Az AI-adatközpontok energiaigénye annyira megnőtt, hogy egyesek – nem csak Elon Musk – már arról beszélnek, hogy szervereket kellene telepíteni az űrbe, hogy a napenergiát a nap 24 órájában hasznosíthassák. Egy startup szerint azonban az óceán jobb hely lehet számukra.
Az offshore szélerőművekkel foglalkozó Aikido azt tervezi, hogy még idén egy 100 kilowattos kísérleti adatközpontot süllyeszt a tengerbe Norvégia partjainál. A kis egység egy lebegő tengeri szélturbina víz alá merülő moduljaiban kap majd helyet.
Ha a kísérlet sikeres lesz, a vállalat egy nagyobb változatot is szeretne építeni, amelyet 2028-ban az Egyesült Királyság partjainál telepítenének. Ez a modell egy 15–18 megawattos turbinával működne, amely egy 10–12 megawattos adatközpontot látna el energiával.
A tengeri elhelyezés több problémára is megoldást kínálhat. Az egyik a közelség az energiaforráshoz, hiszen a szélturbina közvetlenül az adatközpont felett lenne. A tengeren a szelek egyenletesebbek, mint a szárazföldön, és egy kisebb akkumulátor képes lenne áthidalni a szélcsendes időszakokat.
A víz alá merített adatközpontok ráadásul megszüntethetik a NIMBY („not in my backyard” – „ne az én kertemben”) csoportok ellenállását is, amelyek gyakran zaj- és környezetszennyezési okokból tiltakoznak az adatközpontok lakóterületek közelébe építése ellen.
További előny, hogy a hideg tengervízben lebegve a szerverek hűtése sokkal egyszerűbb lehet. (A hűtés különösen problémás az űrbeli adatközpontok esetében, mivel a vákuumban egészen más technikákat kell alkalmazni.)
Ugyanakkor a tengeri adatközpontok új kihívásokat is hoznak. Az óceán rendkívül zord környezet. Bár a víz alá süllyesztett szervereket nem csapkodnák a hullámok, teljesen stabilak sem lennének, ezért nagyon erősen rögzíteni kell őket. A tengervíz erősen korrozív is, így minden berendezést – beleértve a konténereket, valamint az energia- és adatkapcsolatokat – korrózióállóvá kell tenni.
Az Aikido nem az első vállalat, amely felvetette a tengervízbe süllyesztett adatközpontok ötletét. A Microsoft már több mint egy évtizede kísérletezett ezzel az elképzeléssel, és 2018-ban egy tesztet is indított Skócia partjainál, amely mérsékelt sikerrel zárult. A 25 hónapos kísérlet során a több mint 850 szerverből mindössze hat hibásodott meg. (Az adatcsarnokot inert nitrogéngázzal töltötték fel, ami valószínűleg hozzájárult az alacsony meghibásodási arányhoz.)
A Microsoft az évek során több szabadalmat is szerzett a megoldással kapcsolatban, amelyeket 2021-ben nyílt forráskódúvá tett. 2024-re azonban a vállalat végül lezárta a projektet.
Forrás: https://techcrunch.com/
