Képzeljük el, hogy a talán már nem is olyan távoli jövőben nem kell bíróságra járnunk, ha peres vagy egyéb bírósági ügyünk van, hanem otthon (vagy egy zártabb helyen), számítógépünk előtt ülve indíthatjuk el a procedúrát, és várhatjuk ki a végét.
A Parlament 1998-ban indította el az igazságszolgáltatási reformot. Ez azt jelenti, hogy megszűnt a korábbi felügyeleti rendszer, azaz a bíróságok kikerültek az Igazságügyi Minisztérium égisze alól. Ehelyett, igazgatási szervként, megalakult a kormánytól független Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), illetve ennek döntés-előkészítő, koordináló hivatala (OITH). A szervezetnek már 1998-tól stratégiai feladata az igazságszolgáltatási munka informatikai támogatása. Egy 1999-ben létrehozott, 300 végpontos hálózat kisebb munkája után a nagy fejlesztések 2000-ben kezdődtek. Ez szükségesnek is bizonyult, mivel korábban a száz főre jutó munkaállomások száma mindössze 20 volt. Ez a 0,2-es ellátottsági mutató 2000 végére 0,3-ra bővült, ma pedig már száz felhasználóra mintegy 80 munkaállomás jut. Cél a százszázalékos, sőt az ezt meghaladó lefedettség, hiszen nemcsak a mintegy tíz és fél ezer munkatársat, hanem a tárgyalótermeket is el kell látni PC-vel – vázolja fel a fejlődés ívét Horváth János, az OITH informatikai főosztályának vezetője.
Középpontban a bíró
Az igazságszolgáltatási munka középpontjában értelemszerűen a bíró áll. A bírónak számos rendszerrel, adatbázissal kell kapcsolatot teremtenie, és jogszabály-nyilvántartó rendszerek számos ismeretanyagát kell integrálnia; így a fejlesztés két nagy területre irányult. Egyrészt bővítették a bíró rendelkezésére álló szolgáltatások körét, másrészt kimondottan a bírói munkát támogató célrendszert hoznak létre. A közel húsz szolgáltatás között megtalálhatók a jogszabály-nyilvántartó rendszerek, a magyarázatok, határozatok, állásfoglalások, és különféle adatbázisok – például a Belügyminisztérium lakcímés népesség-nyilvántartása, a körözöttek nyilvántartása. Ezenkívül olyan, a munka egyes szakaszait támogató adatbázisok, mint a földhivatali nyilvántartások, a büntetés-végrehajtás adatbázisai, az ügyészség, a zálogjog, az APEH nyilvántartásai stb. A jogtárak már csak online férhetők hozzá, s a Magyar Közlöny is elektronikusan jár a bíráknak. A célrendszerek ugyanakkor a bíró adminisztratív munkáját támogatják. Ide tartozik például az értesítők kiküldése az állampolgárok részére. Az adatbázisokat a bírák egyébként csak célhoz kötötten tudják elérni, egyedi jogosítvánnyal, automatikus naplózással, szigorú ellenőrzéssel. Ez azt jelenti, hogy a bíró is csak a konkrét ügyéhez kapcsolódva kutathat az adatbázisokban, s nem nézhet utána XY-nak, ismerőse kérésére.
A fejlesztések az e-bíróság kialakítása felé mutatnak: videokapcsolattal lehetővé válna például a távmeghallgatás és kihallgatás, valamint ezeknek az anyagoknak a tárolása és visszakeresése. Nagyon kell természetesen ügyelni a biztonságra és arra, hogy ne sérüljenek a személyiségi jogok – húzza alá Horváth János. Rövid idő alatt, kisebb költséggel
Mivel a bírósági szervezetrendszerhez 158 szervezet tartozik, fontos lépés volt a hálózati technológia fejlesztése. Ma már a különböző szintű bíróságok, az ítélőtáblák és a hozzájuk kapcsolódó intézmények egyetlen integrált, országos hálózatot alkotnak, tehát valamennyi munkaállomás tud egymással kommunikálni. A külső és belső levelezést a Lotus Notesszal oldották meg. Néhány területen kiemelt fejlesztések zajlottak, illetve zajlanak; ilyen a cégbíróság, amely kéthárom éven belül teljesen elektronikussá válik – meghagyva persze a cégadatok papíron való beadásának lehetőségét is. A fejlesztések során arra is törekednek, hogy csökkenjen az ügyek átfutási ideje és az ezzel kapcsolatos költség. Például az állampolgár egy per elindítása előtt elektronikusan hozzájuthat minden kitöltendő űrlaphoz, nyomtatványhoz annak érdekében, hogy ezeket egyszerre nyújthassa be, s ne kelljen hónapokig, esetleg évekig különféle papírok, pótlások után járkálnia. Távlati cél, hogy a bírói munka teljes folyamatának – az ügy bejelentésétől annak tárgyalásán át a lezárásáig – meglegyen az informatikai támogatása, s az ügy úgyszólván automatikusan fusson végig az integrált rendszeren.
Az állampolgároknak így meglesz a lehetőségük, hogy ügyüket majdan – elektronikus aláírásuk felhasználásával – elektronikusan indítsák el, s nyomon követhessék annak alakulását. A szolgáltató bíróság, illetve a bírósági rendszer mint informatikai közmű koncepciója egyébként már részben meg is valósult Magyarországon, amennyiben az OITH egyes szolgáltatásai – megfelelő díj ellenében – már most hozzáférhetők az állampolgárok számára is. Így lehet érdeklődni a hirdetményi idézések felől, meg lehet tudni, hogy egy létrehozni kívánt társadalmi szervezetnek vagy alapítványnak nem ütközik-e a neve már létező szervezetével, vagy hogy egy személy gondnokság alá esik-e cselekvőképtelensége okán.
Az infrastruktúra
A bírósági informatikai rendszer országos hálózata AIX Unix alapon nyugszik, a munkaállomásokon windowsos környezetet alakítottak ki, középszinten pedig a Novell hálózati szoftverét alkalmazzák. A Novell egyébként hagyományos program a bíróságokon, így a szakemberek ragaszkodtak hozzá – ugyanakkor a NetWare 5.0-s verzióját a korszerűbb 5.1-re cserélték. Az egységes adatbázisrendszert Oracle-technológiával alakították ki.
Egyre erőteljesebb igény mutatkozik a szabad szoftverek iránt is, s a Microsoft Office mellett kezd terjedni az Open Office is. Ez nem csoda, hiszen a hálózatba tartozó mintegy 8000 munkaállomás programjainak éves licencdíja megközelíti az 1 milliárd forintot – mutat rá Horváth János.
Egy ekkora hálózatot már hatékonyan menedzselni is kell, erre szolgál az IBM Tivoli menedzsmentszoftvere. Minden felhasználónak alanyi jogon jár az internet és a levelezőrendszer használata; ám annak érdekében, hogy ne legyenek komolyabb gondok a sávszélességgel, internethasználati szabályokat léptettek érvénybe.
Valamennyi bírósági munkaállomáson elérhető az ECDL tananyaga, s aki akar, angolul is tanulhat az online nyelvleckék jóvoltából. Ezek a kiegészítő szolgáltatások az európai uniós felzárkózást segítik. A hivatal nagy gondot fordít a munkatársak informatikai képzésére is, tavaly 1900 embert képeztek ki távtanulással, 1200-at pedig tanfolyamok keretében, s ugyancsak közel 1200 ember részesült egyéb informatikai oktatásban. Ennek az évnek még feladata mintegy 5000 ember alkalmazói szintű felkészítése. Mind az országos rendszerben, mind a helyi hálózatokon szigorú biztonsági előírások érvényesülnek. Nemsokára életbe lép a központi informatikai biztonsági szabályzat is, amely meghatározza a biztonságpolitikát, kijelöli a feladatokat, és a felügyeleti teendőket. A bíróságok jelenleg informatikai feladataikat – a fejlesztés kivételével – nagyrészt maguk oldják meg, erről országszerte több mint 200 informatikus gondoskodik, de az OITH keresi azokat a területeket, amelyek a bírói munka bizalmasságának sérülése nélkül kihelyezhetők. A fejlesztéseket külső szakcégekkel oldják meg, ám ezt a törekvést nehezíti, hogy Magyarországon egyetlen vállalkozás sincs, amely kifejezetten a bíróságok ellátására fejlesztene szoftvert.
Mártonffy Attila
