Az emberi civilizáció gyors fejlődésének ára is volt. A tudomány és a technológia vívmányainak létrehozásával jelentősen beavatkoztunk a bolygó éghajlati és biológiai rendszereinek működésébe, és nem jó irányba változtattunk rajtuk. A környezetszennyezés, a hulladéktermelés, a túlfogyasztás, és még sok más kártétel terheli környezetünket, amin változtatnunk kellene. Szerencsére már bele is kezdtünk, például az ESG segítségével.
◼︎ ESG, RPA, fenntarthatóság
Az ESG az environmental (környezeti), social (társadalmi) és governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Az ESG a vállalat viselkedésére vonatkozó speciális szabványok összessége, amelyeket a társadalmi tudatosság mellett elkötelezett befektetők használhatnak a potenciális befektetések átvilágítására. Az ESG célja ekképp az említett befektetések nem pénzügyi kockázatainak feltárása, a vállalatok felelősségteljes cselekvésre ösztönzése, illetve ezen a téren kifejtett tevékenységük auditálása és hiteles mérése.
Trendi lett a fenntarthatóság
Az ESG terjedésében nagy szerepet játszik a befektetők növekvő érdeklődése, illetve a trendet követő pénzmozgások bővülése, amelyek az ESG-ben meghatározott értékrendszert követik. A brókercégek és befektetési alapok is növekvő mértékben preferálják az ilyen pénzügyi termékeket. A nagy, jellemzően konzervatív, intézményi befektetők, például az állami nyugdíjalapok ESG-befektetési döntései is szaporodnak. Az amerikai US SIF Foundation iparági jelentése szerint a befektetők 2020-ban már 17,1 ezermillió dollárnyi, az ESG-elveknek megfelelő eszközzel rendelkeztek, szemben a két évvel korábbi 12 ezermillió dollárral. Az ESG-specifikus befektetési alapok és ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) 2012-ben rekordszintű, 400 milliárd dolláros vagyont kezeltek, ami 33 százalékos növekedés az előző évhez képest. Az ESG-befektetés abban is segíthet, hogy a portfóliók elkerüljék a kockázatos vagy etikátlan gyakorlatokat folytató holdingtársaságokat.
| ESG-hátrányok
Az ESG-befektetés hátránya lehet, hogy kizár a portfóliókból jó néhány profitábilis részvényt. A dohányipar és a védelmi iparág a jellemző példái ezeknek, amelyeket sok ESG-befektető elkerül, noha történelmileg jóval az átlag feletti piaci hozamot produkálnak, és megfordíthatják a recessziós trendeket. |
Környezeti kritériumok Az ESG környezetvédelmi kérdései magukban foglalhatják a vállalati klímapolitikát, az energiafelhasználást, a hulladékkezelést, a környezetszennyezést, a természeti erőforrások megőrzését és az állatokkal való bánásmódot. Az ESG-megfontolások azt is segíthetnek értékelni, hogy a vállalat milyen környezeti kockázatokkal szembesülhet, és hogyan kezeli ezeket a kockázatokat. Ide tartozhat még a közvetlen és közvetett üvegházhatású gázok kibocsátása, a mérgező hulladékok kezelése és a környezetvédelmi előírások betartása is.
Szociális kritériumok A társadalmi szempontok alapvetően a vállalat kapcsolatait vizsgálják a belső és külső érintettekkel. Ide tartozik, hogy a vállalat elvárja-e a beszállítóktól a saját ESG-szabványainak betartását, de abban is megnyilvánulhat, ha a vállalat a nyereségének egy adott százalékát a helyi közösségnek ajánlja fel, vagy arra ösztönzi az alkalmazottakat, hogy önkéntes munkát végezzenek a munkahelyük szomszédságában. A munkahelyi körülmények, a munkavállalók egészsége és biztonsága fokozott figyelembevétele szintén ide tartoznak. Elbukhat az a cég, amelyik például etikátlanul kihasználja az ügyfeleit.
Irányítási kritériumok Az ESG irányítási szabványai biztosítják, hogy a vállalat pontos és átlátható számviteli módszereket alkalmazzon, tisztességre és sokszínűségre törekedjen a vezetők kiválasztásánál, és elszámoltatható legyen a részvényesek felé. Az ESG-befektetők biztosítékokat kérhetnek arra vonatkozóan, hogy a vállalatok elkerüljék az összeférhetetlenséget az igazgatótanácsi tagok és a felső vezetők megválasztása során, ne használjanak fel politikai hozzájárulást preferenciális elbánás megszerzésére, és ne tanúsítsanak jogellenes magatartást.
Az ESG-t preferáló befektetési cégek gyakran maguk határozzák meg prioritásaikat elemzők segítségével, több tényezőt is értékelve az erős, hosszú távú teljesítményre pozícionált vállalatok azonosítására. Az alkalmazott kritériumok kizáró jellegűek is lehetnek, például olyan vállalatok esetében, amelyek fokozottan veszélyeztetett területeken működnek, vagy ki vannak téve a szén- vagy ásványianyag-bányászatnak, nukleáris vagy szénenergia kitettségük van, esetleg magánbörtönökkel, mezőgazdasági biotechnológiával, dohánytermesztéssel és feldolgozással, kátrányhomokkal vagy a fegyveriparral kapcsolódnak nem kívánt mértékben. Azok sem számíthatnak pozitív auditra, amelyek az emberi jogokkal, az állatjóléttel, a környezetvédelmi aggályokkal, az irányítási kérdésekkel vagy a termékbiztonsággal kapcsolatos jelentősebb vagy közelmúltbeli vitákban voltak érintettek, vagy esetleg ma is azok.
Szoftverrobotok terjedése
A folyamatrobotizálás (robotic process automation, RPA) a szabványosítható működési folyamatok szoftverrobotokkal történő megvalósítását jelenti, ami szintén hatalmas lépés lehet a fenntarthatóság és a környezeti erőforrásokkal való takarékosabb bánásmód felé. Ez a megoldás elsősorban annak révén működik, hogy az adminisztratív, ismétlődő feladatokat jelentő, monoton munkakörökben hatékonyan felválthatja az emberi munkaerőt.
A fizikai robotok ipari térhódításának megfelelően az irodai munkában is sebesen terjednek a szoftverrobotok az olyan rutinfeladatok ellátásában, mint egy email vagy formanyomtatvány elolvasása, a csatolt anyagok megnyitása adatok kiemelése céljából és azok beillesztése egy célalkalmazásba.
A szoftverrobotok 24/7 munkarendben is dolgozhatnak, lényegesen kevesebb hibával, mint az emberek, és persze jóval gyorsabbak is náluk. Egy email esetében az 5 perces olvasási idő 1 perc alá csökkenhet, a csatolmányok említett adatmozgatása pedig az emberi munkaidő fele alatt is elvégezhető egy szoftverrobot segítségével. E robotok sebessége ráadásul folyamatosan nő, és a pontosságuk is javul, ahogy a technológia fejlődik. RPA bevezetésével a német pénzügyi szektorban például a döntéshozók átlagosan 20-30 százalékos hatékonyságnövekedésre számítanak az ügyfélkezelésben és a pénzügyi folyamatoknál, ami akár 50 százalékig is emelkedhet.
Ha szoftverrobotokat telepítünk, érdemes olyan feladatokat választani, amelyek a közeljövőben nem változnak majd meg. Másképpen: még a robotizálás előtt úgy kell módosítani a folyamatokat, hogy a belátható jövőnek megfeleljenek. Az ideális robotizálható folyamat nem igényel semmiféle kreativitást, szigorú szabályok mentén zajlik, és értelemszerűen legyen már eleve teljesen digitalizált.
Hazánkban az RPA a pénzügyi szektorban már teret nyert, egy, a Gartner által elvégzett kutatás szerint a bankok és a biztosítók 80 százalékában alkalmaznak ilyen megoldásokat. A következő izgalmas pont itt a DORA rendeletnek való megfelelés kényszere lesz, amely elhozhatja az érintett szervezetek és az RPA bevezetését biztosító résztvevők együttműködésének pontos és szigorú szabályozását.
