A legfejlettebb országokban a gazdasági növekedés csaknem fele tulajdonítható az informatika alkalmazásának. A szoftverek ebben kulcsszerepet játszanak, ezen belül pedig a nyílt forráskódú programok javíthatják a versenyképességet.
A nyílt forráskódú szoftverek használata már eddig is sokat emlegetett téma volt technológiai közösségekben, s jelentőségét lassan a gazdasági vezetők is felismerik mind a versenyszférában, mind az államigazgatásban – bár ez utóbbi esetben nálunk a nyilatkozatok jobbára megmaradnak a verbalitás szintjén.
Piac és földrajzi megoszlás
Egy, az Európai Unió által elvégeztetett felmérés szerint a nyílt forráskódú szoftverek csaknem kétharmadát még mindig magánszemélyek fejlesztik, a vállalatok 15, egyéb szervezetek 20 százalékban vesznek részt a fejlesztésben.
A terület alkalmazásai számos piacon az első, második vagy harmadik vonalba tartozó termékek olyan területeken, mint a webkiszolgálók, operációs rendszerek, webböngészők, adatbázisok, e-mail-rendszerek stb. Európában magasabb a nyílt forráskódú szoftverek piaci részesedése az operációs rendszerek és a pc-k esetében, mint az Egyesült Államokban, harmadikként Ázsia következik. A piacokon a szabadszoftverek jelentős térnyerése következett be az elmúlt 5 évben, Európában különösen a közigazgatásban erősek. A magánszektorban a nagy- és a közepes vállalatok viszik a prímet a nyílt forráskódú szoftverek adaptációjában.
Régi reflexek
Ám a régi reflexek még mindig mûködnek: nyílt forráskód hallatán sok vállalati informatikai vezetőnek egyből az ingyenesség jut eszébe, s ezért úgy tartja, hogy az „ingyenes dolgok” nem megbízhatóak, s nem mûködnek biztonságosan. Ezzel szemben ezek a programok rugalmasságot, választékot, új árazási módokat kínálnak, így a szervezet csak azért az értékért fizet, amelyet megkap számítástechnikai rendszerétől.
Az pedig, hogy ingyen lehet ezekhez a „dolgokhoz” hozzájutni, a modell nagyfokú leegyszerûsítése. Mivel a világon semmi sincs teljesen ingyen, a nyílt forráskódú szoftverek esetében is fellépnek frissítési, javítási, fejlesztési és képzési költségek. A legnagyobb változás a hagyományos licenceléssel szemben, hogy a vállalatok a saját feltételeik szerint végezhetik el it-beruházásaikat.
Négy-ötszörös különbség
Ha egy nyílt forráskódú szoftver, mondjuk, egy virtualizációs platform árát összehasonlítjuk a hasonló funkcionalitású tulajdonosi szoftverekével, négy-ötszörös is lehet a különbség a nyílt forráskód javára – erősíti meg a fentieket Szentiványi Gábor, a Red Hatet Magyarországon képviselő ULX Nyílt Forráskódú Tanácsadó és Disztribúciós Kft. ügyvezető igazgatója. Az, hogy jóval olcsóbb, abból ered, hogy nincs licencdíja, csak előfizetési díjat kell utalgatni a szállítónak. A zárt forráskódú megoldásért ugyanakkor a licencdíj mellett éves kötelező támogatási díjat is kell fizetni. Sőt ebben a kategóriában van olyan platform, ahol a menedzsmenteszközre és a hipervizorra külön-külön számolnak fel licenc- és támogatási díjat. A nyílt forráskódú szoftvernél az előfizetés tartalmazza a frissítést is, míg a másik oldalon minden egyes új verzióért meg kell fizetni a frissítési díjat.
Valódi költségcsökentés
Manapság nagyvállalati környezetben népszerû törekvés a virtualizáció költségcsökkentési okokból. Egy lényegesen olcsóbb, nyílt forráskódú virtualizációs platformnak ebben nagy szerepe lehet, ugyanis a tulajdonosi virtualizációs szoftverekért összességében már-már ugyanannyit kell fizetni, mint ha megvennénk a kiváltandó hardvereket.
Egy virtualizációs technológia egyébként annyira jó, amennyire használhatók a hozzá tartozó menedzsmenteszközök. Ebben a nyílt forráskódú szoftverek kicsit hátrányban voltak, de most a Red Hat legújabb platformja behozta a hátrányt.
A Red Hat ugyanis múlt héten jelentette be új, nagyvállalati virtualizációs platformját, amely a legkisebb szervereket és a legnagyobb felhőarchitektúrákat egyaránt támogatja, s képes akár több ezer osztott virtuális gépet központilag menedzselni heterogén környezetben. A felügyelt eszközök így nemcsak Linux-gépek lehetnek, hanem Windows-kiszolgálók is.
A Red Hat Enterprise Virtualization for Servers nevû megoldásnak két eleme van. Az egyiket, a hipervizort Linux- és Microsoft Windows-virtuális szerverek, valamint asztali számítógépek számára tervezték. Stabil virtualizációs alapot nyújt felhők alkalmazásához és más kifejezetten dinamikus informatikai környezetekhez.
A másik, a menedzsmentszerver pedig a hipervizorokat és a rájuk telepített vendég operációs rendszereket felügyeli teljes életciklusukban, azaz a Linux és Microsoft Windows szerverek konfigurálására, provizionálására és szervezésére való.
A megoldás bír mindazokkal a funkciókkal, amelyek az elterjedt tulajdonosi (zárt forráskódú) virtualizációs megoldásokból ismertek – ilyen például a hardverek közötti migráció, klaszterek létrehozása, a terhelés automatikus elosztása a kiszolgálók között, klónozás stb.
Mártonffy Attila
