Az utóbbi másfél évtized projektmenedzsmentjének szakirodalmi termése újszerű elképzeléseket, rendszereket, ajánlásokat mutat be a megelőző évtizedekhez képest. A nemzetközi szakmai szervezet kézikönyvének nemrégiben jelent meg a magyar változata.
A közép-kelet-európai és köztük a magyar projektmenedzsment-diskurzus (ön)értelmező törekvését az utóbbi években egyre markánsabban határozza meg az, hogy a globálisan épített és gondozott közös tudásbázis mennyiben gondolható el kánonok, illetve értelmező közösségek működéseként. Az „értelmező közösség” kifejezés annak a felismerésnek az alkalmazása, amely szerint a szakanyagok és más szövegek jelentése és értéke nem az adott szövegek benne foglalt tulajdonsága, hanem értelmező közösségek legitimáló vagy illegitimáló aktusainak a függvénye.
Van erre hazai példa is, nevezetesen a PMI Budapest, Magyar Tagozat szakmai közössége, amely magyar nyelvű kiadványt, illetve tudásbázist készített, közös fordítási- értelmezési-honosítási munkával. Az erőfeszítések eredményeként elkészült a PMI ismert kézikönyvének, a projektmenedzsment bibliájának számító Project Management Body of Knowledge (PMBOK®) Guide magyar kiadása – amely mellesleg alapvető olvasmány a PMP (Project Management Professional) nemzetközi minősítő vizsgára készülők számára is.
A PMBOK-HU projekt vezetője Pálvölgyi Lajos volt, a PMI Budapest, Magyar Tagozat alapító tagja és elnökhelyettese.
„Nem hivatalos” kiadás
Az eredeti munka harmadik kiadása 2004 végén egyszerre tizenkét nyelven jelent meg, de magyarul nem. Tudható volt az is, hogy a PMI amerikai központja saját maga belátható időn belül nem fog kezdeményezni magyar nyelvű kiadást, hiszen a könyv három kiadása ez idáig összesen mintegy kétmillió példányban fogyott el, amihez képest a magyar piac felvevőképessége csekély. Így a magyar nyelvű kiadás csak helyi kezdeményezés lehetett, úgynevezett „nem hivatalos” kiadást eredményezve. Természetesen ez a kiadás is a jogtulajdonos PMI engedélyével jött létre. Attól „nem hivatalos”, hogy a magyar fordítás teljesen a hazai közreműködők szakmai felelősségében történt, a PMI, globális szakmai szervezetként, ezt saját apparátusával nem ellenőrizte.
A magyar terminológia kialakítását és a fordítás szakmai ellenőrzését több mint 30 önkéntes szakember végezte. Az első feladat a magyar terminológia áttekintése és részben megteremtése volt, ugyanis számtalan angol szakkifejezésnek nem volt általánosan elfogadott pontos magyar fordítása.
A fordítási, honosítási munka új szavak, kifejezések keresésével, alkotásával járt együtt, ami közös értelmezéssel alakult ki, illetve konszenzussal zárult.
Precíz fogalomhasználat
Minden szövegnek többféle olvasata létezhet. A magyar nyelvű PMBOK® Guide szigorú logikával és precíz fogalomhasználattal törekszik elérni az egyértelműség minél magasabb szintjét. Jól támogatja ezt a könyv végén található Glosszárium, amely a legfontosabb 456 szakkifejezés meghatározását tartalmazza.
A magyar fordításnál meg kellett pontosan érteni a tartalmat, és meg kellett találni az ehhez leginkább illő szavakat. Egyes magyar kifejezéseknek ezzel olyan szaknyelvi jelentést adtunk, amellyel eddig még nem rendelkeztek.
Hogy miként fogadják ezt azok, akik kívül maradtak a konszenzuson, azt csak az idő döntheti el.
A helyes értelmezés és fordítás néhány részletkérdésben kifejezetten nem volt könnyű. A munkatársak például többször fellapozták a hivatalos német fordítást is, segítség gyanánt. Volt olyan eset, amikor az a benyomás alakult ki, hogy az egyébként precíz német csapat valamit alaposan félreértett. Hosszas egyeztetés után végül az a döntés született, hogy ezen a ponton az angol eredetit nem úgy fordítják, ahogy azt a németek tették.
Feladatok, munkamódszer
Az első nagy kihívás az volt, hogy ki kellett találni, egyáltalán miként valósítható meg a magyar kiadás megjelentetése anélkül, hogy ez megoldhatatlan anyagi problémát okozna a projektet szervező szakmai egyesületeknek. A végső konstrukció Pálvölgyi Lajos szerint fényesen bevált: a szerkesztő csapat az Akadémai Kiadóban professzionális partnerre lelt.
A projekt mindazonáltal önkéntes alapon folyt. Igazi csapatmunka volt, de nagyobbrészt virtuális „üzemmódban”. Jellemző, hogy az összes közreműködő öszszehívására csak egyetlen alkalommal került sor, nevezetesen a projekt zárásakor. A csapat egésze egyébként soha nem találkozott, kisebb munkacsoportok, telefonok, e-levelezés és egyéni megbeszélések formájában folyt a munka.
Mivel a könyv a vezetéstudományok területén szokatlan egzaktsággal, a szabványokra jellemző szigorúan következetes fogalomhasználat mellett tárgyalja a projektmenedzsment tudásterületeit, nagy kihívás volt egy olyan fordítás közreadása, amely pontos, érthető, ellentmondásmentes, egyúttal megfelelően illeszkedik a magyar nyelvbe. Itt a fordítóknak alapos meglepetést okoztak a kiadó szerkesztőjének javításai, aki a jelenleg érvényes helyesírási szabályok alapján sok olyan szót egybeírt, amelyet a készítők különírva szoktak meg.
Ebből némi vita és nem kevés zavar keletkezett, s felmerült a kérdés, hogy vajon megfelelően támogatják-e a magyar szaknyelv fejlődését ezek a szabályok?
Utóélet?
A 450 oldalas könyv megjelenését nagy várakozás előzte meg, sok száz példány már előjegyzésben elkelt. A készítők szeretnék, ha a „Projektmenedzsment útmutató (PMBOK® Guide) műhely” webes rovata igazi vitafórummá, műhelylyé válna, s idővel kibővülne az a szakmai közösség is, amely alakítja, gondozza és megőrzi, illetve elérhetővé teszi a PMBOK® ismereteket.
Ugyancsak érdekes lesz majd látni, miképp alakul a javasolt magyar szakmai terminológia sorsa. Mi az, amit elfogad a gyakorlat, mi lesz az, amit nem, vagy átalakít, és mi az, amivel a terminológia kiegészíthető? A magyar kiadás jelentősége az is, hogy ez a szaknyelv egyfajta továbbfejlesztésének kísérlete, amihez fordítók-értelmezők a szélesebb szakmai közvélemény reagálását várják.
Véry Zoltán
