Látványosan rácáfolt a magyarországi informatikai kis- és középvállalkozások jövõjével kapcsolatos kételyekre a közelmúltban az egyik hazai szoftvercég.
Az alig 50 fõt foglalkoztató, ügyviteli rendszereket fejlesztõ társaság egykét éve elérte már a méretének megfelelõ bevételi nagyságot, az évi néhány százmilliót. Az egy osztállyal feljebb lépéshez azonban már szükség volt valamiféle külsõ erõ bevonására. Ezt a cég a külföldi szakmai befektetõben találta meg. Ez önmagában még nem számítana rendkívülinek, hiszen ma is vannak olyan ágazatok, vannak olyan cégek, amelyekért kevésbé kedvezõ gazdasági környezetben is jelentkeznek befektetõk.
A hitel még mindig drága
Más a helyzet azonban a magyarországi informatikai piaccal. Az évi egy-másfél milliárd dolláros üzleti lehetõségért a néhány nagy mellett (tíz)ezrével mûködõ kis- és középvállalkozás küzd, amelyeknek így nagyon kiélezett versenyben kell megmérettetniük magukat, a fennmaradás érdekében. A „hogyan tovább?” kérdése sokuk esetében már akkor is felmerült, amikor egyébként még jól ment az ágazatnak. A növekedéshez szükséges tõke megszerzéséhez ebben az ágazatban sem a pénzpiaci lehetõségek jelentették a forrást. Magyarországon a hitel még mindig drága, a tõzsde ennek a vállalati kategóriának nem igazi választási lehetõség.
Biztosra megy a kockázati tõke
Marad a külsõ tõke bevonása. A kockázati tõke kockáztat ugyan, de az eddigi hazai példák is azt mutatták, hogy szeret (majdnem) biztosra menni. Most, hogy vége a nagy dotkom-láznak, mintha már kevésbé fordulna ilyen cégek felé. A külföldi szakmai befektetõ viszont, amelyik többnyire hosszabb távra tervez, eddig általában nem nagyon érdeklõdött a hazai kisvállalkozások iránt. Ezt az eddig ledönthetetlennek hitt falat törte most át a bevezetõben említetett példa. Egy görög informatikai cég fantáziát látott egy magyar kisvállalkozás jelentõs részben saját fejlesztésû ügyviteli szoftvereiben. A tõkebevonás nemcsak pénzügyi, hanem piaci szempontból is változást hozhat a hazai cég életébe. Görög befektetõje révén már a csatlakozást megelõzõen közel kerülhet az európai uniós piachoz. Külföldi partnere közremûködésével hamarabb megismerheti a nyugat-európai piac sajátosságait, a csatlakozási pontokat.
Természetesen a fenti példa ragadós lehet, de nem mindenkinek felírható csodaszer. Azoknak a társaságoknak lehet kitörési esély, amelyek igyekeznek vállalkozásukat valami egyedi megoldásra, saját fejlesztésre építeni.
Felértékel a piacnyitás
Az uniós piacnyitásra minden hazai informatikai vállalkozásnak célszerû idõben felkészülnie. A csatlakozásra várókkal tovább bõvülõ európai piac szereplõi ugyanis a korábbinál nagyobb számban jelenhetnek meg a magyar piacon is.
A kitörési pontok keresése már korábban is jellemezte a hazai informatikát, fõként annak szoftverágazatát. Nem is olyan régen a szakma egyes képviselõi 20 hazai fejlesztõ cég laza integrációjában láttak lehetõséget a magyar szoftverfejlesztõkrõl kialakult kedvezõ nemzetközi megítélés eddiginél nagyobb mértékû kiaknázására. Az itteni vállalkozások ugyanis eddig önmagukban csak kevés fejlesztõt tudnak foglalkoztatni, így hiába a tudás, koncentráltan nagy fejlesztõi létszámot igénylõ megrendelésekhez nem igazán juthatnak. Ezt a választ kapták többnyire a magyarországi multik hazai leányvállalatainak néhány, egyébként lelkesen lobbizó vezetõjétõl is. A cégek egyelõre a maguk útját járják.
Sági Gyöngyi
