egyetlen felületen zajlik végig az adott projekt, ami felhő-alapon működve az összes rendszert és eszközt összekapcsolja. Ezzel a megoldással nem csak a szervezeten belüli kooperáció zajlik, hanem az ügyfelekkel, partnerekkel való kommunikáció vagy közös munka erre a sémára épül.
Ami a csapatok felépítését illeti, mivel a kollaborációs eszközök lehetővé teszik a közös munkát a világ bármely pontjáról, így nem ritka, hogy a legkülönfélébb nemzetiségű emberek kerülnek egy csapatba egy-egy projekt erejéig, ami jól jelzi azt, hogy komoly átalakulás vár az IT-munkaerőpiacra. Az USA-ban, azonban nagyon is üdvözlik ezt a felállást. A kollaboráció eltörölte a határokat, amit itthon még kevéssé érzünk, de az előszele már nagyon is jelen van.
Az IT-kollaboráció is farkasszemet néz a kihívásokkal
Az IT-kollaboráció a másik oldalról tekintve azonban számtalan kihívást gördített az informatikusok elé. A kollégákkal, az ügyfelekkel, a partnerekkel és a beszállítókkal való együttműködés digitális változata tartogat nehézségeket a külföldi, gyakorlottabb szakembereknek is, hiszen a végpontok biztonsági minősége komoly IT-security kérdéseket vet fel. A kollaboráció biztosítása a cégen kívülieknek így jelentős terhet ró az IT-ra.
Ezzel szemben a kollaborációt segítő megoldások jelentik gyakorlatilag az egyetlen megoldást a járványhelyzetben, és a felmerülő nehézségek ellenére hatékonyságból jelesre vizsgáztak.
Kiss Franciska
