Nem egyszerű feladat a használt IT-eszközök számára új lehetőségeket találni a piacon. Sokan egyszerűen csak drágán kezelhető elektromos szemétként tekintenek az egykorvolt szerverekre, céges laptopokra – mások azonban komoly üzleti lehetőségként. Vajon mennyire épült bele a vállalatok gondolkodásába az úrahasznosítás – szétbontás nélkül?
◼︎ Még használható teljesítmények
Az új, nagyobb teljesítményű és ehhez fajlagosan kevesebb energiát elhasználó szerverek hadrendbe állítása gyakran együtt jár a korábbi generáció nyugdíjazásával. Szerencsére ma már ez közel sem azt jelenti, hogy egyszerűen szeméttelepre kerülnek a céges hálózat egykori, szorgalmas munkásai. Egyre több esetben új életet kapnak a szerverek és a céges számítógépek is, amivel mindenki nyer.
Érdemes belevágni?
A területen dolgozó szakemberek véleménye szerint igenis van helye és szerepe a hazai cégek és szervezetek életében is a használt eszközöknek. A pozitívumok között lehet említeni a vásárlásnál elérhető költséghatékonyságot. Értelemszerűen a használt gépek olcsóbban beszerezhetők, mint az újak: azonban itt is alapos átgondolást igényel a vásárlás. Fontos egészen pontosan felmérni, hogy az adott feladatra, a kívánt szoftverek futtatására alkalmas lesz-e a kiszemelt gép, és persze az sem mellékes szempont, hogy egy esetleges hardvermeghibásodás esetén beszerezhető-e még pótalkatrész.
A működőképesség ellenőrzésére gyakorlatilag teljesen megszokott a próbaüzemeltetés lehetőségének biztosítása az értékesítőnél. Így a szükséges szakértelemmel felvértezett vevő (vagy az általa megbízott szakember) még a fizetés előtt meggyőződhet a megvásárolni szándékozott szerver(ek) állapotáról, teljesítményéről. Az értékesítők jellemzően 3-5 év garanciát is vállalnak termékeikre, így, ha meggyőződtünk arról, hogy egy már régóta ezen a területen dolgozó, megbízható cégtől vásárolnánk a világpiacon ismert szereplők által korábban épített szervert, akkor ez biztonságos megoldásnak ígérkezhet.
Itthon sem egyszerű
A használt szerverek és más eszközök piaca azonban sem külföldön, sem Magyarországon nem nevezhető könnyűnek. A hazai helyzetre Molnár Péterrel, a MOLEHAND ügyvezetőjével vetettünk egy pillantást. Mint elmondta, korábban kifejezetten jellemző volt a nagyvállalatok esetében az, hogy még kifejezetten jó állapotú, az újrahasznosításra alapot adó teljesítményű eszközöket cseréltek le. A jelentős gazdasági változásokat hozó elmúlt másfél évben azonban látványosan lecsökkent ezek mennyisége. A nagyvállalatoktól kevesebb hardver érkezik, így csökkent az újraértékesítés és a garanciabővítés mennyisége. „A vásárlók sok esetben az eszközöket akár garancia nélkül is tovább használják”, mondja Molnár Péter. A hazai kkv-ktől pedig alig jut vissza a piacra használt szerver vagy más eszköz. „Jelenleg már az a jellemző, hogy tovább használják saját gépeiket, és végül a csere esetén inkább eladományozzák, jótékony célokra szétosztják, akkorra ugyanis ezeknek az eszközöknek már gyakorlatilag nincs piaci értéke”, tette hozzá.
A hazai piac említett sajátosságainak is köszönhető, hogy a cég által forgalomba hozott eszközök, a hazai „forgás” hiánya miatt jellemzően elsősorban a Nyugat-Európából behozott, ott feleslegessé vált, de még hasznosítható szervereket jelentik. „Ezeket itthon számos területen lehet költséghatékonyan használni,” emelte ki Molnár Péter.
Az „újraszerverek” számára a hoszting szolgáltatók jelentik a legnagyobb vásárlói réteget. Ez kifejezetten racionális döntésnek nevezhető, hiszen a legtöbb rendszer megfelelő hibatűrésű, így egy régi szerver kiesése nem okoz jelentős problémát. A maradék a korlátozott forrásokból gazdálkodni kénytelen, így az IT-re is csak keveset költeni tudó kkv-khoz kerül.
Jelentős vásárlói réteget jelentenek ugyanakkor azok a vállalatok is, ahová a használt eszközök a nekik beszállító, IT-szolgáltatásokat végző partnereiken keresztül érkeznek. „Ekkor sok esetben a felhasználók nem is tudják, hogy újraszerveren dolgoznak, hiszen a karbantartás és a csere is a beszállító felelőssége, a megfelelő teljesítmény és rendelkezésre állás biztosítása mellett. Ennek megfelelően a szerverek felét legalább 4 éven keresztül használják, de jellemző az is, hogy egészen a működőképesség végéig szolgálatban marad a használtan érkező eszköz”, állítja Molnár Péter.
Nem erős szempont a fenntarthatóság
A céges asztali számítógépek és a laptopok piacán is hasonló a helyzet. Itt a vásárlók között túlsúlyban vannak a minél olcsóbb megoldást kereső magányszemélyek, illetve az erősen költségérzékeny kkv-k – hiszen, ha a munkatárs csak keveset használja a számítógépét, és a maximális teljesítmény sem szempont, ez jó megoldás lehet. Ezek után az sem meglepő, hogy „a környezetvédelem és a fenntarthatóság csak elvétve jelentkezik mint szempont ebben a piaci szegmensben,” tette hozzá az ügyvezető.
Pedig nemcsak mennyiségében, de értékében is „szabad szemmel látható” az újrapiac. Molnár Péter szerint szerveroldalon körülbelül négymilliárd, míg a PC-k, laptopok és monitorok piacán mintegy tízmilliárd forintos magyar piacról beszélhetünk. Mint hozzátette, „elképzelhető, hogy némely nagyobb szereplő közvetlenül az eredeti felhasználótól, vagy külföldi felvásárlóktól szerez be akár nagyobb összeget is költve, de erre nincs rálátásunk.” A külföldi használt szerverpiacról konkrét adatokkal nem rendelkezik.
„Ugyanakkor megfigyelhető, hogy a céges, saját, on-premise szerverfelhasználás a felhőszolgáltatások elterjedése miatt eleve zsugorodik. Ez alapvetően éppen a használt piacot érinti erősebben, hiszen a kkv-k egyre nagyobb arányban költöznek a felhőbe. A gazdasági válság viszont több vállalatot kényszerít az új helyett használt eszközök vásárlására”, jellemzi a piacmozgásokat Molnár Péter.
