A bankok egyre magabiztosabban nyilatkoznak az internet nyújtotta lehetõségek kihasználásáról. Véleményük szerint egyre jobban ki tudják aknázni a neten megszerezhetõ üzleti elõnyöket.
Az elmúlt két év során a bankok folyamatosan magasabbra értékelték azt a képességüket, hogy mennyire tudják kihasználni az internetben rejlõ lehetõségeket. A pénzintézetek mind a jelenre, mind a következõ 12 hónapra vonatkozó képességükrõl egyre magabiztosabban nyilatkoztak.
Az értékeléseket mérõ index – amely a –100-as (egyáltalán nem tudja kihasználni a lehetõségeket) és a +100-as (teljes mértékben ki tudja használni a lehetõségeket) skálán mozoghat – két év alatt mínusz 20-ról plusz 40-re emelkedett a felmérés idõpontjában meglévõ képességek tekintetében, és plusz 30-ról közel 80-ra emelkedett a jövõbeli képességeket illetõen – emlékeztet a GKI Gazdaságkutató Rt. és a T-Mobile Távközlési Rt. közös, a Sun Microsystems Kft.-val együttmûködve készült tanulmánya.
Az idei év elsõ negyedévében a GKI–T-Mobile e-Pénzügyi Index értéke 18,4 volt, ami hasonlóan a tavalyi évhez, kismértékû csökkenést jelent a negyedik negyedéves értékhez képest. Az elõzõ negyedévvel szembeni csökkenés a biztosítók szinte minden területen tapasztalható visszafogottságának tudható be. A bankok és a biztosítók közötti véleménykülönbség az internetes pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatban ismét megjelent, a válaszoló biztosítók a korábbi idõszakokhoz hasonlóan kevésbé derûlátóak, mint a bankok.
Telefonon, interneten
A válaszoló bankoknak 2005 elsõ negyedévének végén több mint 1,6 millió, élõhangos telefonbank-szolgáltatási szerzõdéssel rendelkezõ lakossági ügyfelük volt. A vállalati ügyfelek közül ugyanekkor mintegy 67 ezren használták ezt a szolgáltatást. Az élõhangos telefonbank-szolgáltatást nyújtó bankoknál 2005 elsõ negyedévének végén a lakossági ügyfelek közel 29 százaléka, vállalati ügyfeleik 13 százaléka rendelkezett ilyen szerzõdéssel. A GKI Gaz-daságkutató Rt. becslése alapján 2005 végére a lakossági élõhangos telefonbank-használók száma meghaladhatja az 1,8 milliót, a vállalati ügyfeleké pedig a 80 ezret.
Idén március 31-én az internetes folyószámla-szolgáltatásokat is nyújtó hitelintézeteknek körülbelül 520 ezer internetbanki szolgáltatásokra szerzõdött lakossági ügyfelük volt, ami 8,4 százalékkal több, mint 3 hónappal, illetve 44 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Az internetes banki szolgáltatásokat igénybe vevõ vállalkozások száma ugyanebben az idõpontban közel 83 ezer volt, ez 12 százalékos, illetve 50 százalékos növekedést jelent a megelõzõ 3, illetve 12 hónap során.
A negyedév végén az internetbanki ügyfelek aránya az internetes szolgáltatással rendelkezõ bankok összes lakossági ügyfeléhez viszonyítva átlagosan 10,3 százalék, a vállalati ügyfelek esetén pedig átlagosan 16,5 százalék volt. 2005 végére a lakossági internetbanki ügyfélkör nagysága várhatóan 630 ezer, a vállalati ügyfélköré pedig csaknem 96 ezer körül alakul. Növekedési üteme mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek esetén némileg csökkent, a vállalati szektorban azonban a közel 12 százalékos értékével csaknem másfélszeresét érte el a lakossági ügyfélkör növekedésének. A lakossági ügyfelek számának negyedéves növekedése az elmúlt másfél év során a 10 százalékos érték körül mozgott, 2005 elsõ negyedévében azonban csak 8,5 százalékot ért el a bõvülés.
A vállalati ügyfélkör növekedési üteme kismértékben csökkent az elsõ negyedévben, számuk 8700-zal nõtt. A lakossági internetes ügyfélkör abszolút bõvülése 2003 második negyedévétõl megállt, számuk az utolsó negyedévben 40 ezerrel nõtt. A bankok várakozása szerint – a fél évvel ezelõtti véleményekhez hasonlóan – a vállalati internetbank-ügyfelek száma a következõ 12 hónap folyamán lassabban fog növekedni, mint a lakossági ügyfelek száma.
Az internetes értékpapír-szolgáltatásokat nyújtó bankoknak ugyanakkor 2005 elsõ negyedévének végén közel 22 ezer lakossági ügyfelük volt. Az elõzõ negyedévhez képest a lakossági ügyfelek száma 4 százalékkal bõvült. A bankok várakozásai és a GKI becslése alapján 2005 végén ezeknek az ügyfeleknek a száma megközelítheti a 26 ezret, ami 22 százalékkal több, mint 2004. december 31-én.
Banki tranzakciók vezetéken és mobilon
A bankok várakozásai alapján az internetes banki szolgáltatások közül továbbra is az internetes átutalások aránya növekszik majd a legnagyobb mértékben mind a lakossági, mind a vállalati ügyfelek között. A második, illetve harmadik helyre a lakossági ügyfélkör esetében a mobil-egyenleg feltöltése, illetve a számlainfor-mációk lekérdezése, a vállalati ügyfelek esetében a mobilegyenleg feltöltése és a betétlekötések kerültek. Ugyanakkor a lakosság körében a részvények vételén és eladásán kívül a többi online banki szolgáltatás tekintetében is növekedésre számítanak a válaszoló hitelintézetek.
Mobiltelefonos banki szolgáltatásokra szóló szerzõdéssel 2005. március 31-én 740 ezer lakossági és 70 ezer vállalati ügyfél rendelkezett. A megelõzõ három hónap során a lakossági ügyfelek száma 11 százalékkal, egy év alatt pedig 51 százalékkal növekedett.
A mobilbanki szolgáltatást igénybe vevõ vállalati ügyfelek száma egy negyedév alatt 6 százalékkal, 12 hónap alatt 25 százalékkal nõtt. A mobilbanki szolgáltatást is nyújtó bankoknál az ilyen szerzõdéssel rendelkezõ lakossági ügyfelek aránya 13 százalék volt az elsõ negyedév végén, míg a vállalati ügyfelek 13,6 százaléka használta a mobiltelefont banki szolgáltatások igénybevételére. 2005 elsõ negyedévében a lakossági ügyfelek száma az elõzõ negyedévhez képest 11 százalékkal emelkedett, és ez közel 74 ezerrel több ügyfelet jelent. A vállalati ügyfelek száma az elõzõ negyedévhez képest 6 százalékkal bõvült. Az elmúlt egy év folyamán mindkét mobilbanki ügyfélkör esetében a növekedés ütemének egyenletessé válása figyelhetõ meg.
A negyedév végén 53 ezer – kizárólag internetes fizetésre alkalmas – webkártya volt használatban, ez 12 százalékkal több, mint az elõzõ negyedévben, és 52 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Online biztosítások
A biztosítások széles köre megköthetõ már a magyarországi biztosítók honlapjain vagy a velük szerzõdésben álló internetes alkuszcégeken keresztül. A biztosítási termékek közül a kötelezõ gépjármû-felelõsségi biztosítás köthetõ meg a legtöbb helyen az internet segítségével, s a biztosítók továbbra is ettõl várják a legnagyobb növekedést a következõ 12 hónap során. Az elsõ negyedév végén a válaszadók ugyanakkor a lakásbiztosítás és a casco online értékesítésében is jelentõs emelkedésre számítottak, szemben a negyedik negyedévi várakozásokkal, amikor a casco mellett az utasbiztosítás esetében lehetett hallani derûlátó véleményekrõl.
A biztosítások internetes értékesítésében egyre nagyobb szerepet játszanak azok a biztosítási portálok, biztosítási alkuszcégek, amelyek összegyûjtik a különbözõ biztosítók ajánlatait, és keresési lehetõséget nyújtanak a portál látogatói számára, meghatározott paraméterek alapján.
A GKI 2004 negyedik negyedévi felmérésébõl kiderült, hogy a válaszadók véleménye szerint a piaci verseny, az online szolgáltatások kiváló minõsége és az online szolgáltatások ismertsége jelentõs mértékben elõsegíti a biztosítások interneten keresztüli értékesítésének sikerességét. Ez utóbbi tényezõ azonban jelentõs mértékben függ a társaságok marketingtevékenységétõl. A 2005 elsõ negyedévi felmérés alapján a biztosítók számos módon próbálják egyre szélesebb körben megismertetni online termékeiket. Az offline hirdetési lehetõségek közül a rádió, a tv, valamint az újsághir-detések a legnépszerûbbek, a válaszolók 57-57 százaléka veszi igénybe ezeket a szolgáltatásokat. Direct mail, illetve utcai hirdetés segítségével 43 százalékuk népszerûsíti online termékeit.
Az online hirdetési formák egyelõre kevésbé terjedtek el a hazai biztosítók körében. A GKI által felsorolt négy on-line hirdetési forma (a direct e-mail; az sms-wap; az online hírlevél; az online banner és box) közül a válaszolók 57 százaléka jelenik meg online bannereken, míg 43 százalék küld rendszeresen on-line hírleveleket. Sms-en, illetve wapon keresztül a biztosítók csupán 14 százaléka reklámozza magát, míg direct e-mail-kampányt egyik válaszoló társaság sem bonyolít(ott) le.
Összeállította: Mártonffy Attila
