Nem az a lényeg, hogy a munkavégzéshez használt eszköz saját vagy vállalati tulajdonban van-e, hanem hogy a dolgozó szívesen és hatékonyan használja-e.
A nem is olyan távoli jövőben már nem a vállalat veszi meg és utalja ki a számítógépeket a dolgozóinak, hanem azok hozzák magukkal saját kedvenc eszközüket, amelyekkel szívesebben és hatékonyabban dolgoznak. Az informatikai osztály dolgozói megszabadulnak a pc-kkel kapcsolatos nyűgöktől, így nagyobb értéket teremtő feladatokra fordíthatják idejüket.
Legalábbis mindenki ezt remélte a „hozd-a-sajátodat” (bring your own device, byod) mozgalomtól, amely alig néhány éve került a figyelem középpontjába. Ám a byod által keltett remények sok esetben remények is maradtak: sem a technológia, sem az üzleti gondolkodás nem áll még készen a széles körű befogadásra.
A pc nem kell
Azt jelentené ez, hogy a byod halott, mielőtt igazából felnőtt volna? Korántsem. Ám szakértők inkább már azt valószínűsítik, hogy csak egy lesz a céges informatikai beszerzési lehetőségek közül: arra kényszeríti a döntéshozókat, hogy átgondolják jelenlegi hozzáállásukat, és utat nyithat olyan új használati modellek előtt, amelyekkel mindenki jobban jár.
A régi módszerekhez már csak azért sem lehet visszatérni, mert a mostanában munkába álló fiataloknak egészen mások az elvárásai, mint elődeiknek néhány évvel ezelőtt. Azok a huszonévesek, akik már mobil- (sőt, okos-) telefonnal nőttek fel, az interneten és a közösségi oldalakon szervezik az életüket, legfeljebb undorral tekintenek egy asztali gépre, amelyen, vállalati biztonsági okokból, korlátozott Windows fut.
Ráadásul a cég is profitálhat a saját, jól bevált eszköz használatából. Az alkalmazottak bárhol, bármikor tudnak dolgozni (értsd: mindig és mindenütt munkára foghatók), és megtalálják azokat az alkalmazásokat, technológiákat, amelyek révén hatékonyabban tudnak együttműködni egymással. Nem az eszköz vagy az alkalmazás a lényeg, hanem az, hogy a munka minél gyorsabban el legyen végezve.
A byod bizonyos előnyei azonban illuzórikusnak bizonyulhatnak. A hardverbeszerzésen megspórolt költségeket más területeken kell kifizetni. Bonyolultabb, így drágább lehet a vállalati előírások (köztük a biztonsági szabályok) betartatása, illetve a céges működéshez szükséges alkalmazások telepítése és karbantartása. Arról nem is beszélve, hogy léteznek helyzetek, amikor a saját tulajdonú eszközök egyáltalán nem jelentenek valós alternatívát. A terepen, feladatkritikus munkakörben dolgozó munkatársaknak (értékesítőknek, szerelőknek) minden körülmények között megbízhatóan működő eszközök kellenek – nem várható el, hogy maguk vegyenek ilyeneket. A vállalati hierarchia másik végén pedig a csúcsvezetők esetében adatvédelmi szempontból nem feltétlenül szerencsés, ha ugyanazt az eszközt használják magán- és üzleti célokra.
Legyen a vállalaté!
Egy fontos pontról azonban sokszor megfeledkeznek mind a byod támogatói, mind az ellenzői: az eszköz értékét és előnyeit nem a tulajdonviszonyai határozzák meg. A dolgozó ugyanolyan jól tud dolgozni kedvenc eszközén, ha az a cég birtokában van, mintha a sajátjában lenne. Ez az elképzelés adja az alapját egy újabb használati modellnek, az úgynevezett cope-nek. A betűszó a corporate-owned, personally enabled kifejezés rövidítése, amit leginkább vállalati tulajdonú, de személyes felhasználásra is szánt eszközként lehetne fordítani. (Van erre egy régi magyar szó, ráadásul négy betűs: fusi… – a szerk.)
A cope modellben a vállalat – előre meghatározott keretek között – azt az eszközt veszi meg a dolgozónak, amit az szeretne, és engedélyezi rajta a magáncélú felhasználást. Evangelistái szerint a cope a byod számos problémáját megszünteti. Így például a dolgozó több-kevesebb joggal berzenkedhet, ha a cég a saját tulajdonú okostelefonjára vagy tabletjére felügyeleti szoftvert akar telepíteni. Ám ha az eszköz a cég birtokában van, nincs helye kifogásoknak. Egy vállalat ráadásul valószínűleg kedvezőbb feltételekkel vásárolhat (például mennyiségi kedvezményt kaphat), mint a magánszemélyek.
Mindezt egy további fejlemény is elősegítheti: a pc-k további hanyatlása a vállalatokon belül. A cégek eddig tipikusan pc-t (manapság már inkább noteszgépet) vettek dolgozóiknak munkára, byod-ban pedig a táblagépet és okostelefont hozták a munkatársak. Ám a táblagépek eladásai lassan-lassan felülmúlják a számítógépekét, és ami még ennél is fontosabb: számos munkakörben teljes értékűen helyettesíteni tudják a hagyományos pc-t.
Ezt pedig nem más segítette elő, mint az elmúlt húsz év pc-korszakának meghatározó szereplője, a Microsoft. A táblagépek egyik nagy hátránya volt, hogy nem futott rajtuk az irodai munka de facto szabványának számító Microsoft Office. Ám néhány héttel ezelőtt a redmondi cég bejelentette, hogy elkészült és kapható a programcsomag iPad-verziója. Innentől kezdve, ha valakinek nem kell hosszú oldalakat folyamatosan gépelnie, annak bőven elég lehet a tablet némiképp korlátozott adatbeviteli funkciója. És akkor végre békén megfér egymás mellett a vállalati Office és a saját Angry Birds.
Schopp Attila
