Gyakori szereplői az EU-val kapcsolatos híreknek az irányító hatóságok, közremûködő szervezetek – de vajon mindenki tisztában van azzal, pontosan mit is csinálnak?
Az Európai Unió a támogatási forrásokat kiterjedt intézményrendszeren keresztül juttatja el a tagállamokba és a kedvezményezettekhez, a nyertes pályázókhoz. A rendszer minden irányban sokszintû, a különböző hatóságok, felügyelő, ellenőrző és lebonyolító szervezetek bonyolult hálózatot alkotnak mind európai, mind pedig tagállami szinten.
A sok intézményből azonban ki lehet emelni néhány olyat, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a pályázókkal, projektgazdákkal, és amelyek munkájától függ leginkább, hogy a forrásokat minél gyorsabban, hatékonyabban, szabályszerűbben és valóban értékes fejlesztésekre használják fel a pályázók – ami végső soron az egész rendszer célja.
Uniós szabályok szerint
Bár a brüsszeli döntéshozó intézmények, testületek különösen fontosak a támogatások szempontjából – ott dőlnek el az alapkérdések, ott tervezik és szavazzák meg az alapvető jogszabályokat –, azonban viszonylag kevesen kerülnek közvetlen kapcsolatba velük. A pályázók többsége vagy a nemzeti lebonyolító intézményekkel találkozik, vagy pedig azokkal az uniós ügynökségekkel, szakmai felelősökkel, amelyek és akik különböző programokat hajtanak végre.
Uniós és nemzeti jogszabályok írják le ezeknek az intézményeknek a működését: ezekben a dokumentumokban megtalálhatók azok a szempontok, kötelező feladatok, eljárási keretek, amelyeket mindenképpen be kell tartani a működés során. Az uniós jogszabályok sok szempontból nem mennek bele a kisebb részletekbe, így a nemzeti jogszabályoknak szintén nagyon komoly hatásuk van a rendszer teljesítményére.
Az intézményrendszer két, legtöbb feladatot ellátó eleme általában az irányító hatóság és a közremûködő szervezet. Az irányító hatóság az a szervezet, amelyik egy bizonyos operatív program végrehajtását felügyeli a program tervezésétől a lezárásig. Egy irányító hatósághoz tartozhat több operatív program is (például a magyar közigazgatási reformprogramok irányító hatósága felelős az Államreform operatív programért és az Elektronikus közigazgatás operatív programért is), de az kötelező, hogy minden programnak legyen kijelölt „gazdája”, amelyet az elfogadott programban is feltüntetnek.
A tervezésben is
Az irányító hatóság már a tervezésben is részt vesz, majd a tervezetek elkészülte után az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásoknak és a hozzá tartozó operatív program elfogadtatásának is egyik fő felelőse.
Ha a programot elfogadta az Európai Unió, az irányító hatóság az, amelyik kiírja a pályázatokat, felügyeli a végrehajtás szabályosságát, és ha szükséges, beavatkozik a programok jobb végrehajtása érdekében. Az uniós jogszabályok ezen kívül nagyon sok jelentéstételi, monitoring-, ellenőrzési és egyéb feladatot is előírnak, amelyeket alapesetben szintén az irányító hatóságok hajtanak végre.
Külön szervezetben
Bár az alapelvek ugyanazok, de a végrehajtás, a részletek országonként sok tekintetben eltérhetnek egymástól. Például Magyarországon a korábbi, 2004 és 2006 közötti időszakban az irányító hatóságok az adott operatív program területéért felelős minisztériumban voltak (például a Gazdasági versenyképesség operatív program irányító hatósága a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium [GKM] főosztálya volt), illetve létezett a különböző szervezeteket koordináló és bizonyos programokat mûködtető Nemzeti Fejlesztési Hivatal (NFH) is.
Napjainkra ez a rendszer gyökeresen megváltozott. 2006-ban megalakult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, ahová néhány kivétellel integrálták az irányító hatóságokat és az NFH-t is, így ezek a hatóságok most nem különülnek el szervezetileg olyan élesen, mint korábban. (A kivételek között van az agrár-vidékfejlesztési terület, az Új Magyarország vidékfejlesztési program, a Halászati operatív program; ezek irányító hatóságai a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban vannak.) Éppen ezért kimondottan érdekes feladat az erre hivatott szakértőknek, hogy a jelenlegi, 2007-ben kezdődött újabb programok teljesítményét összehasonlítsák a megelőzőkkel abból a szempontból is, hogy az átszervezéseknek milyen hatásuk volt.
Közremûködnek
A másik, a pályázók szempontjából legalább ilyen fontos intézmény a közremûködő szervezet. A közremûködő szervezet az irányító hatóság nevében, megbízásából végzi el azokat a tevékenységeket, amelyekre felhatalmazzák.
A közremûködő szervezet megalakítása és megbízása egyébként a vonatkozó jogszabály alapján nem kötelező, az irányító hatóság vagy az azt felügyelő szervezetek dönthetnek úgy is, hogy saját maguk kezelik a pályázatokat. Azonban a feladatok nagysága és komoly erőforrásigénye (esetenként több ezer pályázat kezelése) miatt szinte mindig külön közremûködő szervezetekre bízzák a konkrét pályázatkezelői munkát, ideértve a pályázatok több szempontú ellenőrzését, az ehhez kapcsolódó adminisztratív feladatokat, a pályázókkal folytatott kapcsolattartást, az ügyfélszolgálati munkát, de végeznek itt helyszíni ellenőrzéseket és nagyon sok minden mást is.
Ide kell benyújtani a különböző beszámolókat, jelentéseket és a kifizetési igényléseket is. Az irányító hatóságok és a közremûködő szervezetek munkája ezért a teljesítmény mellett alapvetően meghatározza a teljes rendszerről alkotott képet is.
Kun László
