Szinte mindenki életébe beköltözött a mobil, de még mindig komoly fejlődési potenciál van benne – derült ki az Ericsson szokásos féléves mobilitási jelentéséből. Folytatódik a „szimpla” mobil és a szélessávú előfizetések számának gyors emelkedése, de még ennél is gyorsabban nő a mobil adatforgalom. Az innen származó adatok elemzése pedig új módszereket kínálhat a nagyvárosok élhetőbbé és hatékonyabbá tételéhez.
Az idei harmadik negyedévben még nem jutottunk el odáig, hogy a Föld minden lakosára jusson egy mobil telefon-előfizetés, de már nem járunk messze tőle. Miközben a világ népessége nagyjából 7,2 milliárd fő, az előfizetések száma 6,9 milliárd volt, ami 6 százalékkal több, mint egy évvel korábban – kezdte a felmérés adatainak ismertetését a decemberi itbusiness Clubon Jakab Roland, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója. Mindeközben a technológia is fejlődik. Most év végén az összes előfizetés valamivel több mint harmada (2,5 milliárd) lett szélessávú, és az ilyen típusú kapcsolatok száma évről évre mintegy 30 százalékkal nő.
Az igazi fejlődés pedig még csak most indul be. Az Ericsson előrejelzése szerint 2020-ra 9,5 milliárd mobil előfizetés lesz a világban, és ezeknek már a 90 százaléka szélessávú lesz. Másképp fogalmazva az Ericsson kutatói úgy számolnak, hogy a Föld hat évesnél idősebb lakosai 90 százalékának lesz mobiltelefonja 2020-ban.
A technológiai fejlődés az eszközök terén is megmutatkozik. Idén 800 millió, okostelefonhoz kapcsoló előfizetést adnak el; a harmadik negyedévben az eladott készülékek 65-70 százaléka okostelefon volt. 2014 végére az okostelefon-előfizetések száma elérte a 3 milliárdot, de a fordulópont 2016 lesz, mondta Jakab Roland. Akkorra a mobiltelefonok között több lesz az okoskészülék, mint a hagyományos.
A videó mindent visz
A szélessávú előfizetések és az okostelefonok számának gyarapodásával együtt jár az adatforgalom drámai emelkedése is. Egy év alatt (2013 és 2014 harmadik negyedéve között) 60 százalékkal nőtt az adatforgalom, elérve a havi 2,1 exabájtot. A dinamika ezután sem fog csökkenni: a teljes adatforgalom 2020-ig a mostaninak nyolcszorosára nő.
|
Azonnali hasznok |
|---|
|
Nemcsak a jövőre lehet következtetéseket levonni a mobilforgalmi adatok elemzéséből, hanem azok széles körben felhasználhatók a városi közösségi élet színvonalának emelésére is. Az Ericsson több nagyvárosban (New Yorkban, Los Angelesben, Stockholmban) végzett kiterjedt elemzést. A forgalmi adatok napon és héten belüli változásából kiválóan lehet következtetni egy-egy szűkebb terület (lakónegyed, kereskedelmi vagy ipari övezet stb., a la Simcity) jellegére. A hivatalos besorolásokkal összevetve nem egyszer kiderült, hogy bizonyos területek jellege gyorsabban változhat az idő során, mint ahogyan azt a hagyományos módszerekkel jól lehetne követni. Ez nemcsak a szolgáltatóknak, hanem a városvezetésnek és a közszolgáltatások kínálóinak is hasznos információ lehet. Az adatok ráadásul nem drága felméréseken alapulnak, hanem úgyszólván automatikusan kinyerhetők a szolgáltatók rendszereiből. |
A mögöttes okok egyszerűek: jócskán megnő az okostelefonok száma, és azok a mostaninál havonta jóval többet fognak forgalmazni. Az előrejelzések szerint 2020-ra egy aktív előfizetésre 3,5 gigabájt/hó adatforgalom jut majd. Mindezek alapján az okostelefonok havi összesített adatforgalma eléri a 17 exabájtot.
Az adatforgalom növekedésének hajtómotorja egyértelműen a videó lesz. A mobil videóforgalom mennyisége 2014 és 2020 között a tízszeresére nő, aránya pedig a teljes adatforgalomból a mostani 45 százalékról 55 százalékra emelkedik. Sok piacon a mobil videóforgalom 40-60 százalékát egyetlen szolgáltatás (természetesen a YouTube) adja, de számos területen már az előfizetéses szolgáltatások (amilyen a Netflix) jelentik az egyik fő hajtóerőt. Nem meglepően a korlátlan adatcsomaggal rendelkező előfizetők arányaiban jóval több videót néznek meg mobilhálózaton keresztül, mint a korlátos előfizetést vásárlók.
A videó dominanciájára a szolgáltatóknak is fel kell készülniük – figyelmeztetett Gódor István, az Ericsson tudományos munkatársa, a jelentés egyik írója. Az előfizetőknek rendkívül fontos lesz a minél teljesebb felhasználói élmény, és ez messze nem csak a sávszélesség függvénye. Legalább ennyire fontos a minél nagyobb földrajzi területre kiterjedő lefedettség (erre lehetnek jók azok az alacsonyabb frekvenciatartományok, amelyeket most szereztek meg a magyar szolgáltatók is), illetve a magas színvonalú beltéri elérés is.
Egy másik fontos technológia az adaptív streaming elterjedése: ennek lényege, hogy a fogadó eszköz teljesítménye és a hálózati sebesség függvényében folyamatosan változtatják a sugárzott mozgókép minőségét, és ezzel az átvitt adatok mennyiségét. Ennek köszönhetően jó hálózati viszonyok között jobb lesz a videószolgáltatás, viszont nehezebb viszonyok között sem fagy le a kép, csak átáll egy kicsit gyengébb minőségre. Adaptív streaming használatánál minél nagyobb a rendelkezésre álló sávszélesség, annál jelentősebb mértékben emelkedik a videók tényleges letöltési sebessége.
Nem minden a sebesség
A mobiljövőről szólva nem lehet elmenni az 5g technológia mellett sem. Gódor István szerint az 5g jelentősebb változást hoz, mint az összes eddigi generáció. Nem egyszerűen egy új rádiós interfészt jelent, hanem olyan platformot, amely minden felmerülő hálózati igényt ki tud szolgálni. Az 5g-be beleértik az eddigi rendszereket is, megőrzik az eddigi technológiákat, és ahova kell, bevezetik az új megoldásokat.
Hiba lenne az 5g előnyeit pusztán a sebességre leszűkíteni, noha a tervek között a 10 gigabit/másodpercet meghaladó sebesség is szerepel. A különféle alkalmazások számára legalább ilyen fontos lehet az egy ezredmásodperc alá csökkenő hálózati késleltetés, az ezerszeresére bővíthető kapacitás, vagy az adatátvitel szintén ezerszeresére javuló energiahatékonysága.
Az elvárások sokszor ellent is mondanak egymásnak, még nem is túl távoli felhasználási területeken is, folytatja Gódor István. A gépek közötti kommunikációban elképzelhetőek olyan esetek, amikor sok szenzort akarunk csatlakoztatni a rendszerhez. Ilyenkor a legfontosabb az, hogy a rádiós eszköz olcsó és rendkívül kis fogyasztású, a lefedettség viszont minél nagyobb legyen, míg az adatátvitel sebessége nem elsődleges szempont. A kritikus infrastruktúrák vagy a biztonsági rendszerek kiszolgálásánál ugyanakkor a megbízhatóság, a minél kisebb késleltetés és az óriási rendelkezésre állás lesz létfontosságú. A nagyvárosi területek lakossági szolgáltatásainál az egyidejűleg minél több embernek biztosított minél nagyobb sávszélesség lesz az elsődleges.
Mindehhez a háttérrendszereken is számtalan fejlesztést kell még végrehajtani; a kutató szerint például kulcsfontosságú lenne a jelzésrendszer és a tényleges adatforgalom elválasztása és az előbbi minimálisra csökkentése. A rengeteg referenciajel miatt a bázisállomások az idő nagy részében adnak; ha ezt csökkenteni lehetne, jócskán visszaesne a bázisállomások fogyasztása is, ami minden szolgáltatónak érdeke. Szintén szükség lenne újabb (a mostaniaknál magasabb, a 20-30 GHz-es tartományba eső) frekvenciasávokra is, amelyekkel a sűrűn lakott területek, illetve az épületek belsejének lefedettségét lehetne javítani. Mindezek miatt az első kereskedelmi 5g hálózatok megjelenése legkorábban 2020 körül várható.
Schopp Attila
